Az elmúlt év kegyes volt a kertészeti növényekhez, de sok év átlaga alapján számítani kell rá, hogy októberben vannak hideg napok, enyhe talaj menti fagyos hajnalok, amikor az említett melegigényes növények biztos elpusztulnak. Ha azt a pár kritikus, fagyos éjszakát – mert csak néhány szokott lenni – át tudnánk vészelni, tovább szedhetnénk a paprikát és a paradicsomot, és temetőbe szánt krizantém is megnevelődne otthon. Takarni kellene a növényeket, de mivel és hogyan? 

Az ilyen formán alkalmazott fagyvédelemről nagyon vegyes benyomásai és tapasztalatai vannak a kertészeknek és kerttulajdonosoknak. Van, aki dicséri a fóliás takarást, és van, aki szidja, mondván, ugyanúgy elfagyott alatta minden, mint a szabadban. Sőt az is előfordulhat, hogy a takaratlanok túlélték, míg a fóliával védett növények fagykárt szenvedtek. Felvetődik a kérdés: alkalmas ilyen célra a fólia, vagy csak a minőségével van hiba? Hatékonyabb az üveggel történő takarás?

A fólia alkalmas az őszi fagyok elleni védekezésre, csak tudni kell használni! Tavasszal a fóliaborítás a koraiságot fokozza, ősszel megnyújtja a zöldségszezont, lehetővé teszi a késő őszi lehűlések és néhány fokos fagyok elleni védekezést. 

Üveg vagy fólia?

Az üvegházak borítására használatos hagyományos üvegek (általában 4 mm vastagok) fényáteresztő képessége eltér a fóliák transzmissziós (fényáteresztő) képességétől. Míg az üveg az úgynevezett látható fénytartományon kívüli UV (ultraibolya) sugarakat visszatartja, és hasonló módon nem engedi át az infravörös tartományba tartozó hosszabb hullámúakat, addig a polietilén műanyagok az UV sugárzást átengedik, hasonlóan az infravörös tartományú sugárzáshoz.

Az nem is lenne a fóliák hátránya, hogy az UV sugarakat a takart növényeket is érik, ugyanis az UV sugár-tartomány bizonyos kórokozókat (gombás és baktériumos betegségeket) pusztítja, gyéríti, hatására egészségesebb, zömökebb, magasabb szárazanyag-tartalmú növények fejlődnek. Ugyanakkor kedvezőtlen tulajdonságuk, hogy a meleget jelentő hosszabb tartományú sugárzás egy része, amely a földről visszaverődik, az is áthatol rajtuk, rontva ezzel a fóliák hőszigetelését, hő gazdálkodását.

De! A termesztés során a fólia belső felületén pára képződik, ami részben hőszigetelő képességgel rendelkezik, másrészt hasonlóan viselkedik, mint az üveg, nem engedi át az infravörös tartományhoz közeli hősugarakat, azokat bent tartja a fólia alatt. Minél vastagabb a páraréteg, annál jobb a hőszigetelése, annál kedvezőbb hatással van a termesztő-berendezés hő gazdálkodására.

Októberben a rövidebb nappalok, a gyengébb fényviszonyok és az alacsonyabb hőmérséklet miatt lényegesen kevesebb vizet párologtatnak szabadban, de a fólia alatt is a növények, ezt tudva, kevesebbet vagy egyáltalán nem öntöznek. Így előfordul, párologtatás és öntözés hiányában nincs, vagy csak minimális a páraképződés (párakicsapódás) a fólián, ami lehetővé teszi a meleg egy jelentős részének távozását.

Sőt az is megtörténhet, hogy a fólia alatt a növények elfagynak, míg a fóliasátor mellett megmaradnak, mert a száraz, páraréteg nélküli fóliával egy „fagyzugot” képeztünk a növények körül, a hőt jelentő sugarak akadály nélkül eltávoznak, míg szabadban esetleges a szélmozgás hatására a fagyhatás nem vagy kevésbé érvényesül.

Zöldséghajtatásra nagy- és kisgazdaságokban, saját ellátásra történő termesztés esetén fóliaborításra általában a 0,15 mm (150 mikron) vastag Agrofóliát (polietilén fóliát) használják, ritkábban a 0,2 mm-es (200 mikron-os)  PVC fóliát. A műanyagok fénystabilitását – ami használhatóságukat meghatározza – különféle kiegészítő anyagokkal, fény-stabilizátorokkal javítják, így akár 2-3 évig is használhatóak. 

(Információ a felhasználásoz és a méretezéshez: 1 kg 0,15 mm vastag polietilén fólia 6 m², és a termesztő-berendezés alakjától függően, megközelítőleg 3,5-4 m² hasznos hajtató-felület, azaz sátor alapterület takarására alkalmas.)

Milyen módon lehet a termesztő-létesítménynek a hő gazdálkodását, a fólia hőszigetelő képességét javítani? 

Az idővel rugalmasságát és fényáteresztő képességét elveszett, elhasználódott fólia hőszigetelő képessége javul, a hőtartományhoz közeli sugarakból többet visszatart. Vagyis használt fóliák esetén kisebb az elfagyás veszélye, ami természetesen csak enyhe fagyok esetén érvényes. Új, de használt takarópalást esetében is, amennyiben öntözünk, alaposan átnedvesítjük a talajt, úgy a fólia belső falán a párréteg vastagabban alakul ki, amitől jobb lesz a fólia hőszigetelése, és kisebb lesz a hőkisugárzás.

Amennyiben még a hajnali fagyot megelőző nap déli (napsütéses) óráiban öntözünk, a talaj hőkapacitását, hőtároló képességét is javítjuk, ugyanis a nedves talaj több meleget képes akkumulálni, ezzel is tovább mérsékelve a fagyveszélyt. (Általában hajnali fagyra a napos időt követő nap hajnalán, nyitott, felhőtlen égbolt esetén lehet számítani, amikor napközben a vizes talaj fel tud melegedni.)  A fólia kora esti zárásával megindul az intenzív páraképződés, és a fólia belső falán vastag filmréteg alakul ki, ami az üveghez hasonló mértékben képes szigetelni.

Amennyiben gyomosodás ellen fóliás talajtakarás történt, úgy azt tanácsos megszüntetni, mert hőgazdálkodási szempontból kedvezőtlen, gátolja a páraképződést a légtérben, és a meleget kibocsátó talajt kisebb-nagyobb mértékben leszigeteli.

Sokat segít, tovább fokozza a hőszigetelést, ha használt, rosszabb fényáteresztő fóliával dupla takarást végzünk, azaz a sátorra vagy fóliaágyra éjszakára kívülről azt is ráterítjük.

 Tudni kell, hogy a fólia fagyvédelme csupán néhány fokig hatásos, fűtés nélkül a nagyobb, -4, -5 °C vagy azt meghaladó hidegek ellen nem véd. De mivel októberben (néha még szeptember végén is) csak a -1; -2 °C -os hideg hajnalok fordulnak elő, kis munkával és éberséggel a fólia alatti növények legtöbbször megvédhetők.