Hogyan lett a temető virágából mára házikertekben is kedvelt dísznövény, ami cserepes növényként balkonon, de bent a lakásban is megállja a helyét? Mit kell tudnunk az eredetéről? Mi a titka a sikeres gondozásának?
A krizantém, vagy más néven margitvirág (Chrysanthemum) a krizantém (Chrysanthemum) növénynemzetség őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozik. Ebbe a növénynemzetségbe egyes források szerint 40, mások szerint több mint 200 növényfajt számlálnak, melyek többsége ázsiai eredetű.
Az ókorig visszanyúló nemesítői munkának köszönhetően a krizantém növénynemzetség nemesített fajtáinak mára többezer változata ismert, melyek formájukban, viráguk színében és virágzási idejüket tekintve is rendkívül változatosak. A krizantémnemesítés fő szempontjai a hőmérséklettel szembeni jó alkalmazkodóképesség, a hosszú virágzási periódus és a koraiság.
Európa-szerte a krizantém a temetők virágaként a gyászt, a kegyeletet jelképezi, az amerikai kontinensen – ahol nem társították semmilyen ünnephez vagy népszokáshoz – viszont előszeretettel ajándékozzák egymásnak az emberek vagy díszítik vele hosszú ideje a kerteket, parkokat. A krizantémnak őshazájában, a Távol-Keleten szerteágazó kultusza van, melyre a későbbiekben visszatérek.
A virágszimbolikában a krizantémot a hosszú élet, a halhatatlanság, a boldogság, az öröm, az optimizmus, az igazság, a testi-lelki pihenés, a kitartás, az erényesség és az előkelőség szimbólumaként is megtaláljuk. Kínában a nyugalmat, a szépséget és a magányosságot is szimbolizálja. A fehér virágú krizantém kifejezetten az emlékezést, a vörös a sírig tartó szerelmet jelképezi. Mivel az ősz, sőt az év egyik utolsó virágzó növénye, a tél hírnökét is tisztelhetjük benne.
Az aranyvirág eredete
Kínában az írások szerint a Kr.e. 2. évezred közepén várost neveztek el a krizantémról. Az ősz jelképének tekintett virágnak külön ünnepet tartottak a 9. holdhónap 9. napján. Olyan nagy becsben tartották ezt a növényt, hogy csak a császárnak volt joga fogyasztani. Konfuciusz V. századi írásában mint „arany virág” szerepelt, amelyet meditációs tárgyként is alkalmaztak. Kína tekinthető a krizantém őshazájának, innen került át Japán szigeteire a VIII. században, majd jóval később, a XVIII. században Európába.
A krizantém eredetét számos távol-keleti monda is övezi: úgy szól az évezredes szájhagyomány, hogy Japán egyik szigetén találtak egy olyan gyógynövényt, amely megfiatalította az embereket. A VIII. században az ország nemzeti virágává választották a japánul kiku névre keresztelt növényt, és a japán császári család címernövénye lett. Sőt az uralkodói trónust mind a mai napig Krizantém trónnak nevezik. Mindmáig a legmagasabb kitüntetés Japánban a Krizantém-rend, amely uralkodóknak és állami vezetőknek van fenntartva.
Európában először Hollandiában, később Franciaországban és Angliában terjedt el. Nemesítése az 1830-as évektől zajlik, intenzív termesztése pedig az 1930-as években kezdődött. Egészen az 50-es évekig a nagyvirágú fajtákat részesítették előnyben, később az egyszerűbb (szimpla) színes virágú fajták váltak divatossá. Hazánkban a virágzó növényeket kedvelők körében eddig az ősszel virágzó évelő fajták hódítottak főképp.
A krizantém görög eredetű nevének jelentése aranyvirág, botanikai nevét magyarul napvirágra fordíthatjuk le.
A krizantém tulajdonságai
Az őszi fajták jellemzően október hónapban virágoznak, de ez takarással akár novemberig is kitolható. A krizantém a 16-18 C fokon fejlődik a legjobban, a nyári termesztésre alkalmas fajták esetében a 12-14 fokos hőmérséklet már gátolhatja a virágfejlődést, míg a később virágzó fajoknál a 15 fok alatti hőmérséklet indukálja a virágfejlődést.
Az ősszel virágzó évelő krizantémok általában középmagasak, száruk elágazó, a levelek tojásdad alakúak, erősen hasogatottak. Jellegzetesen erős illatú virágai szabályos formájúak, lehetnek egyszerűek és teltvirágúak is. Kedveltek a pompon, margaréta és a szellőrózsa virágzatú fajták is. A szirmok a virágon jellegzetesen sugarasan helyezkednek el. A virágok színe a krémszínű virágoktól kezdve az élénksárgán, narancssárgán át a pirosig, bíbor színűig terjed. Az évelő krizantém virágzásának feltétele a napi 13-14 órás éjszakai sötétség.
A krizantém gondozásáról az előbbiekben olvashattunk bővebben, ebben a cikkben nem kerül még egyszer leírásra.
Évelő vagy egyéves?
A krizantém különböző fajtái közül áttelelő és egyéves növényeket is választhatunk. Annak eldöntését, hogy melyiket válasszuk a kertbe, csupán a virágágyásunkban rejlő lehetőségek (növény-összetétel, talaj, fényviszonyok) és saját igényeink szabják meg. Általános szabály, hogy minél díszesebb a növény, annál kevésbé fagytűrő (ez alól vannak kivételek, de jellemzően amelyik fajta a virágzásra nagyobb hangsúlyt fektet, kevesebb energiája marad a télre való felkészülésre). Az évelő krizantémok gondozása nem bonyolultabb az egyéves testvéreiénél, viszont körültekintőbben kell kiválasztanunk a helyét, mert az utólagos bolygatást nehezen tűri.
A téltűrő, vagyis évelő fajokat gyakran nevezzük télálló krizantémnak is, melyek közül a Chrysanthemum multicaule fajtái (’Yellow Daisy’, ’Moonlight’, ’Golden Glory’) a legelterjedtebbek. Az ősszel virágzó, évelő krizantémok közül a Chrysanthemum x morifolium a legkelendőbb.
A krizantém felhasználási lehetőségei
A fehér, nagyvirágú krizantém a legismertebb, Mindenszentek idején vásárolt vágott virág, melyet a temetői vázákba vesznek csokrosan.
A krizantém virágának teája a népi gyógyászatban elismerten vérnyomás-és gyulladáscsökkentő hatású. Meghűléses betegségek, emésztési problémák, fejfájás esetén is javallott az alkalmazása, ezenkívül a máj egészségének védelmét is szolgálja. Külsőleg alkalmazva szemgyulladás enyhítésére is használták.
A gasztronómiában előszeretettel használják saláták ízesítésére a koronás margitvirág (Glebionis coronaria, korábbi nevén Chrysanthemum coronarium) kesernyés-fanyar ízű szirmait, melyek C-vitaminban, kalciumban, káliumban és nátriumban gazdagok. A kínai ehető krizantémnak (Chrysanthemum x morifolium) a kesernyés-csípős levelét, de még a gyökerét is fogyasztották, virágát köretekhez, salátákhoz, húsok ízesítéséhez alkalmazzák. Japánban a Shungiku névre hallgató ehető krizantém levelét egyperces forró vizes áztatás után használják fel kulináris célokra.
Feljegyzések bizonyítják, hogy Kínában, a Han-dinasztia idején a 9. hónap 9. napján a két jang ünnepének is hívott eseményen megtisztulási szertartások részeként krizantémbort ittak. Erre azért volt szükség, mert a népi hiedelem szerint a két kilences egy veszélyes számkombináció. Emellett úgy tartották, hogy hosszú földi élet vár arra, aki krizantémbort iszik.
Krizantém a művészetben
Ruth Benedict (1887-1948) amerikai antropológus és néprajzkutatónak, valamint Mori Szadahiko, az összehasonlító kultúrakutatás doktorának Krizantém és kard c., mindmáig kiemelkedő fontosságú antropológiai tanulmányában Japán politikai, gazdasági és vallási életébe, valamint a japánok mindennapjaiba kalauzol el minket, kezdve a feudalizmus korától egészen a második világháborúig. A vajdasági Bogyaniban született Katarina Gubrinski Takač (1941-) 66 verset tartalmazó kötetének címében is viszontlátjuk a krizantémot (Sarkantyúkák és krizantémok).
A krizantém Ady Endre (1877-1919) szimbolikájában a nemesség és a kifinomultság virága. Párizsi noteszkönyvébe a következő sorok kerültek be: „Vannak csodálatos tűzkő-színű krizantémok. Az ember szeretne beszélgetni velük.” Az őszi rózsák és a Hepehupás, vén Szilágyban c. versében is olvashatjuk, előbbiben „S pórvirág volt a krizantém is. / Lesztek ti még csodavirágok”, utóbbiban a „Paraszt zsályaként aludt el / S bús krizantém-fürttel ébredt” soraiban.
Thomas Hardy (1840-1928), a XIX. század végének legkiemelkedőbb angol regényírója Az utolsó krizantém c. versében olvashatjuk: „Vagy késlekedni volt oka, / Az ostoba remény, / Hogy ily gyöngéd-víg virághoz a / Tél sem lehet kemény?”.
Yüan Hung-tao (1568-1610): Krizantémok télen c. versében így emlékezik meg a növényről: „Nincs olyan virág, mely ne hervadna. / Mégis, itt ezek a krizantémok, / télen is virágoznak. / Bambuszból lugast fonok, hogy leveleiket megóvjam, / kivágom mellőlük a gazt, hogy illatukat megőrizzem.” A híres kínai költő, Tao Yuanming (365-427) a magányosság jelképét valamint az ősz nyugalmának, szépségének képviselőjét látta benne.
A koreai művészetben a négy „nemes növény” egyikeként (a szilva, az orchidea és a bambusz mellett) jelenítették meg díszítőelemként: jellegzetes virága gazdagon díszített faragásokon, hímzéseken is szerepel.
Aktualitások
Idén októberben is lezajlott Szigetszentmiklóson a Beppler Kft. által a termelők részére megszervezett krizantém szeminárium. Az esemény során a fajtabemutatón túl többek között a hazai, szükségszerű termesztéstechnológiai változtatások, az időzíthető cserepes fajtacsoportok jellemzői, valamint a krizantém egyik legveszélyesebb kártevői, a tripszfajok kerültek napirendre. Bemutatásra került a hazánkban is népszerű, Kibo nevű nagyvirágú vágókrizantém, a hat színből álló, Bransmart névre keresztelt multiflóra-fajtasor, illetve a Panama– és Pemba-fajták.
A „Mindent a növényekről” sorozatból:
