A klímaváltozás napjaink kiemelkedő problémája, jellemzően emelkedő hőmérsékletekkel, hőmérsékleti ingadozásokkal, a csapadék egyre egyenetlenebb eloszlásával, csapadékhiánnyal írható le ez a jelenség. A szakemberek felismerték, hogy a klímaváltozás hatásai mérsékelhetők a megfelelő intézkedésekkel, mint a csapadékvíz-visszatartás. Aspern-Seestadt Bécs egy új városrésze, ahol a kezdetektől különös hangsúlyt fektetnek a klímaváltozás hatásainak mérséklésére.
A csapadékvíz-visszatartásnak több pozitív hatása is van a környezetre, a tározott csapadék később, szükség esetén felhasználható a környezet számára. A megfelelő helyen való tározás a villámárvizek kiküszöbölésére is alkalmas, ugyanis a víz által veszélyeztetett területekről a víz gyorsan elvezethető, az arra a célra kialakított tárolókba, ahol a felhasználásig tárolható, esetlegesen szikkasztható.
Erre többféle megoldás is létezik, a víz tározható természetes mélyületekben, mesterségesen direkt erre a célra készült mélyedésekben, illetve más célból készült, de már nem használt mélyedésekben. Továbbá sűrűn beépített területen, nagy százalékú burkolt felületeknél, alkalmazhatók a szikkasztóblokkok is, melyek moduláris elemek, amiket a föld alá helyezve a hirtelen összegyűlő víznek teret biztosítanak, majd azt lassan beszivárogtatják a talajba, ahova másképp a burkolatok miatt nem jutna víz.
Másik jó példa a klímaváltozás hatásainak mérséklésére a zöldinfrastruktúra minőségi, illetve mennyiségi fejlesztése. Ahol van rá hely, érdemes többszintű növényállományt kialakítani, ugyanis a megfelelő kiterjedéssel rendelkező többszintes növényállományok – melyekben a fáké a hangsúlyos szerep – bizonyíthatóan csökkentik a felszín hőmérsékletét, akár több fokkal is.
További lehetőség a lapostetők és a vertikális felületek zöldítése, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a zöldtetők (legyen az extenzív vagy intenzív), a zöldfalak, zöldhomlokzatok. Ezek a megoldások még energetikai szempontból is hasznosak lehetnek az épületek számára, ugyanis szigetelnek, ezért nyáron később melegszik fel az épület belseje és kevésbé, valamint télen kisebb energiabefektetéssel érhető el ugyanaz a belső hőmérséklet, mint ezek nélkül a zöld megoldások nélkül.
Bécs, mint jó példa
Bécs egy olyan főváros, amely rengeteg figyelmet és forrást fordít a minőségi zöldfelületek kialakítására és fenntartására. Minőségi zöldfelületei kellemes közeget biztosítanak mind a helyiek, mind a turisták számára, és összefüggő rendszert alkotnak a város szövetében. A zöldfelületek gondozottak és segítenek a klímaváltozás hatásainak mérséklésében.
Aspern-Seestadt
Aspern-Seestadt Bécs egy új városrésze, mely jelenleg is épül, körülbelül ötven százaléka van kész. A városrész nagy hangsúlyt fektet a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, ennek egyik legszembetűnőbb eleme a csapadékvízgyűjtő tó, mely fürdőtóként is funkciónál az itt élők számára. A tó mesterséges, aljzata kavicsos, vize jellemzően tiszta, a tófenék jól látható a mélyebb részeken is. A biodiverzitás szempontjából jelenleg még nem áll a helyzet magaslatán, növény- és állatvilága szegényes, a parti sáv elenyésző részén találhatók vízparti növények, kisebb nádfoltok lelhetők fel.
A városrész amellett, hogy épül, jelenleg is lakott, és már a tervezésnél fontos szempontként vették figyelembe a klímatudatos működést. Ez látszik a városi zöldfelületek mennyiségében és minőségében is. Azonban vannak kezdeményezések, programok, melyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Ilyen kezdeményezés volt például a klímasemleges utca ötlete is, amely azt takarja, hogy bizonyos utcákat a nyári hónapokban lezárnak a gépjárműközlekedés elől, technikailag kerékpáros, illetve gyalogos utcává alakítva azokat. A lezárás mellett dézsás növényeket és párakapukat helyeztek ki az adott utcákra. Sajnos ez a kezdeményezés elhalt, néhány próbálkozás után bebizonyosodott, hogy egy ilyen klímasemleges utca megvalósítása kifejezetten sok forrást emészt fel, a hatásfoka pedig ehhez mérten nem elég magas, hogy igazolható legyen a folytatás.
Irodalomjegyzék:
Dr. Almási Balázs, Csizmadia Dóra (2016), Zöldinfrastruktúra füzetek 1. Vízáteresztő burkolatok, Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., Budapest
Pataky Rita szerk. (2016), Zöldinfrastruktúra füzetek 2. Zöldhomlokzatok, Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., Budapest
Csizmadia Dóra (2018), Zöldinfrastruktúra füzetek 3. Vízérzékeny tervezés a városi szabadtereken, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, Budapest
