Minden egyes növényfaj igényelhet különböző bánásmódot, és ez az öntözésre is igaz. Milyen gyakran, mennyit és hova? És ha még ez nem lenne elég, a hogyan kérdés is életbevágó! Lássuk a legfontosabb szabályokat az öntözés terén, amiknek a betartásával a legnagyobb kánikulát is kibírják a növények!
Hogyan öntözzünk helyesen? A kérdés evidensnek tűnhet, mégsem olyan egyszerű a helyzet, hogy „amennyit felvesz”, vagy „ha már kezd kiszáradni a földjük, akkor mindenképpen adok nekik”. Sajnos nincs ilyen könnyű dolgunk! Nézzük meg kicsit közelebbről és alaposabban, hogyan ajánlott a nyári időszakban öntözni a növényeket!
Alapszabályok
A legtöbb növény nem szereti a túlkapásokat (vagyis, ha hosszú ideig nem jut vízhez, utána az elmaradt öntözéseket pótolandó cunamit zúdítunk a nyakába), éppen ezért a talajnak egyenletesen nedvesnek kell lennie az olyan növények számára, amelyek közepesen vagy nagyon vízigényesek. Ha azonban két öntözés között minimális mértékben kiszárad a talaj felszíne és sekélyebb rétegei, nem kell megijedni, hiszen ez még kedvezően is hat a gyökérfejlődésre.
Gyakoriság és mérték: öntözzünk ritkábban, de alaposabban! A virágágyásnak heti 1-2 öntözés általában elegendő, a veteményesnek növényfajoktól függően 2-4 alkalommal: jobb bőséges vízzel öntözni ritkábban, mint kevés vízzel gyakrabban! A reggeli órákban öntözzük a paradicsomot, babot, uborkát, málnát, fekete szedret, szamócát, almát, szilvát, rózsát, dáliát és a begóniát.
Mennyiség: az ideális öntözés azt jelenti, hogy elegendő víznek kell eljutnia a növények gyökeréig. A megfelelő öntözés azt is jelenti, hogy a haszonnövényeknél a termés beéréséig, a virágzó növényeknél a virágzás ideje alatt kifejezetten fontos az egyenletesen nedves talaj.
Nagy mennyiségnél: ha egyszerre nagyobb mennyiségű öntözővízre van szükség, juttassuk ki több részletben (pl.: gyümölcstermő fák, sövények esetében). A talajnak időre van szüksége, hogy beszívja a vizet. Ajánlott inkább részletekben öntözni, minthogy a víz felhasználatlanul elfolyjon a növények gyökerétől.
Időpont: kora reggel vagy késő este öntözzünk! Ha ilyentájt öntözünk, a már lehűlt talajról kevesebb víz párolog el, mintha napközben a felforrósodott földet locsolnánk. A növények is sokkal jobban örülnek, ugyanis elegendő mennyiségű vízhez jutnak, mielőtt újra felkelne a nap.
Ne a levelekre! A növényeket megbetegíteni képes kórokozó gombák és baktériumok általában a nedves, párás környezetben fejlődnek és szaporodnak a leggyorsabban. Ha ráadásul napközben, tűző napsütésben locsolunk, a nedves levelek megéghetnek. Éppen ezért ne a leveleket öntözzük, hanem a talajt!
Célpont: a gyökérzet! Mindig a gyökérzetre fókuszáljunk öntözéskor! Fontos, hogy a növény gyökerét érje el a víz, hiszen a gyökérzet veszi fel a növény számára a talajból a vizet, és nem a levelek.
Egyenletesen! Ne csak egy ponton öntözzük meg a növény körül a talajt! Ha mindig csak egy gyökérpontnál öntöznénk, az egyoldalú gyökérnövekedéshez vezetne, és így a gyökerek nem tudnák megfelelően biztosítani a tápanyagok felvételét és hasznosulását. Ezért mindig a növény körül, a teljes öntözési területen eloszlatva öntözzünk!
Pangó vizet ne! Mindenképpen kerüljük el, hogy a növények alatt megálljon a víz! A pangó víz ugyanis kiszorítja a talajból a levegőt – oxigén nélkül pedig a gyökerek megfulladnak. Túlöntözéskor a gyökerek túl sokáig állnak vízben, így rothadásnak indulhatnak vagy oxigénhiány miatt károsodhatnak.
Víztakarékosan! Amennyire csak lehetséges, igyekezzünk víztakarékosan öntözni! Csak annyit öntözzünk, amennyit feltétlenül szükségesnek ítélünk.
Megfelelő eszközökkel! Ne spóroljunk a megfelelő felszerelésen! Az igényeinkre szabva vásároljunk jó minőségű csepegtető csövet vagy slagot, az öntözőrendszerekhez megfelelő öntözőket és időzítőket.
Jó tudni!
Idő kell a víznek! A pázsit és az egynyári növények gyökerei a talaj legfelső részében helyezkednek el, míg az évelő lágyszárúak, a cserjék és a fák jelentős része a talaj felső 30-60 cm-es mélységét járják át. A homokos, aprómorzsás, tehát jó vízáteresztő képességű talajban gyorsan eljut a víz a gyökerekhez, de az agyagos, nehéz földben a víz akár órákig is szivároghat, míg eléri a gyökérzónát.
További tippek
Használjunk jó minőségű, tápanyagban gazdag földet! Az ásványi anyagban gazdag talajban több a makromolekula, mint pl. a humusz. A talaj nagyobb részecskéi több vizet képesek megkötni a nagyobb felületükön, amely a növény gyökerei számára elérhető a talajból. Ezenkívül a jó minőségű földben egész évben (télen és nyáron is) biztosítva van a víz megfelelő elvezetése, így sokkal kisebb az esélye a pangó vizek kialakulásának.
Használjunk a virágágyásban és a veteményesben talajtakaró anyagot (pl. fűkaszálékot, fenyőkérget), ezzel csökkentjük a talajba került víz elpárolgásának mértékét, illetve megakadályozzuk, hogy a földet egy hevesebb zápor elhordja vagy elmossa (főként a lejtős területekről).
Bánjunk okosan a vízzel, és igyekezzünk a lehető leghatékonyabban kiszolgálni a növényeinket!
Kapcsolódó cikkek:
