Először azonosították a juhhimlőt Romániában, Teleorman megyében. A fertőzést két állattartó telepen észlelték, összesen több mint 700 juh és 30 kecske állományában. A román Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) azonnal életbe léptette a szükséges járványvédelmi intézkedéseket.
Az első pozitív mintákat az Állatdiagnosztikai és Egészségügyi Intézet (IDSA) vizsgálta be. A fertőzött egyedekből származó mintákat rutinellenőrzés során vették a DSVSA (megyei állategészségügyi hatóság) szakemberei. A vírus azonosítása után a helyi járványkezelő bizottság vészhelyzeti tervet fogadott el: az összes érintett állatot el kellett altatni, a tetemeket engedélyezett helyszínen földelték el.
Karantén és korlátozások
A járványkitörés körül három kilométeres védelmi és tíz kilométeres megfigyelési zónát jelöltek ki. Ezekben a körzetekben szigorú mozgási korlátozásokat vezettek be emberekre, állatokra és szállítóeszközökre is. Az egész megyében biohigiéniai ellenőrzés indult, a szomszédos megyék hatóságai (Olt, Giurgiu, Argeș, Dâmbovița) is fokozott figyelmet kaptak.
A kitörésről az ANSVSA tájékoztatta az Európai Bizottságot és az Állategészségügyi Világszervezetet (WOAH) is.
Milyen tünetekre kell figyelni?
A juhhimlőt a Poxviridae víruscsalád egyik tagja okozza, amely rendkívül fertőző, és gyorsan képes végigsöpörni egy állományon. A betegség fő tünetei:
- bőrelváltozások (piros foltok, hólyagok, pörkök) főleg a pofán, orron, lábakon és nemi szerveken;
- láz (akár 42 °C);
- étvágytalanság, súlyvesztés;
- levertség, apátia;
- orr- és szemváladékozás;
- nyirokcsomó-duzzanat;
- súlyosabb esetekben nyálkahártya-elváltozások is jelentkezhetnek.
A betegség általában 3–4 hétig tart, a gyógyuló állatok legyengült állapotban maradhatnak. A mortalitási ráta az állomány általános egészségi állapotától és a védekezési intézkedések gyorsaságától függ.
Hogyan terjed?
A vírus közvetlen érintkezéssel terjed fertőzött és egészséges állatok között, de a sebváladékok, váladékcseppek, elhullott bőrdarabok is fertőzhetnek. Szennyezett takarmány, eszközök vagy ruházat is közvetítő lehet. A vírus rendkívül ellenálló a környezeti hatásokkal szemben, így a higiéniai és biohigiéniai óvintézkedések döntő szerepűek.
Nincs közegészségügyi kockázat, de gyors bejelentés szükséges
Bár a juhhimlő nem veszélyes az emberre, az ANSVSA minden gyanús eset azonnali jelentését kéri. A hatóság folyamatosan tájékoztatja az állattartókat a járvány alakulásáról, és hangsúlyozza a biohigiéniai protokoll szigorú betartását. Az eset rávilágít arra is, hogy a határokon túli állatbetegségek gyorsan átterjedhetnek, így a magyar állattartóknak is érdemes fokozott figyelemmel követni a romániai helyzetet.
Kiemelt kép: Pixabay
