30℃ 15℃
május 3. Tímea, Irma, Jakab, Fülöp
Ház, táj blog

Mit jelent a hideg és a meleg komposztálás?

Agrofórum Online

A komposztálás egy olyan eljárás, amely természetes biológiai folyamatokon alapul, és amelynek eredményeképpen humuszképző anyagok és szervetlen ásványi sók keletkeznek. Ezen belül megkülönböztetünk hideg és meleg komposztálást.

A komposztálás egy folyamat, amelynek során az összegyűjtött, természetes eredetű hulladékot mikro- és makroorganizmusok lebontják. Így keletkezik a komposzt, amely tartalmazza a növények számára szükséges tápanyagokat. Egy korábbi cikk behatóbban foglalkozott az alapokkal, ezért itt egy rövidebb összefoglaló olvasható csak az általános tudnivalókról, és részletesebben megtudhatjuk, mit jelent a meleg és a hideg komposztálás.

Röviden az alapok

Élelmiszer-eredetű hulladék szükségszerűen keletkezik minden háztartásban. Ezek közül szerencsére sok alkalmas arra, hogy komposztáljuk. A komposztálás az egyik legkönnyebben megvalósítható, kiváló lehetőség arra, hogy az emberi szervezet számára nem hasznosítható élelmiszer „részekkel” (pl. tojás-, hagyma-, burgonyahéj stb.) ne a kommunális hulladék mennyiségét növeljük, hanem megtaláljuk a legjobb felhasználási módját a konyhában keletkező, természetes hulladékoknak.

A komposztálás során nemcsak a konyhai hulladékot, hanem a kerti zöldhulladékot is hasznosíthatjuk, így kerülhetnek a komposztba falevelek, nyesedékek, lekaszált fű, fáról lepotyogott gyümölcsök, viharban letört növényi részek és így tovább.

A komposztot széleskörűen alkalmazzák a mezőgazdaságban és a házikertekben is. A kertünkben használhatjuk „virágföldként”, vagy szervesanyag-utánpótlásra, trágyaként. Ezzel nemcsak a növényeinknek teszünk jót, hanem hozzájárulunk az egészséges talajélet fenntartásához is.

Zöld alkotóelemek például a fűkaszálék és a konyhai szerves hulladékok, mint a zöldség- és gyümölcsrészek
Zöld alkotóelemek például a fűkaszálék és a konyhai szerves hulladékok, mint a zöldség- és gyümölcsrészek

Komposztot készíteni sokféleképpen lehet, ehhez pedig különösen alkalmasak a nyári és az őszi hónapok, hiszen a kertünk ilyenkor van igazán tele a könnyen bomló, szénben vagy nitrogénben gazdag szerves anyagokkal – például falevéllel, fűkaszálékkal, a metszéskor keletkezett nyesedékekkel.

Hideg komposztálás

A hideg komposztálás során a kerti és a konyhai hulladék (felaprítva) fokozatosan adagolható a komposztládába, és a szénben gazdag fás részek, nyesedékek, és a nitrogénben gazdag zöld növényi részek is vegyesen kerülnek a kupacra. A hideg komposztálás során komposzt nagyjából fél-egy év alatt képződik.

A kupac tartalmát néhány hetente érdemes átforgatni. A komposzt elkészüléséhez szükséges időt nehéz pontosan megbecsülni, mert ez a halomban lévő anyagoktól és azok méretétől is függ. Mire az alkotórészek lebomlása végbemegy, és létrejön a komposzt, addigra a késztermék végül csak 20%-a lesz az eredeti kupac térfogatának.

Még egy fontos tudnivaló, hogy a kupacunkat távol kell tartanunk a közvetlen napfénytől, ugyanis lassítja a folyamatot, ha kiszárad a komposztanyag – ezért kell árnyékos helyet keresni a hideg komposztálásnak. Ez a folyamat ajánlatos mindenkinek, aki most ismerkedik meg a komposztálással, és mindazoknak, akik nem tudnak elegendő időt szánni a meleg komposzt előkészületeinek.

A hideg komposztálás során a komposztra folyamatosan hordjuk az utánpótlást
A hideg komposztálás során a komposztra folyamatosan hordjuk az utánpótlást

Meleg komposztálás

A meleg komposztálás folyamatához kicsit több odafigyelésre van szükség a végeredményhez, de cserébe gyorsabban (fél vagy egy hónap alatt) végbemennek a lebomló folyamatok.

Itt még egy pillanatra álljunk meg, mert azt fontos tudni, hogy az egészséges komposzt létrejöttéhez alapvetően 4 tényezőre van szükség:

  • „barna” alkotóelemekre (szén): ősszel lehullott falevél, metszésből keletkezett nyesedékek, faforgács;
  • „zöld” alkotóelemekre (nitrogén): fűkaszálék, zöldség- és gyümölcshulladék;
  • oxigénre;
  • vízre.

A meleg komposztáláshoz minimum egy köbméter növényi hulladékot egyszerre össze kell halmozni. Ennek a mennyiségnek egyszerre tartalmaznia kell rétegesen fás és zöld növényi részeket is. Arra kell még figyelni, hogy ebből 2/3 a „barna”, 1/3 a „zöld” elemeknek kell lennie összességében. A rétegeket úgy kell egymáson elhelyezni, hogy „egy kör” barna-zöld réteg után alaposan be kell öntözni a már elhelyezett kupacot, mielőtt a következő rétegeket rárakjuk.

A meleg komposztálás során a komposzt fél-egy hónap alatt is elkészülhet
A meleg komposztálás során a komposzt fél-egy hónap alatt is elkészülhet

Ahogy az előbb végigvettük, ezeken kívül még egy nagyon fontos momentuma van az „építkezésnek”: a lebomláshoz szükség van oxigénre is. Ezt a levegőzöttséget többféleképpen lehet biztosítani a kupacban (pl.: a leendő kupac helyén 2-3 helyen elhelyezünk csöveket, amelyeket kivehetünk akkor, amikor a kupac pár nap elteltével összeesett, és kihúzva a csöveket ottmarad a helyük, mintegy „levegőoszlopként”.

A folyamat így zajlik:

  • szükségünk van egy legalább 1×1 méter nagyságú ládára;
  • ezt a ládát belülről béleljük ki geotextillel úgy, hogy a legvégén be is tudjuk takarni a kupacunkat felülről is;
  • ha csöveket szereztünk be a levegőzés biztosítására, azt most elsőként helyezzük a ládába függőlegesen, és az első réteggel ékeljük majd ki;
  • legalulra elsőként egy kb. 20 cm vastag nyesedékréteg (tehát egy barna réteg) kerüljön;
  • erre kb. 7-10 cm vastagon zöld növényi részek kerüljenek (az a lényeg, hogy a 20 cm barna rétegnek legalább a harmada legyen, de ha sok lombunk vagy fűkaszálékunk van, akkor a zöld réteg lehet kicsit nagyobb is);
  • amit eddig letettünk, azt most jól beöntözzük;
  • ezeket a rétegeket ismételjük, és öntözzük ugyanígy.

Miután teljesen megtöltöttük a komposztládát (utoljára egy zöld réteget letéve, amelyet a többihez hasonlóan jó alaposan beöntözünk), takarjuk be a geotextillel, és hagyjuk „dolgozni” a halmot! Érdemes egyszer vagy kétszer ránézni: kicsit levegőztessük meg (készüljünk fel, mert erőteljes szaga van a bomlásnak), és öntözzük is meg!

A lebomló folyamatok akár 2 napon belül is elindulhatnak. A meleg komposztálódás során a kupac akár 65-70 oC-ra is felmelegedhet. Ennek a hőmérsékletnek számos előnye van:

  • akár 3 hónap alatt „elkészül” a tökéletes állapotú és állagú komposzt;
  • sterilizálja az esetlegesen bekerült gyommagokat;
  • a kártevők petéi és lárvái is elpusztulnak ezen a hőmérsékleten.

Összességében a meleg komposzt tehát nagyobb kezdeti munkát igényel, és a láda, valamint a geotextil miatt egy kicsit nagyobb beruházás is lehet, de sokkal hamarabb elkészül, garantáltan elpusztulnak benne a „túlélő” gyommagok, kórokozók és kártevők, és a képződő „késztermék” is térfogatában megegyezik a kezdeti mennyiséggel – szemben a hideg komposztálással.

Kapcsolódó cikkek:

Elődeink tudása II. – köhögés és gyógynövények

2025. április 30. 05:40

A leggyakoribb „lábon kihordott” betegségeknek a különböző súlyosságú megfázások számítanak, amik miatt nem feltétlenül maradunk ki az iskolából vagy a munkából. A gyógyulásunkat, sőt még a betegség megelőzését is sok növény teája segítheti.

Gyűjtsük össze a konyhában a húsvéti tojásfestéshez a színezőanyagokat!

2025. április 18. 05:40

A természetes színezőanyagokkal elképesztően változatos húsvéti tojásokat festhetünk az ünnepre.

Kapcsolódjunk be a Tavaszi természetles programba!

2025. április 12. 05:40

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület április 1-től ismét elindította a Tavaszi természetles országos programot, amelynek keretein belül önkéntesen becsatlakozhatunk az Egyesület munkájába.

Helyezzünk ki fészekalapanyagot a madaraknak!

2025. április 8. 05:40

A megfelelő fészekanyag összegyűjtése energia- és időigényes feladat a kertünkben fészkelő madarak számára is, éppen ezért már ezekben a hetekben is kevesebb idejük van a leendő madárszülőknek eleség után nézniük.

Szerves trágya komposztálás: most akár 65 százalékos támogatással megvalósítható!

2024. február 25. 16:10

A forgatásos trágyakezelés, azaz az irányított aerob komposztálás segítségével magas minőségű szerves trágya állítható elő mindössze 5 hét alatt, amely kiemelkedően gazdag tápanyagokban és mikroorganizmusokban.

Ami a komposztálásba belefér - és ami nem

2024. április 6. 13:10

Éves szinten háztartásonként megközelítőleg 300 kg háztartási hulladék keletkezik, amelyből megfelelő ismeretekkel kiváló minőségű komposzt készíthető.

Városi komposztálás: szerves hulladék újrahasznosítása a városi kertekben

2024. április 8. 07:10

A városi környezetben egyre növekszik a figyelem az újrahasznosítás és a fenntarthatóság iránt. Az egyik ígéretes megoldás a városi komposztálás, amely lehetővé teszi a szerves hulladék újrahasznosítását, valamint pozitívan befolyásolja a helyi élelmiszertermelést.

Túl savas a tűleveles komposzt a zöldségeskertek számára?

2022. szeptember 2. 07:34

Vajon a tűleveles komposzt tápanyagokban gazdag „löketet” ad a kertjének, vagy épp ellenkezőleg: káros hatással van rá?