Mi a teendőnk, ha megfertőzte az állatainkat a kiskérődzők pestise?

Sajnálatos módon a 2025. január 24-én Szentgyörgyvölgyön regisztrált esetet követően a szintén Zala vármegyei Nagymétnek-pusztán és Lenti településeken tartott juhállományokban is kimutatták a kiskérődzők pestise betegséget – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal február 1-jei közleményéből.

Minden juh- és kecsketulajdonos tehet azért, hogy a járvány ne terjedjen tovább, ehhez készült az alábbi összefoglaló a legfontosabb tudnivalókról: mit kell tenni, ha bebizonyosodik az állományunkban a betegség?

Azonnal jelenteni kell!

Amint az állat tulajdonosa a kiskérődzők pestise betegség tüneteit észleli az állat(ok)on, vagy tudomást szerez a betegség lehetséges fennállásáról, köteles azonnal értesíteni az állatállományt ellátó állatorvost, vagy a hatósági állatorvost. Ezenkívül értesíthető ilyen esetben a területileg illetékes vármegyei főállatorvos vagy a járási főállatorvos.

A kiérkező állatorvos – miután megvizsgálta az állatokat, és a betegség esetleges fennállását nem tudja kizárni -, szükség esetén értesíti a járási főállatorvost, illetve utasítja az állattartót a további szigorú teendőkről:

• a tüneteket mutató állatokat el kell különíteni;
• semmiképpen sem hagyhatják el az állományt az egészségesnek tűnő állatok sem (nem kerülhetnek elszállításra);
• minden eszközt, hulladékot, amely feltehetően szennyeződött a kórokozóval (pl.: alom, takarmány, trágya), a hatósági állatorvos felügyelete mellett ártalmatlanítani kell;
• ha az eszközök, tárgyak, anyagok fertőtlenítése nem lehetséges, akkor meg kell ezeket semmisíteni.

Mindent fertőtleníteni kell!

Nem szabad a véletlenre bízni azt, hogy a kórokozó esetleg szennyezett tárgyakról, járművekről, takarmánnyal továbbterjedjen, ezért a lehető legkörültekintőbben kell eljárni a fertőtlenítéskor is. Éppen ezért kezelni kell:

• minden olyan személyt és öltözetét, akik a beteg, vagy fertőzöttségre gyanús állattal kapcsolatban bármilyen feladatot elláttak (gondozás, elkülönítés, fertőtlenítés, kényszervágás stb.);
• minden helyiséget és helyet, ahol a beteg, vagy fertőzöttségre gyanús állatot gondozták, ellátták, elkülönítették vagy leölték;
• a fenti teendőkkel kapcsolatos minden segédeszközt;
• minden járművet, amely valamilyen módon érintkezett a beteg állattal vagy állatokkal;
• az istállóban található berendezéseket, minden etető- és itatóedényt, a takarítóeszközöket, az összegyűjtött trágyát, almot és takarmányhulladékot, valamint mindazokat a tárgyakat (pl.: takarót, ápolási eszközöket), amelyek a hatósági állatorvos szerint fertőzöttek lehetnek.

Védőkörzet és felügyeleti körzet

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a fertőzés beigazolódását követően elrendeli az érintett állatállomány felszámolását, valamint az érintett telep körül az állategészségügyi hatóság kijelöli a 3 km sugarú védőkörzetet és a 10 km sugarú felügyeleti (más néven megfigyelési) körzetet.

A védőkörzetre vonatkozó előírások a következők:

• A védőkörzetben elhelyezkedő gazdaságokban minden fogékony kiskérődző faj (Ovis ssp., Capra ssp.) egyedét úgy kell tartani, hogy idegen kiskérődző állománnyal ne érintkezhessenek, továbbá meg kell akadályozni a vadon élő kérődzőkkel való érintkezésüket is;
• A betegségre fogékony fajokhoz tartozó háziállatok a védőkörzet alatt álló területen található létesítményekből történő ki-, valamint létesítményekbe történő beszállítása tilos;
• Ezenkívül a háztájon tartott nagykérődzők (pl.: szarvasmarha, bivaly) gazdaságból, udvarból való ki- / beszállítása is tilos mindaddig, amíg a fogékony fajok szűrővizsgálata kedvező eredményt nem hoz;
• Tilos a használt almot, trágyát kivinni vagy szétszórni a védőkörzetben lévő fogékony állatokat tartó gazdaságokból, udvarokból;
• Tilos a fogékony fajokhoz tartozó háziállatok mozgó természetes fedeztetése;
• Tilos a fogékony fajokhoz tartozó vadak újratelepítése.

Mindezek mellett a védőkörzetet érintő bármiféle „mozgás” is tiltott:

• Tilos a fogékony fajokhoz tartozó házi és vadon élő állatokból származó friss hús és belsőségek, valamint friss húsból előállított húskészítmények korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása (kivétel ez alól a hatósági állatorvos által biztonságosnak minősített termékek);
• Tilos a nyersbőr, irha, gyapjú, sörte korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása;
• Tilos a fogékony fajokhoz tartozó háziállatoktól származó nyerstej, tejtermékek korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből, gazdaságokból történő mozgatása;
• Tilos a fogékony fajokhoz tartozó háziállatok vásárra, piacra, bemutatóra vagy más rendezvényekre vitele;
• Tilos a fogékony fajokhoz tartozó háziállatoktól gyűjtött sperma, petesejt és embrió korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása.

Mindezeken felül a gazdaságba vagy udvarba érkező vagy onnan távozó valamennyi személynek be kell tartania a járványvédelmi intézkedéseket a betegség terjedésének megakadályozásának céljából, különös tekintettel:

• a gazdaságban és az ólakban/istállókban használatos öltözet cseréjére;
• a gazdaság és az ólak/istállók bejáratában történő kéz- és lábfertőtlenítésre;
• a látogatási naplóba valamennyi, a gazdaságba belépő személy adatainak bejegyzésére.

A Nébih arra kéri a juh- és kecsketartókat, mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy megakadályozzák a vírus állományukba való bekerülését. Kiemelt jelentőséggel bír a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartása és az előírt vizsgálatok maradéktalan elvégzése!

Fontos tudni, hogy a fertőzés beigazolódása esetén megkezdődnek az érintett körzetekben a juhok és a kecskék szűrővizsgálatai. A hatóság valamennyi elrendelt diagnosztikai vizsgálatot állami költségre hajt végre.

A Nébih oldalán megtekinthető segédoldalak:

• Védő és megfigyelési körzeteket ábrázoló országos térkép
• Zala vármegyét ábrázoló térképrészlet
• Korlátozással érintett települések listája

Kapcsolódó cikkek:

• Mit kell tudni a kiskérődzők pestiséről?
• Magyarországon először mutatták ki a kiskérődzők pestisét
• Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes I. rész
• Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes II. rész
• Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes III. rész
• Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes IV. rész