Az erdőlátogatások nemcsak a kisebbeknek jelentenek nagy élményt, és könnyen elragadhatja az embert a lelkesedés, ha valami nem mindennapi „kincsre” bukkan az avarban. Tudnunk kell azonban, hogy mi az, ami semmiképpen nem jöhet haza velünk az erdőből!
Egy családi vagy egyéni kirándulás alkalmával a felfedezés vagy a kikapcsolódás öröméért indulunk az erdőbe. Természetes, hogy megragadja az embert az a hangulat, ami egy egészéges, tiszta erdei környezetben uralkodik, és az is természetes, ha az ember haza szeretne vinni magával valami emléket.
Ebben sem vagyunk egyformák, valakinek soha eszébe sem jutott semmit sem felmarkolni és magával cipelni az út végéig, van, aki pedig mindig magával vitt valami kis mementót (én gyerekként mindig kavicsot vagy egy kisebb követ „nyúltam le” az erdőtől e célra).
Túl azon, hogy a természetjárás szabályait betartva nem rongáljuk a környezetünket, nem zavarjuk meg az erdő békéjét, semmi esetre sem teszünk kárt a védett természeti kincsekben, van még számos olyan érték, amelyet szigorúan tilos elmozdítani a helyéről, és elhoznunk magunkkal. Amellett, hogy ezzel súlyosan károsítanánk az erdei ökoszisztémát, akár hétszámjegyű bírsággal is sújthatnak minket.
Kiemelendő értékek a következőkben felsorolt állati eredetű értékek (pl. agancsok), a talaj és a környezet évezredes munkájának köszönhetően létrejövő ásványok, valamint a védett növényeken túl a védettséget élvező gomba- és zuzmófajok.
Állati eredetű értékek
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény értelmében vadászati joggal kell rendelkezni egy adott területen a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére. A törvény kimondja, hogy a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat az erdőgazdálkodásra, a halgazdálkodásra, a természetvédelemre, a vízgazdálkodásra, az állatvédelemre, az állategészségügyre, az állattenyésztésre, a termőföld-hasznosításra, valamint a növényvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
Ennek értelmében a földre hullott agancsok a területileg illetékes vadásztársaság tulajdonát képezik. Az agancsok gyűjtését kizárólag erdészeti szakemberek és hivatalos engedéllyel rendelkezők végezhetik. Aki nem rendelkezik engedéllyel, és az elhullott agancsot elhozza az erdőből, az cselekedetével a jogosulatlan vadászattal egy megítélés alá eső illegális tevékenységet végez. Az ezért kiszabható vadvédelmi bírság mértéke az agancs értékétől és a mennyiségétől függően változhat, százezertől akár ötmillió forintig is terjedhet.
Ennek ismeretében, ha a kirándulásunk alkalmával, vagy sportolás, kutyasétáltatás közben hullott agancsot találunk, hagyjuk ott, vagy adjuk le a helyi vadásztársaságnál vagy erdészetnél. Előfordulhat az is, hogy a becsületes megtalálónak a vadászatra jogosult megengedi, hogy hazavigye azt, amennyiben előzetesen bemutatta.
Ásványok
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 19. § szerint a földtani természeti értékek általános védelme illeti meg a földtani, felszínalaktani képződményeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ősmaradványokat, tehát ezeket tilos károsítani, illetve hazavinni belőlük a természetes lelőhelyükről. A gyűjtésre kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével rendelkezők jogosultak. Aki megsérti az előírásokat, az természetvédelmi bírsággal sújtható, amelyet a természetvédelmi hatóság szab ki.
Védett gomba- és zuzmófajok
Magyarország területén a 13/2001. KöM rendelet értelmében (amelynek a fajlistáját utoljára 2013-ban módosították) jelenleg 58 gombafaj és 17 zuzmófaj védett természetvédelmi státuszba került besorolásra.
Ugyanúgy, mint a védettséget élvező növények és állatok esetében, a védett zuzmó- és gombafajok károsítása is komoly kárt okoz az élővilágban, roncsolja az élőlények között évezredek alatt kialakult kapcsolatokat, és nagymértékben veszélyezteti egy élőhely biológiai sokféleségét. Egyes védett fajok természetvédelmi értéke 5-10 ezer forint közé esik darabonként (ami elsőre nem tűnhet soknak az agancs értékével összehasonlítva, de ha tönkreteszünk egy pl. 80 védett gombából álló gombatelepet, akkor azt az ötezer forinttal szorozzuk csak be…).
Örökítsük meg, és semmi több!
A legtisztább és legkevésbé ártalmas megoldás, ha fényképeket készítünk a kirándulásunkról. Igaz, még a legjobb fényképezőgépekkel és telefonokkal is nehéz visszaadni azt a sok színt és szépséget, amellyel ilyenkor körbe vagyunk véve, de meg lehet próbálni. Tartsuk szem előtt ekkor is, hogy ne zavarjuk az erdei élőhelyeket és a bennük lakókat (pl.: barlangban, sötétebb erdei bozótosban ne fényképezzünk vakuval)!
Vigyázzunk együtt a természet értékeire!
Kapcsolódó cikkek.
- A természetjárás szabályai
- 12 dolog, amit megtehetünk a veszélyeztetett fajok védelmében
- Legyünk óvatosak az erdőben tavasszal!
- Gombagyűjtési szabályok I.
- Ne szedd fel! – Védett gombafajok
- Körültekintésre int a Nébih: jelentősen megnövekedett a gombamérgezések száma!
Kapcsolódó jogszabályok:
- 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
- 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
- 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
- 13/2001. KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről
- 83/2013. VM rendelet a 13/2001. KöM rendelet módosításáról
