A növényeknek hozzánk hasonlóan változatos „táplálékra” van szükségük ahhoz, hogy egészségesek maradjanak. Elmagyarázzuk, mi szerepel a kerti növények étlapján, hogyan használják fel, és hogyan gondoskodhatunk arról, hogy jóllakjanak.
A növényeknek számos ásványi tápanyagra van szükségük ahhoz, hogy fejlődni tudjanak. A gyökereiken keresztül veszik fel a tápanyagokat a talajból, majd a szárakon keresztül a nedvkeringés szállítja felfelé azokat. A tápanyagok jelen lehetnek a talajban vagy műtrágyaként kijuttatva. A legtöbb kerti talaj elegendő tápanyagot tartalmaz, de a cserepekben nevelt növényeknek általában további tápanyagpótlásra van szükségük.
Milyen tápanyagokra van szükségük a növényeknek?
A tápanyagokat a növények elsősorban ásványi elemek formájában veszik fel a talajból. A különböző elemek különböző szerepet játszanak növekedésükben, amelyek közül a három legfontosabb:
- nitrogén (N) – a klorofill előállításához (fotoszintézishez),
- foszfor (P) – a gyökérfejlődéshez,
- kálium (K) – a szaporodáshoz.
A műtrágyák csomagolásán e tápanyagok arányát mindig N:P:K formában szerepeltetik.
A növényi tápanyagok közé 16 elemet sorolunk, amelyek mennyiségük alapján a makro-, mezo- és mikrotápanyagok csoportjába tartoznak. Figyelem: a kis mennyiségben szükséges tápanyagok, mint például a vas (Fe), hiánya is súlyos tünetekhez vezethet.
A növényeknek szükséges összes tápanyag megtalálható a talajban. A talaj összetétele és kémhatása azonban változik az alapkőzettől és a jelen lévő széntartalmú szerves anyag mennyiségétől függően. Általában a homokos talaj tápanyagtartalma alacsonyabb, mint az agyagos talajé.
Az a mód, ahogyan a kertben a növényeket termesztjük, megtöri a természetes tápanyag-újrahasznosítási folyamatot, mivel nem hagyjuk a növényeket elpusztulni és a talajban lebomlani. Ezért ezt a tápanyaghiányt szerves anyag és műtrágya hozzáadásával pótoljuk. A szerves anyagok tápanyagtartalma alacsonyabb, mint a műtrágyáké, de több szempontból előnyösebbek a talaj számára. Például javítják a nedvességmegtartást és a vízelvezetést, valamint segítik a talaj mikroorganizmusait és hosszabb távú tápanyagforrást biztosítanak.
Hogyan találnak tápanyagot?
A gyökerek a talajból szívják fel a vizet és az ásványi tápanyagokat. Sűrű hálózatot alkotnak, és a gyökérszőrök ezreinek köszönhetően közvetlenül a csúcsuk mögött nagy felszívófelülettel rendelkeznek. Ezeknek a finom gyökérszőröknek a sérülése akadályozza a növény víz- és oldott-tápanyag-felvételi képességét.
„Hatótávolságuk” kiterjesztése érdekében a növényi gyökerek szimbiózisban (kölcsönösen előnyös kapcsolatban) állnak mikorrhiza gombákkal. Ezek a hasznos gombák segítenek a gyökereknek az ásványi anyagok hatékonyabb felvételében, a gyökérzet meghosszabbításaként működve. A trágyázott talajokban kevesebb ilyen gomba él, mivel a növényeknek kisebb szükségük van rájuk. A gombaölő szerek alkalmazása szintén csökkenti a mennyiségüket.
A fák és cserjék méretükhöz viszonyítva viszonylag sekély, de széles gyökérzettel rendelkeznek, mivel általában a talaj felső, termékeny rétegében keresnek táplálékot és vizet. Ültetéskor tehát a gödröt csak valamivel kell mélyebbre ásni, mint amilyen a gyökérlabda, de sokkal szélesebbre. A cserepes növények gyökerei csak korlátozott mennyiségű talajban fejlődhetnek. Több tápanyagot és öntözést igényelnek, mint a szabadföldi növények, mivel a gyökérhálózatuk kiterjedése korlátozott.
A legtöbb virágföld hozzáadott műtrágyát tartalmaz, amely egy bizonyos ideig táplálja a növényeket. Általános szabály, hogy a tőzegmentes virágföldben nevelt növények hamarabb igényelnek tápoldatozást, mint a tőzegalapú komposztban neveltek.
Milyen formában használhatják az ásványi anyagokat?
A talajban lévő ásványi anyagoknak vízben oldódónak kell lenniük, hogy a gyökerek felszívhassák őket. Ha a talaj túl száraz, az ásványi tápanyagokat a növény nem tudja felvenni. A növényeknek nem csak arra van szükségük, hogy a tápanyagok oldhatóak legyenek, hanem arra is, hogy az ásványi anyagok egyszerű, molekuláris formában legyenek. Ezt a talajban élő mikroorganizmusok végzik, amelyek olyan táplálékhálózatot alkotnak, amely segít az összetett molekulák lebontásában. Például a nitrogént nitrát formájában visszajuttatják azt a talajba, amit a növények fel tudnak venni.
A talaj egészsége a növények egészségét alapozza meg. A szerves anyagokat (például az elhasznált gombakomposztot) fogyasztják a talajban élő mikroorganizmusok, amelyek a tápanyagokat a növények gyökerei számára elérhetővé teszik.
A tápoldatok elsősegélynyújtásnak tekinthetők a gyengélkedő növények számára, mivel a tápanyagok oldott, gyorsan felvehető formában vannak. Ezzel szemben a szerves trágyákban (például vér, hal- és csontliszt) található vegyületeket a talajlakó szervezeteknek le kell bontaniuk, mielőtt felhasználhatók lennének. Mivel ezek felszívódása hosszabb időt vesz igénybe, ezért lassú felszívódású tápanyagnak számítanak.
Hogyan veszik fel a tápanyagokat?
Miután az ásványi tápanyagok feloldódtak a talajban lévő vízben, ozmózis útján – a vízmolekulák természetes mozgása a magas koncentrációjú területről az alacsony koncentrációjú területre – a gyökérsejtekbe jutnak. Ez a növényi nedv – amely az ásványi tápanyagok vízben hígított oldata – a gyökérszövetben sejtről sejtre és a xilém nevű szöveteken keresztül halad felfelé. Ezeket az ásványi tápanyagokat a növény a szöveteiben dolgozza fel.
Nemcsak a gyökerek képesek tápanyagot felvenni, hanem a levelek is. A lombtrágyák speciálisan összeállított folyékony műtrágyák, amelyeket közvetlenül a levelekre permeteznek. Hasznos módja a mikrotápanyagok kijuttatásának, és a tengeri algás tápanyagok különösen gazdag forrásnak számítanak. A növényeknek akkor van szükségük tápanyagokra, amikor aktívan növekednek. A „növekedési időszak” az az időszak, amikor a fény- és hőmérsékleti viszonyok megfelelőek a növekedéshez – általában tavasztól kora őszig.
A tápoldatozás az tavasszal, a vegetációs időszak kezdetén a leghasznosabb – különösen a nitrogénben gazdag műtrágyák a leveles növekedéshez. Ősszel nem ajánlott a tápoldatozás, mivel az elősegítheti a lágy részek növekedését, ami a hideg időjárás miatt könnyen károsodhat. Télen tápoldatozásra nincs szükség. Az őszi és téli heves esőzések az oldható tápanyagokat le is moshatják.
Honnan tudhatja, hogy a növényei elegendő tápanyagot kapnak?
Sok növény minden szükséges tápanyagot megkap a talajból, így a trágyázás szükségtelen. Azonban előfordulhat, hogy a talaj tartalmazza az összes szükséges tápanyagot, de a növények nem tudják felvenni azokat, mert a talaj száraz, vagy a tápanyagok le vannak kötve. Erre gyakori példa, hogy lúgos (meszes) talajban bizonyos növények nem tudnak elegendő nitrogént, vasat és mangánt felvenni a fotoszintézishez. A kálium túladagolása (például túl rendszeresen adott folyékony paradicsomtrágya alkalmazásával) miatt a gyökerek a kálium felvételét a magnéziummal szemben előnyben részesítik, ami az utóbbi hiányát okozza.
Ha a gyökerek nem tudják felvenni a szükséges tápanyagokat, a tünet lehet a növekedés elmaradása, gyenge virágzás és terméskötődés, valamint a levelek elszíneződése. Az elszíneződés színe és mintázata segíthet azonosítani, hogy melyik tápanyag hiányzik.
A jó hír az, hogy a legtöbb növény gyorsan helyrejön, ha a megfelelő műtrágyát kapja. A talaj vizsgálata segíthet többet megtudni a talaj termékenységéről, akár már egy pH-mérés is.
Ha már értjük a talaj–növény kapcsolatot, mit tehetünk?
- Ne műtrágyázza a növényeket, ha nincs rá szükség – a legtöbb növény minden szükséges tápanyagot megtalál a talajban. Általában az ehető növényeknek, a cserepes növényeknek és a virágzó növényeknek van szükségük rendszeres tápoldatozásra. A gyenge tápanyagellátású növények esetében is gyakran elegendő a megfelelő műtrágyával történő egyszeri tápoldatozás.
- Tavasszal, a vegetációs időszak kezdetén szerves anyag beásásával vagy mulcsozással javítsa a talajt. Ez nemcsak a termékenységet, hanem a talaj mikroorganizmusainak populációját is növeli.
- Vigyázzon a fiatal növényekre, főleg a gyökérzetre, hogy elkerülje a víz- és tápanyagfelvételért felelős finom gyökérszőrök sérülését vagy kiszáradását.
- A száraz időszakok alatt a cserepes növényeket rendszeresen öntözze. Ezek a korlátozott gyökérzetük miatt a szárazság következtében jobban ki vannak téve a tápanyaghiánynak.
- Nézzen utána, melyik növényt mikor ajánlott metszeni, mert a nagyon intenzív nedvkeringéskor végzett metszés egyes növényfajokat károsíthat, akár ki is száradhatnak a metszési seben keresztül.
Fotó: Pixabay
