"Valamikor réges-régen - így mesélik az öregek - kapuvári halászok fönt a Hanyban egy gyereket fogtak ki a Király-tóból, aki ugyan teljesen meztelen volt, de mégsem fázott, mert testét halpikkelyek fedték.”
A Dél-Hanság és vidéke egykoron egybefüggő természeti terület volt, mely mára már három részre szakadt. A Dél-Hanság, a Tóköz és Fehértó is egykoron a Hanság kistáj területéhez tartozott és vízfelületük szorosan összefüggött a Dél-Hansággal, valamint a Fertő-tóval, mellyel ma is összeköttetésben van a Hansági-Főcsatorna révén (1. ábra).
Ennek értelmében tehát amikor a Dél-Hanságról és vonzáskörzetéről beszélünk nem csupán az északon található természeti területeket, hanem a vele szoros kapcsolatban lévő, a térségben távolabb fekvő természetvédelmi oltalom alatt álló területeket is értjük (2. ábra).
Regionális szempontból kiemelten jó helyen fekszik a terület, az országhatár közelsége pedig sok szempontból kedvező az itt élők számára (3. ábra). A vizsgált térség legfőbb hátránya, hogy tranzitforgalommal rendelkezik, nincs célirányos turizmus a területen. Ezzel szemben a jó közlekedési adottságoknak köszönhetően jelentős mértékű átmenő forgalmat bonyolít le a környező, nagyobb turisztikai vonzerővel rendelkező térségek (pl. Sopron és a Fertő-tó, Fertőd vagy Győr és környéke) között (4. ábra).
Hany Istók neve sokaknak ismerős lehet, ugyanis hazánkban és külföldön is egyaránt híressé vált legenda a mai napig fennmaradt és szájról szájra terjed a Kisalföldön és környékén.
Hany Istók mondája már a 18. században is ismert volt. Az első latin nyelvű feljegyzés róla 1749. március 17-ére tehető, melyet a győri Egyházmegyei Levéltárban őriznek. A legendáról azóta számos irodalmi, képzőművészeti, színházi és zenei feldolgozás készült nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, így világszerte ismerik történetét (5. és 6. ábra).
(Kép forrása: http://www.kapuvar.hu/)
A szorosan Kapuvárhoz köthető legendáról a város honlapján olvashatunk rövid összefoglalót, melyben kiderül, hogy a történetnek van igazság alapja, ugyanis 1749. március 17-én a kapuvári templomban megkereszteltek egy 8 év körüli fiút, aki az István nevet kapta. Azonban a szájhagyomány kiszínezte a legendásan talált gyermek történetét, mely így kezdődik: „Valamikor réges-régen – így mesélik az öregek – kapuvári halászok fönt a Hanyban egy gyereket fogtak ki a Király-tóból, aki ugyan teljesen meztelen volt, de mégsem fázott, mert testét halpikkelyek fedték. Félig ember volt, félig hal: ujjai között úszóhártya feszült. Főtt ételt nem evett meg, kígyókkal, békákkal táplálkozott”.
A mondáról mai napig készülnek feldolgozások, főleg a gyerekek számára. Egy ilyen videót találhatunk a következő linken: https://youtu.be/nkN8lWWsgCI, ahol Orbán Júlia meséli el V. Tóth Márta történetét, mely a Nemzeti Kulturális Alap által díjazott mű.
A diplomamunkám célja volt az átutazó turizmus megállítása és a turisták helyben tartása, hogy a térség turisztikai célponttá váljon két nagyobb volumenű turisztikai desztináció között. Ehhez nyújthat segítséget a térségben többek között az egységes turisztikai arculat kialakítása, melynek ki más lehetne a kulcsfigurája, mint a Hanság legismertebb alakja, Hany Istók.
A mondakörből ismert figura felhasználása turisztikai vonatkozásban nem újdonság, ugyanis a Rábaköz-Hanság Turisztikai Egyesület 2010-ben az Új Széchenyi terv keretei között létrehozott egy kezdeményezést, melyben Hany Istókból egy szimpatikus figurát kreálva egy fesztivál arculati elemét alkották meg (7. ábra). Véleményem szerint ez az ábrázolás szerethető alakban jeleníti meg a térség legismertebb legendájának főszereplőjét, melyet szívesen látnának viszont nyomtatott kiadványokon, rendezvényplakátokon és létesítmények kellékeinek figurájaként is.
Hany Istók figurája a térség termékkínálatának is egységes megjelenést kölcsönözhetne, valamint az ajándéktárgyakon való ábrázolásával jelképpé is válhatna. Emellett a Dél-Hanság területén húzódó Hany Istók tanösvény interaktív információs tábláinak karaktere is lehetne. Ezáltal nemcsak a marketingben, hanem a környezeti nevelésben és a helyi identitástudat növelésében is szerepet játszhatna.
Összességében tehát elmondható, hogy Hany Istók karaktere szorosan összefonódik a Dél-Hansággal és vonzáskörzetével, valamint itthon és külföldön is egyaránt nagy ismertségre tett szert az évek során. Ezáltal a térségnek lehetősége nyílik alakját egy olyan turisztikai célú egységes arculati elem létrehozására felhasználni, mely többek között lehetőséget biztosítana a turisták helyben tartására, valamint hosszútávon elérhetné, hogy a Dél-Hanság potenciális turisztikai célponttá váljon.
A cikk Szücs Nikolett: A Dél-Hanság és vonzáskörzetének turisztikai fejlesztése című diplomaterve alapján készült, Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, 2021.
Felhasznált források:
https://kapuvar.blog.hu/ (2021. 01. 10.) – Kapuvári szabad hírportál
http://www.kapuvar.hu/ (2021. 01. 10.) – Kapuvár város honlapja
https://legendaskartyak.hu/ (2021. 01. 10.) – Legendás Kártyák honlapja (EFFIX Marketing)
https://mtu.gov.hu/ (2021. 01. 10.) – Magyar Turisztikai Ügynökség honlapja
https://www.facebook.com/Hany-Ist%C3%B3k-144890575546387/ (2021. 01. 10.) – Hany Istók kitalált személy profilja
