Hogyan neveljünk somot?

Származása és jellegzetességei

A Cornus, más néven som, a Somfélék (Cornaceae) családján belül a Cornus nemzetséghez tartozik. A kis méretű fákká növő, szívós cserjék főként az északi féltekén élnek, ahol napos helyeken, erdőszéleken és ligetekben fordulnak elő. Számos faj Észak-Amerikából vagy Kelet-Ázsiából, főként Japánból, Koreából és Kínából származik. A Veresgyűrű som (Cornus sanguinea) az Egyesült Királyságban őshonos, de csaknem egész Európa területén megtalálható, ennek termése azonban nem piros, hanem kékesfekete színű és enyhén mérgező.

A som évelő növény, általában 2-6 m magas és gyakran ugyanilyen széles, többtörzsű fává vagy cserjévé nő, de talajtakaróként is növekedhetnek. Néhány kivételtől eltekintve a som levelei a hajtásokon szemben helyezkednek el, és hegyesek, oválisak vagy elliptikusak. Számos lombhullató faj élénk őszi színeivel és feltűnő sárga vagy piros hajtásaival gazdagítja a kertet. Egyes somfák azonban örökzöldek, mint például a Szórtlevelű som (Cornus controversa).

A som átellenes állású levelei ép szélűek, hosszan elkeskenyedő csúcsúak, a virágok ernyőszerű csoportokban március-áprilisban, a lombfakadás előtt nyílnak. De vajon méhbarát-e a som? A méhek és más hasznos rovarok szeretik a somféléket, mivel nektárban és virágporban gazdag virágokat hoznak. A som termései nyár közepétől érnek. Gyümölcsei 1,5 – 3 centiméter nagyságúak, hosszúkás szilvára emlékeztető formájúak, általában élénkpiros színűek, savanykás, pikáns ízűek. A Csillagsom (Cornus kousa) és a Húsos som (Cornus mas) kifejezetten nagy termést hoznak.

Mikor virágzik a som?

A somfélék fajtól függően február és augusztus között virágoznak.

Hogyan ültessünk somot?

A som ültetésekor a megfelelő hely, az ültetési mód és a telepítési távolság a siker kulcsa.

A megfelelő hely a som számára

A som a napfényes és a félárnyékos területeket kedveli. Fontos, hogy a növény törzsének alsó része és a gyökerek mindig legyenek árnyékban, hűvös és nyirkos helyen. A legtöbb faj a friss, jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag, semleges vagy enyhén savas pH-jú talajban érzi jól magát. A meszes, magasabb pH-értékű talajokat csak a Fehér som és a Veresgyűrű som tűri jól.

Hogyan neveljünk somot?

A legtöbb somfajta lenyűgözően magas cserjévé vagy kis fává növekszik. Így inkább ágyásokba, mint cserepekbe valók. Növekedési szélességtől függően a som cserjéket a többi növénytől 3-6 m távolságra ültessük el. A szoliterként elültetett fák köré terítsen egy réteg mulcsot, vagy ültessen oda alacsony aljnövényzetet, hogy természetes megjelenést biztosítson, amely a som gyökérzetet is árnyékolja, és segít nedvesen tartani a talajt. A talajtakaró évelők, mint például a májvirág (Hepatica), a borostyán (Hedera helix), a macskamenta (Nepeta), a tűzgyöngyvirág (Heuchera) vagy a püspöksüveg (Epimedium) tökéletesek erre a célra. A somot sövényként is gyakran ültetik – a sűrű, többtörzsű, cserje jellegű növények kiválóan alkalmasak ilyen jellegű célokra.

Az alacsony növésű fajok, mint például a törpe  ‘Kelseyi’ som, vagy a kúszó, talajtakaróként használt kanadai som (Cornus canadensis) és a svéd som (Cornus suecica) cserepekben és konténerekben is termeszthetők. Ezek erdőlakóként a savanyúbb talajt kedvelik, ezért ennek megfelelően kell komposztálni akár cserepes növényként tartjuk, akár a kertben ültettük el. Kevesen tudják, de egyes somfajták, mint például a Húsos som, bonsaiként is termeszthetők.

A som ültetésének optimális időpontja az ősz (október és november között), miután a növény levelei lehullottak. A frissen elültetett fa ekkor arra összpontosít, hogy erős gyökereket képezzen, amelyek a következő évben optimális növekedést biztosítanak neki. Alternatív megoldásként kora tavasszal is elültetheti a fáját, de ez esetben gondoskodnia kell arról, hogy nyáron megfelelő mennyiségű vízzel lássa el, mivel a növény gyökérzete még nem lesz elég erős.

Ültetés előtt távolítsa el a kiválasztott területről a nemkívánatos gyomokat, majd forgassa át és lazítsa fel a talajt. A gyenge minőségű talajt ebben a fázisban dúsítsa fel érett komposzttal. Ezután ásson egy nagy ültetőgödröt, amely körülbelül kétszer akkora, mint a gyökérlabda. Helyezze bele a somot a gödörbe, de ne mélyebben, mint amilyen mélyen korábban a cserépben ült, majd töltse fel a gödröt földdel. Gondoskodjon arról, hogy a talaj mindenütt enyhén tömörített legyen, nagyobb cserjék és fák esetén pedig alakítson ki egy öntözőperemet. Szélnek kitett helyeken szükség lehet karókra és némi kókuszrostkötélre, hogy a som cserjéket/fákat függőlegesen tartsa. Végül öntözze meg jól a növényeket.

Összefoglaló: A som ültetése

• Fajtól függően a bokrok és fák 3-6 m távolságra legyenek a többi növényetől.
• Talaj-előkészítés: távolítsa el a gyomokat, lazítsa fel a talajt, szükség szerint keverjen bele szerves anyagot.
• Ásson a gyökérlabdánál kétszer nagyobb ültetőgödröt, majd ültesse bele a fát.
• Töltse fel földdel, tapossa meg enyhén, és alakítson ki öntözőperemet.
• A nagy bokrokat vagy fákat kösse karóhoz, és öntözze meg alaposan.
• Ültessen a növény alá alacsony növésű növényeket vagy mulcsozza be, hogy leárnyékolja a gyökérzetet.

A som gondozása

A som nem igényel semmilyen extra gondozást. Íme, a som metszésére, öntözésére és trágyázására vonatkozó javaslataink.

Öntözés és trágyázás

Az optimális öntözés és a megfelelő tápanyagellátás elengedhetetlen az egészséges som fák és cserjék neveléséhez. Meleg, száraz időszakokban rendszeresen öntözze a növényt, ha konténerbe ültette, vagy nemrég telepítette ágyásba, mivel a somnak még nem volt lehetősége mély gyökérzetet kialakítani.

A som tápanyagigénye közepes vagy magas. Tavasszal, amikor az első levelek megjelennek, trágyázza a növényt, akár cserépbe, akár ágyásba ültettet. A növényi alapú, lassan oldódó műtrágya ideális a tápanyagellátás és a talaj egészségének hosszú távú javítása céljából. Egyszerűen szórja szét az állati eredetű apró szemcséket a növény körül, és óvatosan dolgozza be, majd öntözze meg. Néhány hónap alatt lebomlik a granulátum, és a tápanyagok a növény gyökereihez jutnak, megakadályozva ezzel a túltrágyázást vagy a kimosódást. Cserepes növények esetében az átültetéskor egyszerűen keverje a műtrágya-szemcséket a friss virágföldhöz.

A som metszése

A legtöbb somfajta jól tűri a metszést és rendszeresen formára nyírható, ami különösen fontos a sövénynövények esetében. A som fák és a nagyobb cserjék ritkán igényelnek metszést – egyszerűen csak távolítsa el az elszáradt, beteg vagy sérült ágakat. Az élénk színű hajtásokkal rendelkező som cserjéket, (mint amilyen a Fehér som, a Selymes som vagy a Veresgyűrű som) viszont évente érdemes megmetszeni, mivel csak a fiatal hajtások mutatnak élénk színeket. A som metszésének optimális ideje kora tavasszal, a levelek megjelenése előtt van.

Gyakori som betegségek

A som fák és cserjék általában elég robusztusak, ritkán támadják meg őket kártevők vagy betegségek. A lisztharmat (Erysiphaceae) kedvezőtlen esetekben megjelenhet a leveleken. Ezenkívül a gyökérrothadás is kialakulhat, ha a növények vizesednek. Ezt megelőzhetjük, ha ültetés előtt megfelelő helyet választunk, vagy ha a cserepes növényeknél vízelvezető réteget és jó vízelvezetést biztosítunk. A közönséges kagylós pajzstetű (Lepidosaphes ulmi) és a gyapjas pajzstetű (Pulvinaria regalis) olyan kártevők, amelyek a növény nedvét szívják, ami deformitást okozhat, és elpusztíthatja a fiatal leveleket és hajtásokat. Ennek ellenére csak a súlyos fertőzés igényel kezelést – általában a hasznos rovarok megoldják a problémát.

A som egyik gyakori betegsége a som antraknózis, amelyet a Discula destructiva nevű gomba okoz. Ez késő tavasztól kezdődően foltosodást okoz a leveleken és a felleveleken, általában a levél aljától a teteje felé haladva. A hajtásokon és a cserje részein rákosodás jelenhet meg, vagy az egész növény elpusztulhat. A beteg vagy sérült részek mielőbbi levágásával és megsemmisítésével megmentheti a növényeket. A Pompásvirágú som (Cornus florida) és a Nagyvirágú som (Cornus nuttallii) különösen érzékeny erre a betegségre.

A som fajok télállóak?

A legtöbb som faj -20 °C alatti hőmérsékletig tűri a fagyot, így a kemény teleket leszámítva nem igényelnek semmilyen fagyvédelmet. A konténerben tartott som a szabadban is teleltethető, ha elég nagy mennyiségű talajjal van ellátva. Adjon a növénynek egy szigetelő juta- vagy gyapjúréteget, hogy megakadályozza a cserép megfagyását. A bonsai fákat azonban mindig a fagyoktól védve kell teleltetni. A tavaszi késői fagyok károsíthatják az olyan érzékeny fajokat, mint a virágzó som. Ha fagyos hőmérsékletet jósolnak, akkor rövid időre csomagolja be ezeket a cserjéket vagy fákat.

A som szaporítása

Szaporítani tősarj és félfás dugvány segítségével is lehet, de a termésekből gyűjtött magvakkal is lehetséges. Ez azonban több évet vesz igénybe, amíg dús, virágzó növényeket kapunk, ezért célszerűbb az előbbi módszereket választanunk – vagy faiskolában kapható konténeres somot vásárolnunk.

Mérgező növény a som?

Egyes fajok, például a nálunk őshonos Veresgyűrű som kérge, levelei és gyökerei enyhén mérgező hatásúak. Ez mind az emberekre, mind a növényt fogyasztó háziállatokra vonatkozik, a lovak számára viszont a som levelei nem mérgezőek.

A som lombja apró szőrszálakat tartalmaz, amelyek az arra érzékeny bőrűeknél allergiás kipirosodást, gyulladást okozhat. Ezért az a legjobb, ha a növények metszésekor kesztyűt viselünk. Sok som termése, különösen a Húsos som és a Csillagsom azonban nyersen vagy főzve is bátran fogyasztható.

A cikket fordította: Ordódy Eszter