A krizantémtermesztésben nem elég, ha a növény egészségesen fejlődik és megfelelő méretű bokrot nevel. Az is fontos, hogy a virágok a tervezett értékesítési időszakra nyíljanak ki.
Ebben meghatározó szerepe van a megvilágítás hosszának, amelyet a kertészetek szükség esetén mesterséges takarással szabályoznak. A módszer azonban csak akkor működik megfelelően, ha a sötétítés időzítése mellett a hőmérsékletre és a páratartalomra is ügyelnek.
A hosszú éjszaka indítja el a virágképződést
A krizantém rövidnappalos növény, vagyis virágképződéséhez meghatározott hosszúságú, megszakítás nélküli sötét időszak szükséges. Amíg a nappalok hosszúak, a növény elsősorban hajtásokat és leveleket fejleszt. A virágrügyek kialakulását a nappalok rövidülése, pontosabban az éjszakák megfelelő hosszúsága váltja ki.
A kritikus nappalhosszúság fajtánként eltérő, ezért nincs minden krizantémra érvényes, pontos óraszám. A termesztésben ezt a tulajdonságot használják ki: a növényeket a kívánt időpontban rövidnappalos körülmények közé helyezik, így a természetesnél korábban is megindítható a virágképződés.
A sötét időszak folyamatossága különösen fontos. Kutatások igazolták, hogy az éjszakai megvilágítás – különösen a vörös fény – megzavarhatja a virágzás szabályozását. Ezért a sötétítésre használt anyagnak valóban fényzárónak kell lennie.
Mikor és mennyi ideig kell takarni?
A termesztők a sötétítést rendszerint a nyári, hosszú nappalos időszakban alkalmazzák, amikor a természetes fényviszonyok még nem kedveznek a virágképződésnek. A cél az, hogy a növény minden nap elegendő hosszúságú, megszakítás nélküli sötét időszakot kapjon.
A gyakorlatban például este 18 órától másnap reggel 8 óráig tartó takarással 14 órás éjszaka alakítható ki. Ez azonban nem általános előírás: a szükséges sötét periódust a fajta fényigényéhez és a termesztési programhoz kell igazítani.
Az őszi értékesítésre nevelt krizantémoknál különösen fontos a fajta reakcióideje, vagyis az az időtartam, amely a megfelelő rövidnappalos kezelés kezdetétől a virágzásig eltelik. Egy korábban virágzó és egy késői fajta esetében ezért nem feltétlenül ugyanakkor kell megkezdeni a sötétítést.
Amikor a természetes nappalhossz már megfelel az adott fajta igényének, a mesterséges sötétítés elhagyható. Ennek időpontját nem célszerű kizárólag naptár alapján meghatározni.
A fekete fólia alatt könnyen túlmelegedhet a növény
A takarásra fényzáró kertészeti szövetet vagy más, erre alkalmas anyagot használnak. Kisebb állományoknál fekete műanyag fólia is szóba jöhet, de ennek alkalmazása fokozott figyelmet igényel.
A napsütésben felmelegedő takarás alatt gyorsan emelkedhet a hőmérséklet, a rossz légcsere miatt pedig a pára is feldúsulhat. A túl magas hőmérséklet késleltetheti a krizantém virágzását, így éppen a sötétítéssel elérni kívánt eredményt veszélyeztetheti.
Ezért a takarás időzítésénél nemcsak a sötét órák számát, hanem a várható hőmérsékletet is figyelembe kell venni. Meleg időben különösen fontos, hogy a növények ne maradjanak szükségtelenül a felhevült fólia alatt. A takaróanyag megválasztásakor a fényzárás mellett a szellőztethetőség és a páralecsapódás mérséklése is lényeges szempont.
A nedves virágokon könnyen megtelepedhet a szürkepenész
A sötétítés idején az öntözésre is jobban oda kell figyelni. A krizantém vízellátásának egyenletesnek kell lennie, ugyanakkor kerülni kell a tartósan nedves lombot és virágzatot.
A reggeli öntözés azért előnyös, mert a növények felszíne a takarás kezdetéig felszáradhat. Az öntözővíz mennyiségét a növény fejlettségéhez, a termesztőközeg nedvességéhez és az időjáráshoz kell igazítani. A gyakori, kis adagú öntözés nem minden termesztési körülmény között megfelelő.
A legnagyobb veszélyt a szürkepenészes rothadást okozó Botrytis cinerea jelentheti. A fertőzés kezdetben világosbarna foltok formájában jelenhet meg a virágszirmokon, majd a károsodás továbbterjedhet. Párás körülmények között a beteg részeken jellegzetes szürke penészgyep fejlődhet.
A megelőzésben a megfelelő szellőztetésnek, a növények felszáradásának és a túlzott páratartalom elkerülésének van meghatározó szerepe. Különösen a bimbók fejlődése és a virágok nyílása idején érdemes rendszeresen ellenőrizni az állományt, mert a fertőzés közvetlenül rontja az értékesíthetőséget.
A már virágzó krizantémot is takarni kell?
A sötétítés elsődleges feladata a virágképződés megindítása és a virágzási idő szabályozása, nem pedig a már kinyílt virágok védelme.
Ha a növény megkapta a virágképződéshez szükséges rövidnappalos kezelést, és a természetes fényviszonyok is megfelelőek, a további mesterséges sötétítésre már nem feltétlenül van szükség.
Más célt szolgál az őszi fagyok elleni takarás. Ilyenkor nem a nappalhosszúság módosítása, hanem a növények hideg elleni védelme a feladat. A két eljárást ezért nem szabad összekeverni: eltérő időzítést és takaróanyagot igényelhetnek.
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
Képek: Pixabay.
