Kicsit megosztó téma és nem is azért, mert a klímaváltozással összefügg, mert kicsit azért összefügg. De inkább ökológiai oldalról érdekes a fügekaktuszok térhódítása újabban.
A fügekaktuszok természetes előfordulása Észak-Amerika dél részétől egészen a tűzföldig terjed. Amerika felfedezése után szinte robbanásszerűen terjedtek el az egész világon az Opuntiák megjelenése és a télálló, nálunk is kint hagyható Opuntiák egyre agresszívebben terjednek, ahogy egyre szárazabb a helyi mikroklíma.
Mit kell tudni a fügekaktuszokról?
A fügekaktuszokat hamar felismerjük. Sokszor elágazó, módosult száruk lapos nyáltagok soraiból áll. Erre utal a medvetalp elnevezés is, talán így ismerik a legtöbben, mint medvetalp kaktusz. A kaktuszoknál megszokott levéltövisek mellett a fügekaktuszok szártagjain csomókban horgasszőrök is nőnek. Ezeket érintve könnyen letörnek és a bőrbe fúródnak.
Ugyanilyen horgasszőrők nőnek a fügekaktuszok termésein, a kaktuszfügéken is.
A fügekaktuszok egyértelműen szárazságkedvelő növények. Rendkívül hatékonyan hasznosítják és juttatják vissza a csapadékvizet a biomasszába. Vegetatív módon igen jól szaporodnak, ezért száraz, meleg éghajlatú vidékeken könnyen dominánssá válhatnak. Veszélyességük is ebben rejlik.
Sok országban már gyomként kezelik őket. Mivel jól adaptálódik a száraz környezethez, így érthető okoknál fogva az ökológusok sem támogatják a tájvédelmi körzetekben való elszaporodását, betelepítését, mert a meglévő fajokat is kiszoríthatják.
Van jó oldala is a fügekaktusznak
Egyes feljegyzések szerint már 1552-ben használták gyógynövényként. Érdekes adat az is, hogy a kaktuszfüge fogyasztói között kevés a túlsúlyos és a cukorbeteg. Bár ezen adatok nem validak, mégis érdekes kérdéseket vetnek fel a fogyasztását illetően. Mivel sok hasznos fehérjét, poliszacharidot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, rendszeres fogyasztása csökkenti a koleszterin-, a triglicerid- és a vércukorszintet – ha lehet hinni a korabeli feljegyzéseknek és természetgyógyászati leírásoknak. Az is érdekessége, hogy rosttartalma olyan erősen köti meg az elfogyasztott táplálék lipid típusú anyagait (zsírt, olajat stb.), hogy azok ellenállnak a zsírbontó enzimek hatásának. Az így létrejött, gélszerű anyag a szervezetből természetes úton távozik, és esetenként magával viszi a táplálék cukortartalmának egy részét is. Az alkoholfüggőség okozta gyulladásokat is gátolja a leírások alapján.
Kertészeti oldalról
Ha szaporítani szeretnénk, akkor a szártagok megszedésével és eldugványozásával lehet gyorsan és eredményesen szaporítani. Egyes fajok télállóak, más fajok szobanövényként nevelhetők. Legismertebb szobanövény faja az Opuntia microdasys.
Külön érdekessége még, hogy bár sokan úgy tartják, hogy a diófa alatt nem lehet semmit megnevelni, a télálló fügekaktusz rendkívül jól érzi magát még az árnyékos hely ellenére is. Ez saját tapasztalatként akkor láttuk, mikor kertészetünkben volt az egyik diófa alatt egy homokdomb, melyből emeltágyást készítettünk az oldalfalak építésével és nem akartuk hagyni üresen. Az amúgy útban levő, nagy dézsás fügekaktuszok így kerültek bele, próba szerencse alapon és hamar begyökeresedtek és dús virágzással hálálták meg az új helyüket a diófa sűrű lombja alatt.
