Az éghajlatváltozásnak köszönhetően az elmúlt négy évben különösen szélsőséges tavaszi időjárással kellett számolnunk, amelynek köszönhetően a gyümölcsösökben és a házikertekben is jelentős kár keletkezett. A legnagyobb pusztítást a fagy okozza, amivel szemben igencsak korlátozottak az eszközeink, viszont amink van, azt érdemes bevetni.
A probléma gyökere
A felmelegedések közben és után eljövő tavaszi fagyoknak a gyümölcsfák látják a legtöbb kárát. Éppen ezért a védelmükben többféle védekezési módszer is rendelkezésre áll, de igazából egyik sem képes teljes biztonsággal megelőzni a károkat. A házikertekben, ahol kisebb számú gyümölcsfát nevelnek, még kevesebb lehetőség áll rendelkezésre, mivel a fagyvédelmi módszerek többsége nagy felületen, gyümölcsösökben nyújt hatékonyabb védelmet.
Elsőként azt érdemes tudni, hogy a növényeink fagy elleni védelmét már jóval az időjárási viszontagságok megjelenése előtt is elkezdhetjük, mégpedig a növény megvásárlásakor és az ültetés helyének kiválasztásakor.
Ültetés és fajtaválasztás
A legkorábbi fagyvédelmi eszközünk maga a fajtaválasztás. A faiskolákban törekedjünk arra, hogy olyan fajtákat válasszunk, amelyek jobban tűrik a téli és tavaszi lehűléseket! Különösen figyeljünk a mediterrán származású fajoknál, ahol sok olyan fajta van, amelyeket a hazánkénál melegebb helyeken nemesítettek (pl. őszibarack, kajszi)! Általánosságban véve a hazai nemesítésű fajták (pl. Mandulakajszi, Gönci magyar kajszi) nagyobb fagytűrő képességgel rendelkeznek, mint a külföldiek.
Az ültetés helyének megválasztásakor, ha tudjuk, kerüljük a mélyebb fekvésű részeket a telepítésnél. Ennek hátterében az áll, hogy a dombvidéki termőtájak termésbiztonsága kedvezőbb, mint a síkvidékieké, aminek az az oka, hogy a lejtőkön a hideg légtömeg lefelé haladva a völgyekben gyűlik össze. Másik oka az, hogy a magasabban fekvő kertrészek később melegszenek fel tavasszal, így a gyümölcsfák virágzása akár 1-2 héttel is később történik meg, így nagyobb eséllyel tudjuk elkerülni a tavaszi fagyokat.
Növénygondozás
Alapvetően hozzátartozik a fagyvédelemhez az is, hogy mindent megteszünk azért, hogy a növény jó kondícióban legyen. Ehhez többek között arra van szükség, hogy tél végén szakszerűen megmetsszük a fákat, tavasszal elvégezzük a szükséges gyümölcsritkítást, rendszeresen öntözzük a fákat, tápanyagot adunk a számukra, sőt szükség esetén permetezzünk is! Ezek az ápolási és növényvédelmi munkák mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jobb lesz a fák erőnléte, nagyobb szénhidrát-mennyiséget tudnak tárolni a sejtjeikben, aminek köszönhetően a következő évben ellenállóbbak lesznek a hideggel szemben.
Az sem véletlen, hogy a házikertekben gyakran nagyobb méretű gyümölcsfákkal találkozunk, mint az ültetvényekben. Ennek fagyvédelmi szempontból van egy kis előnye, ugyanis tavasszal a kisugárzási fagyok rétegesen alakulnak ki. Ez azt jelenti, hogy a talaj szintjében van a leghidegebb, majd felfelé haladva fokozatosan növekszik a hőmérséklet. Emiatt érdemes a kertben kicsit magasabbra engedni nőni a fákat, egészen addig, ameddig még egy létrával a felső ágakról is leszedhető a termés.
Figyeljünk a környezetre is!
A derült éjszakákon, szélcsendes időben kialakuló lehűléseket a földfelszín hővesztesége okozza. Ha azt szeretnénk, hogy a talajon minél kisebb legyen ez a hőleadás, akkor annál rövidebb fűtakarót kell hagynunk a fák körül. Tehát arra kell törekednünk, hogy a fagyveszélyes napokban a fák körül rövidre legyen nyírva a fű.
Ezeket a tudatos fagyvédelmi eszközöket összefoglalóan passzív fagyvédelemnek is nevezzük, mert ezekben az esetekben a hőmérséklet alakulásába a fagyos éjszakán közvetlenül nem avatkozunk bele, hanem már jóval a hideg idő érkezése előtt végezzük el a szükséges intézkedéseket.
Természetesen, ha van passzív, akkor létezik aktív fagyvédelem is, amely a következő cikk témája lesz.
Kapcsolódó cikkek:
