Házikert

Bolondító beléndek – avagy a burgonyafélék családjának legerősebbike

Agrofórum Online

A története, e család más erősen mérgező és hírhedt tagjaihoz (mint amilyen a mandragóra és a maszlag) hasonlóan, legalább i. e. 4000-ig vezethető vissza Dél- és Közép-Európában, valamint Eurázsiában.

Beléndek egyéb elnevezései:

  • beléndfű,
  • bolonditó beléndek,
  • álomfű,
  • ördög fű,
  • ördögszem.

A Hyoscyamus nemzetség mintegy 20 fajból áll, mindegyikük erős narkotikus tropán alkaloidokat tartalmaz, köztük szkopolamint és hioszciamint. A bolonditó beléndekre adott fizikai és pszichés reakciók hasonlóak, mint a csattanó maszlag- és nadragulya-alkaloidokat tartalmazó Solanaceae többi tagjánál: az izmok kontrolljának elvesztése, a pupillák kitágulása, szívdobogás, hallucinációk, delírium („őrület”), nagy dózisban pedig kóma és halál. Európában a leggyakrabban használt mágikus és gyógyászati célú fajok a Hyoscyamus niger (bolondító beléndek) és a H. albus (sárga vagy fehér beléndek) volt az évszázadok során.

A bolondító beléndek (Hyoscyamus niger) hosszú múltra tekint vissza, mint hírhedten mérgező és ugyanakkor jótékony hatású gyógynövény. A halványsárga, harang alakú, lila erezetű virágok a faj meghatározó jellemzői. A növény akár 90 centiméter magasra is megnő, és szőrös, tapintású ragacsos leveleket hoz. Rendkívül erősen mérgező növénynek számít, ezért még gyógynövényszakértők sem nyúlnak hozzá meggondolatlanul.

A bolondító beléndeket már régóta használják Dél- és Közép-Európában. Az ókori Görögországban „Apolló szent növényének” tartották, más gyógynövényekkel vegyítve, rituálisan használták, hogy segítségével hallucinációs vagy transz állapotot idéző „őrületet” idézzenek elő az istenségekkel való kapcsolatteremtés érdekében.

Beléndek
(Fotó: fs.usda.gov)

Az ókor egyik legfontosabb fájdalomcsillapító gyógyszere volt. Nyugtatóként és altatóként, valamint az elmebaj (mánia) különböző formáinak kezelésére használták. Az ókorban a ” téboly” kifejezés alatt a tudat bárminemű megváltozását értették (nem azt a kóros állapotot, amelyre mi a mai értelemben gondolunk). Úgy gondolták, hogy az őrület isteni ihletésű, Dionüszosz, a múzsák és Aphrodité (szerelem) által ihletett, legjobb fajta téboly. Az „isteni őrület” egy olyan transz-szerű állapot volt, amely megnyitotta az egyént a tisztán-látó vagy szakrális tudatosság felé, és amelyet csak egy olyan erős növény, mint a beléndfű idézhetett elő.

A középkorban „boszorkányfű” néven volt ismert, és egy olyan kenőcs egyik fő összetevőjeként használták, amely a repülés hallucinatív érzetét keltette. Ebből született a seprűnyélen ülő boszorkány archetípusa, amely a mai napig fennmaradt. Hatására az ember úgy érezte, hogy a teste lebeg és repül, de másnap már nem emlékezett semmire a történtekből.

Észak-Európában söradalékként volt ismert, amelyet ízfokozóként használtak a komlós sörök bevezetése előtt. A bolondító beléndekkel főzött sör egyik mellékhatása azonban az volt, hogy az ember annál szomjasabb lett tőle, minél többet ivott belőle! A nagy dózisú beléndfű delíriumot, görcsöket, szabálytalan szívverést és fájdalmas halált okozott és okozhat a mai napig.

Tudta?

  • A görögök és a gallok a nyílvesszőiket és a dárdáikat a bolondító beléndek főzetével mérgezték meg.
  • A bolondító beléndeket egészen a közelmúltig fülfájás, reuma, isiász és álmatlanság kezelésére használták.
  • A bolondító beléndek a druidák és a vikingek egyik legfontosabb rituális növénye volt. A viking sírokban több száz magot találtak, amelyek bizonyítottan ebből a növényből származtak.
  • A jeruzsálemi nyugati fal mellett a bolondító beléndek az egyik leggyakoribb növény.
  • A világ egyes részein a bolondító beléndeket még ma is gyógyászati céllal használják fogfájás, asztma és idegrendszeri megbetegedések kezelésére.
  • A hjoszciamint a modern orvoslásban még mindig használják görcsoldóként, valamint gyomor- és bélrendszeri, például irritábilis bél szindróma, görcsök és Parkinson-kór kezelésére.
  • Hamlet nagybátyja, Claudius az „átkozott hebenon” a bolondító beléndek tinktúráját öntötte Hamlet apja fülébe, hogy megölje őt.
  • Egyesült Államok számos részén elterjedt, mérgező gyomnövény.

Forrás: https://www.fs.usda.gov/wildflowers/ethnobotany/Mind_and_Spirit/henbane.shtml

Muskátli a kánikulában – így ápolja helyesen!

2025. augusztus 27. 13:10

A muskátli a magyar kertek és erkélyek egyik legnépszerűbb dísznövénye. A nyári hőségben azonban különös gondoskodást igényel.

Miért ültessünk borostyánt – és hogyan tartsuk kordában?

2025. augusztus 26. 11:10

A borostyán nemcsak szép, hanem hasznos is: díszít, védi a talajt, szigetel és táplálékot ad a kert élőlényeinek.

Miért hasznosak a hozzáadott mikorrhizák a növények számára a kertben?

2025. augusztus 26. 05:40

A hozzáadott mikorrhizának is megvan a helye a kert rendszerében. Sok olyan eset van, amikor nagyon jót teszünk vele a kertnek!

Így fékezze meg a podagrafű terjedését!

2025. augusztus 25. 14:10

A podagrafű egyszerre gyógyító gyógynövény és makacs gyom – ismerje meg, hogyan tarthatja kordában, és miként hasznosíthatja kertjében!

Milyen gyógyhatása van a tüdőfűnek?

2024. augusztus 9. 08:10

A tüdőfű vagy gálna (Pulmonaria) egy különleges növény, amelyet évszázadok óta használnak a világ minden táján a tüdő különböző betegségeinek kezelésére.

Angyalgyökér: Amit tudni érdemes

2023. február 26. 14:13

Hogyan termesztheti ezt az évelő növényt a kertjében? Milyen tulajdonságai vannak a gyógynövénynek?

Hasznos vagy káros a tyúkhúr?

2020. augusztus 1. 04:36

K. Ernő kérdése: A tyúkhúrról úgy tudtam korábban, hogy egy közönséges gyomnövény. Az utóbbi időben viszont többször is hallottam, hogy az ültetvényekben kedvező hatásai lehetnek. Mi az igazság? Hasznos vagy káros a tyúkhúr a szőlő- és gyümölcsültetvényekben?

Amit a palástfűről tudni érdemes

2023. március 2. 13:12

A közönséges palástfű (Alchemilla monticola) a rózsafélék családjába tartozó évelő növény, amelyet a középkor óta gyógynövényként hasznosítanak.