Házikert

Bolondító beléndek – avagy a burgonyafélék családjának legerősebbike

Agrofórum Online

A története, e család más erősen mérgező és hírhedt tagjaihoz (mint amilyen a mandragóra és a maszlag) hasonlóan, legalább i. e. 4000-ig vezethető vissza Dél- és Közép-Európában, valamint Eurázsiában.

Beléndek egyéb elnevezései:

  • beléndfű,
  • bolonditó beléndek,
  • álomfű,
  • ördög fű,
  • ördögszem.

A Hyoscyamus nemzetség mintegy 20 fajból áll, mindegyikük erős narkotikus tropán alkaloidokat tartalmaz, köztük szkopolamint és hioszciamint. A bolonditó beléndekre adott fizikai és pszichés reakciók hasonlóak, mint a csattanó maszlag- és nadragulya-alkaloidokat tartalmazó Solanaceae többi tagjánál: az izmok kontrolljának elvesztése, a pupillák kitágulása, szívdobogás, hallucinációk, delírium („őrület”), nagy dózisban pedig kóma és halál. Európában a leggyakrabban használt mágikus és gyógyászati célú fajok a Hyoscyamus niger (bolondító beléndek) és a H. albus (sárga vagy fehér beléndek) volt az évszázadok során.

A bolondító beléndek (Hyoscyamus niger) hosszú múltra tekint vissza, mint hírhedten mérgező és ugyanakkor jótékony hatású gyógynövény. A halványsárga, harang alakú, lila erezetű virágok a faj meghatározó jellemzői. A növény akár 90 centiméter magasra is megnő, és szőrös, tapintású ragacsos leveleket hoz. Rendkívül erősen mérgező növénynek számít, ezért még gyógynövényszakértők sem nyúlnak hozzá meggondolatlanul.

A bolondító beléndeket már régóta használják Dél- és Közép-Európában. Az ókori Görögországban „Apolló szent növényének” tartották, más gyógynövényekkel vegyítve, rituálisan használták, hogy segítségével hallucinációs vagy transz állapotot idéző „őrületet” idézzenek elő az istenségekkel való kapcsolatteremtés érdekében.

Beléndek
(Fotó: fs.usda.gov)

Az ókor egyik legfontosabb fájdalomcsillapító gyógyszere volt. Nyugtatóként és altatóként, valamint az elmebaj (mánia) különböző formáinak kezelésére használták. Az ókorban a ” téboly” kifejezés alatt a tudat bárminemű megváltozását értették (nem azt a kóros állapotot, amelyre mi a mai értelemben gondolunk). Úgy gondolták, hogy az őrület isteni ihletésű, Dionüszosz, a múzsák és Aphrodité (szerelem) által ihletett, legjobb fajta téboly. Az „isteni őrület” egy olyan transz-szerű állapot volt, amely megnyitotta az egyént a tisztán-látó vagy szakrális tudatosság felé, és amelyet csak egy olyan erős növény, mint a beléndfű idézhetett elő.

A középkorban „boszorkányfű” néven volt ismert, és egy olyan kenőcs egyik fő összetevőjeként használták, amely a repülés hallucinatív érzetét keltette. Ebből született a seprűnyélen ülő boszorkány archetípusa, amely a mai napig fennmaradt. Hatására az ember úgy érezte, hogy a teste lebeg és repül, de másnap már nem emlékezett semmire a történtekből.

Észak-Európában söradalékként volt ismert, amelyet ízfokozóként használtak a komlós sörök bevezetése előtt. A bolondító beléndekkel főzött sör egyik mellékhatása azonban az volt, hogy az ember annál szomjasabb lett tőle, minél többet ivott belőle! A nagy dózisú beléndfű delíriumot, görcsöket, szabálytalan szívverést és fájdalmas halált okozott és okozhat a mai napig.

Tudta?

  • A görögök és a gallok a nyílvesszőiket és a dárdáikat a bolondító beléndek főzetével mérgezték meg.
  • A bolondító beléndeket egészen a közelmúltig fülfájás, reuma, isiász és álmatlanság kezelésére használták.
  • A bolondító beléndek a druidák és a vikingek egyik legfontosabb rituális növénye volt. A viking sírokban több száz magot találtak, amelyek bizonyítottan ebből a növényből származtak.
  • A jeruzsálemi nyugati fal mellett a bolondító beléndek az egyik leggyakoribb növény.
  • A világ egyes részein a bolondító beléndeket még ma is gyógyászati céllal használják fogfájás, asztma és idegrendszeri megbetegedések kezelésére.
  • A hjoszciamint a modern orvoslásban még mindig használják görcsoldóként, valamint gyomor- és bélrendszeri, például irritábilis bél szindróma, görcsök és Parkinson-kór kezelésére.
  • Hamlet nagybátyja, Claudius az „átkozott hebenon” a bolondító beléndek tinktúráját öntötte Hamlet apja fülébe, hogy megölje őt.
  • Egyesült Államok számos részén elterjedt, mérgező gyomnövény.

Forrás: https://www.fs.usda.gov/wildflowers/ethnobotany/Mind_and_Spirit/henbane.shtml

Penész a komposztban – természetes vagy veszélyes?

2025. július 3. 11:10

A penész megjelenése a komposztban elsőre riasztónak tűnhet, de nem minden esetben baj. Mutatjuk, mikor kell beavatkozni és hogyan.

Nincs elkésve! Ezeket a növényeket még júliusban is vetheti

2025. július 2. 16:10

Júliusban sem késő belevágni a kertészkedésbe! Összegyűjtöttük azokat a zöldségeket, fűszernövényeket és virágokat, amelyek most is vethetők.

Okos növény-összeültetések a balkonra

2025. július 1. 05:40

Az ügyesen összeállított kombinációk nemcsak esztétikusak, hanem praktikusak is: jobban kihasználják a teret és támogatják egymást a növények.

Mit dobjon a komposztba – és mit ne? Praktikus útmutató

2025. június 30. 13:10

A saját készítésű komposzt nemcsak a kertnek ajándék, hanem pénztárcakímélő és környezetbarát megoldás is.

Veszélyes is lehet a pizza „lelkének” számító oregánó

2024. március 25. 09:10

Az oregánó gyógyhatása nem bizonyított, viszont vannak körülmények, amikor kifejezetten kerülendő a használata.

Fűszer- vagy gyógynövény?

2024. február 23. 05:40

Bár szakmán belül sincs teljes egyetértés, de az biztos, hogy nem minden gyógynövény fűszernövény és nem minden fűszernövény gyógynövény.

Gyógynövénytörténetek: a százszorszép

2024. április 20. 16:10

A szerény százszorszépnek ritkán szentelünk figyelmet, noha a tavasztól őszig terjedő időszakban szépséges virágai tömegesen díszítik a gyepünket, az út menti területeket és a végtelen mezőket.

Ezeket a gyógynövényeket gyűjthetjük be júliusban

2023. július 25. 09:10

Lassan magunk mögött hagyjuk a júliust, ideje áttekinteni azokat a gyógynövényeket, amelyeket ilyenkor gyűjthetünk, hogy aztán áldásos hatásukat a hideg őszi-téli napokon is élvezhessük.