Ház, táj blog

Ehető közkertek, avagy agrár-erdészet a városban? – Egy közösségi kezdeményezés Budapesten

Agrofórum Online

A FAO hívta fel legutóbb a figyelmet, hogy a csökkenő biodiverzitás az élelmiszertermelésben is problémát jelenthet. A FAO által végzett kutatás szerint a mintegy 6000 növényfajból, amelyet termesztenek a világon, mindössze 9 faj adja a mezőgazdaási termesztés 66%-át. Ezt a problémakört fokozza a városi népesség növekedése, a zöldfelületek beépítése, a természetes élőhelyek, mezőgazdasági területek eltűnése.

A klímaváltozás jelensége mellett szükség van a biodiverzitás javítására mind a zöldfelületeken mind a mezőgazdasági termesztésben, továbbá az ökoszisztémák és természetes élőhelyek védelmére. Egy érdekes alternatíva lehet erre a problémára a városi agrár-erdészet, amely a trópusi országokban bevett gyakorlat, ahol családok fák ültetése mellett, élelmet, gyógynövényeket termesztenek az alulhasznosított területeken, vagy saját kertjükben önellátásra vagy piaci értékesítésre. Ez a gyakorlat agrárökológiai elveken és közösségi termesztésen nyugszik. Az agrárökológia nemcsak élelmiszertermesztésről szól, hanem a farmerek helyzetét is javítja.

Európában, Amerikában és a teljes déli féltekén folynak kutatások a fás rendszerek és szántóföldi kultúrák egymásra hatásának értékeléséről, az agrár-erdészeti rendszerek gazdasági értékéről, talajvédelmi, tápanyag-gazdálkodási, gyomosodást gátló, mikro-klimatikus hatásáról, szénmegkötésben való szerepéről, öntözési igényéről. Az alapgondolat egy olyan rendszer kialakítása, amely önfenntartó és minimális beruházást igényel, és organikus termékek előállításra alkalmas.

Az agrár-erdészeti rendszerek sokrétű haszna

Többféle agrár-erdészeti rendszer létezik, mint «alley cropping», mezőgazdasági haszonnövények hosszú vágásfordulójú fafajokkal, a «silvoarable», amikor egyéves/évelő kultúrákat és fásszárú növényeket együtt alkalmaznak, vagy «silvopasture» a legeltetés és erdészet együttes alkalmazása, továbbá kaszált gyümölcsösök, mezővédő erdősávok, fás legelők stb. Városok esetében erősíthetik a társadalmi kohéziót, élelmiszer-biztonságot, zöldfelületek rekreációs értékének növelését, tájrehabilitációt stb. A legelterjedtebb és legrégibb ilyen rendszer az erdei kertészet. Más rendszerekhez képest ez egy extenzívebb rendszernek tekinthető, mely kis felületen több fajt és termesztési szintet alkalmaz. Ezeket a rendszereket általában erdős területeken és trópusi éghajlaton alkalmazzák.

Robert Hart angol botanikus tervezett először mérsékelt égövön erdei kertészetet. Mára a legjelentősebb példa Martin Crawford kezdeményezése, aki angliai kertjében egy sűrű erdei kertészetet hozott létre. 10 éves tapasztalatait „Creating a Forest Garden, working with nature to grow edible crops„(Erdei kertészet létrehozása, ehető növények a természet segítségével) címen publikálta. A fejlett országok városaiban, ahol az urbanizált területek terjeszkedése természetes élőhelyeket és mezőgazdasági területeket fenyeget, és az organikus élelmiszerek drágák vagy kevéssé elérhetőek a piacokon, az erdei kertészeteknek pozitív hatása lehet a tájra. A városi kertészet gyorsan terjed világszerte a társadalmi kezdeményezéseknek köszönhetően, de több kell ahhoz, hogy tényleges, hosszú távú területhasználatként jelenhessen meg a városban. Míg a városi agrár-erdészeti rendszerek alkalmazása egyre gyakoribb trópusi éghajlaton, a mérsékelt éghajlati övben kevésbé ismertek.

Elindult egy gyümölcsözőnek tűnő közös projekt Zuglóban egy erdei kert lértehozására civil szervezetek, és önkormányzati dolgozók együttműködésében. A cél egy köztér létrehozása, ahol fák alatt ehető növények termesztése történik, miközben a projekt hozzájárul a tájrehabilitációhoz, a kiszáradt patakmenti élőhelyek megújításához. A projekt fontos célja helyi lakosok mobilizálása. Tapasztalt permakultúra és agrár-erdészeti szakértőket, közösségi kertészeket, erdészeket kérdeztünk meg a táji adottságoknak, klimatikus viszonyoknak leginkább megfelelő módszerek, fajok kiválasztásához. A városi agrár-erdészeti rendszerek létrehozása és fenntartása multidiszciplináris megközelítést igényel. Budapest Zöldinfarstuktúra Koncepciója szerint mindössze 6 m² az egy főre jutó rekreációs zöldfelület a fővárosban, ami jóval alatta marad a 9 m²/fő elvárt értéknek. Szükség van tehát a mindenki számára elérhető zöldfelületfejlesztésre.

A zuglói helyszín terve

A mindössze egy hektárnyi területen 10 különböző fafajt, bogyós gyümölcsöt gyógynövényt és virágos növényt ültettünk, amelyek mindegyike hosszú távon is fontos funkciót szolgál. A szélsőséges időjárási körülményeknek is meg kell felelnük (szárazság, légyszennyezés stb.) a növényeknek.

Hársfát a teának használható virága miatt ültettünk (Tilia cordata ‘Greenspire’) továbbá rendkívül kedvező a beporzók számára, levelei gyorsan lebomlanak és tápanyaggal dúsítják a talajt. Jól viseli a szárazságot és a téli fagyokat (-24 °C ) és árnyékot ad. A madárberkenyét a madarak kedvelik (Sorbus aucuparia ‘Edulis’), kicsi a fenntartásigénye, jól viseli a szárazságot és levegőszennyezést, magja 5 évet is kibír csírázásig a talajban. A telepített gyümölcsfák: berkenye (Sorbus domestica), fehéreper (Morus alba), törökmogyoró (Corylus colurna), birsalma (Cydonia oblonga), alma és körte. Talajtakaróként fűszernövényeket ültettünk: rozmaring, citromfű, levendula, koriander, kakukkfű. Gumós nadálytövet (Symphytum tuberosum) is ültettünk fertőtlenítő tulajdonsága miatt. Adományok révén 15 ribizli bokrot is ültettünk. A telepített növényeknek több évre van szükségük, hogy megerősödjenek. A következő lépések ülőbútorok elhelyezése, komposztáló készítése és a hely népszerűsítése a lakosság körében. Az emberek szabadon kertészkedhetnek majd a területen. A cél az, hogy mindeközben megismerkedjenek a környezetbarát és a közösségi termesztési lehetőségekkel.

A helyszín frissen a telepítés után

Mindent a keleti sünről

2025. augusztus 23. 05:40

A sünhöz számos közkedvelt mese, északi hiedelem fűződik, és gyakori vendég lehet a kertünkben, nem árt egy-két dolgot tudnunk róla.

Szőlő aranyszínű sárgaság betegség – amit a kerttulajdonosoknak is tudniuk kell!

2025. augusztus 21. 05:40

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenti a legnagyobb veszélyt jelenleg a magyar szőlőtermesztés számára. A hatékony védekezéshez elengedhetetlen minden érintett közreműködése.

Mit kell tudni a fitoplazmáról?

2025. augusztus 19. 05:40

Miután hazánk szőlőültetvényei is sorban fertőződnek a szőlő legpusztítóbb, bejelentésköteles kórokozójával, a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazmával, sajnos érdemes közelebbről is megismerkednünk ezzel a kórokozóval.

Kutyáink és macskáink ivartalanítása – a leggyakoribb kérdések és tévhitek

2025. július 28. 05:40

Az vitán felül áll, hogy állatorvosi és állatvédelmi szempontból is számos egészségügyi előnnyel jár a kutya és a macska ivartalanítása, de nem szabad felkészületlenül berontanunk az állatorvosi rendelőbe!

Hol a felelősség a termőtalaj-védelemben?

2024. február 26. 11:40

A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége ,,Termőtalaj - lehetőségek és kihívások a növénytermesztésben” címen szervezett kerekasztal-beszélgetést az idei AgromashExpo és Agrárgépshow-n, mely során a talajvédelem kérdésköre ismét reflektorfénybe kerülhetett hála a meghívott szövetségi tagoknak, szakembereknek.

Megjelent a Helyes Talajvédelmi Gyakorlat című kézikönyv

2019. január 15. 12:47

Célja a gazdálkodók és a szaktanácsadók környezettudatosságának növelése, ezáltal hozzájárulva a hatékony víz- és talajvédelem gyakorlati megvalósításhoz.

12% feletti lejtőkön történő gazdálkodás technológiai megoldásai

2024. február 9. 11:10

Magyarország 32%-a 200 méternél magasabban fekvő dombság. A dombvidékeken elhelyezkedő szántóföldek az eróziónak kitettek. Hazánk művelt területének mintegy 40%-án fennáll az erózió pusztításának veszélye, mely jelentősen rontja a termőföldek minőségét és ezáltal a gazdálkodás sikerességét.

A talaj nem egy korlátlanul rendelkezésre álló erőforrás – tenni kell a védelméért

2018. november 14. 08:34

A jó minőségű talaj nem csupán az élelmiszer-termelés szempontjából kulcsfontosságú. Fontos szerepe van az éghajlat szabályozásában, a vidéki lakosság megélhetésében és a biodiverzitás fenntartásában is.