Az adaptív kerttervezés az éghajlatváltozás kihívásaira való reagálást jelenti a növények kiválasztása és elhelyezése során.
A klímaváltozás gyakran jelentős hatással van a növényekre, beleértve az extrém időjárási eseményeket, az átlaghőmérséklet változását, a csapadék mennyiségét és az ökológiai zónák eltolódását. Az adaptív kerttervezés célja az, hogy olyan növényeket válasszunk ki és helyezzünk el a kertben, amelyek jobban ellenállnak ezeknek a változásoknak és ellenállóbbak az időjárási változásokkal szemben.
A tervezés során fontos figyelembe venni az adott terület éghajlati viszonyait, hiszen ez befolyásolja elsősorban a növények megfelelő választását és elhelyezését.
A talajminőség és -típus szintén kritikus tényező, hiszen ez határozza meg, hogy milyen növények alkalmazkodhatnak a legjobban az adott környezethez.
A terület topográfiája, expozíciója és vízelvezetése is meghatározó, mivel ezek befolyásolják a növények növekedését és a kert vízgazdálkodását.
Helyi növények előnyben részesítése:
A tájegységre jellemző növények már hosszú ideje alkalmazkodtak a környezetükhöz, és szerves részét képezik a helyi ökoszisztémának. Az ilyen növényeknek már kiépült egyfajta egyensúly az adott éghajlati viszonyokkal és a talajtípusokkal, ami hozzájárul a kert hosszú távú fenntarthatóságához és ellenállóságához.
Emellett gyakran kevesebb gondozást igényelnek, mivel jobban igazodhatnak az adott környezeti feltételekhez, így csökkentve a kertész beavatkozásának szükségességét, valamint választásuk hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a helyi ökoszisztéma támogatásához.
Szélsőséges időjárásra való felkészülés:
Érdemes különös figyelmet kell fordítani a szélsőséges időjárási feltételekre. Ezért olyan növények alkalmazása javasolt, amelyek jól tűrik az extrém hőmérsékleti ingadozásokat és képesek ellenállni a szélsőséges hidegnek vagy hőnek.
Ehhez mérten olyan növényeket válasszuk, melyek alkalmasak a nagy mennyiségű csapadékra vagy éppen aszályos időszakokra, ezzel biztosítva a kert ellenállóságát és fenntarthatóságát.
Vízgazdálkodás és öntözés optimalizálása:
Döntsünk olyan növények mellett, amelyek kevesebb öntözést igényelnek, és használjunk vízgyűjtő rendszereket vagy csepegtető öntözőrendszereket a víz hatékony felhasználására.
Alkalmazkodás az új növényövezetekhez:
Az éghajlatváltozás következtében az ökológiai zónák eltolódhatnak. Fontos, hogy figyelemmel kísérjük ezeket az eltolódásokat, és akár folyamatosan hangolódjunk az új növényövezetekhez.
Annak érdekében, hogy megfelelően felkészülhessünk, ajánlott az átlaghőmérsékletet és a csapadék mennyiségét folyamatosan követnünk. Ezzel az eljárással akár felkészülhetünk az új növényövezetekre, amelyek megfelelnek az adott terület új éghajlati viszonyainak.
Többfunkciós kertek:
Segít a kertnek ellenállóbbá válni az éghajlatváltozás hatásaival szemben, ha olyan kerttervezési módszerekhez igazodunk, amelyek többféle célt szolgálnak, például az élelmiszertermelést, a biodiverzitást, az ökológiai élőhelyeket és a vízelvezetést. Ez segít a kertnek ellenállóbbá válni az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
„Szélvédő” növények:
A szélsőséges széllökések vagy viharok hatásainak csökkentése érdekében ültessünk szélvédő növényeket, például sövényeket vagy faöveket.
Kerttípusok változtatása:
Ha az adott növények már nem képesek megfelelően alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, fontoljuk meg a kerttípusok vagy a kert funkcióinak módosítását.
