A lángvirág az egyik legkedveltebb évelő dísznövény, amely változatos formáival és élénk színeivel meghatározó eleme lehet bármelyik kertnek. Eredetileg Észak-Amerikából származik, ahol vadon is megtalálható, de a nemesített fajták Európában is régóta elterjedtek. Találunk alacsony termetű, talajtakaró típusokat, valamint magas, bugás fajtákat is, amelyek nyáron hosszan virágoznak.
A lángvirág (Phlox) az egyik legkedveltebb évelő dísznövény, amely változatos formáival és élénk színeivel meghatározó eleme lehet bármelyik kertnek. Eredetileg Észak-Amerikából származik, ahol vadon is megtalálható, de a nemesített fajták Európában is régóta elterjedtek. Találunk alacsony termetű, talajtakaró típusokat, valamint magas, bugás fajtákat is, amelyek nyáron hosszan virágoznak. Általánosságban elmondható, hogy napos vagy félárnyékos helyet kedvelnek, tápdús, jó vízáteresztő képességű talajban fejlődnek a legszebben. Rendszeres öntözést igényelnek, különösen a virágzási időszakban, de a pangó vizet nem tűrik. Meghálálják a rendszeres tápanyag-utánpótlást, a metszést pedig frissítő hatásúnak érzik: az elnyílt virágok eltávolítása újabb bimbók kialakulását serkenti.
Ezek a virágok nemcsak szépségükkel, hanem illatukkal is hódítanak, ráadásul vonzzák a beporzó rovarokat, így biológiai sokféleséget is visznek a kertbe. Mielőtt azonban kiválasztaná a fajtát, érdemes átgondolni, milyen környezetbe és milyen célra szánja.
Bugás lángvirág – Phlox paniculata
A bugás lángvirág a leginkább ismert és legnagyobb díszítőértékű lángvirág fajta, amelyet akkor érdemes választania, ha a kertjében magas, impozáns, bokros növényekkel szeretné megtörni az ágyások egyhangúságát. Ez a fajta ideális napos vagy félárnyékos helyekre, ahol jól szellőzik a környezet, mert bár rendkívül bőven virágzik, hajlamos lehet a lisztharmatra, ha túl sűrűn ültetik vagy túl sok árnyékot kap. Javasolt rendszeres tápanyag-utánpótlással és folyamatos öntözéssel fenntartani a virágzási lendületét, de a pangó víz elkerülése érdekében mindenképp gondoskodjon jó vízelvezetésű talajról. Ideális választás, ha a kertjében hosszú nyári színpompát keres, mivel júliustól szeptemberig díszíti a területet fehér, rózsaszín, piros vagy lila virágaival.
Talajtakaró lángvirág- Phlox subulata
A talajtakaró lángvirág remek döntés sziklakertekbe, ágyásszegélyekbe vagy lejtős területekre, ahol gyorsan terjedve színes virágszőnyeget képezhet. Ezt a fajtát kifejezetten napos, száraz helyekre ajánlott ültetni, mivel rendkívül jól bírja a szárazságot és a sovány talajokat is, amelyekben más növények már nehezebben boldogulnának. A tavaszi virágzása lenyűgöző: április-májusban élénk rózsaszín, fehér, kék vagy lilás árnyalatú virágokkal borítja be a talajt, ezért ha tavasszal szeretné a kertjét vidám színekkel feldobni, ezt a fajtát válassza. Fontos, hogy időnként ritkítsa meg az állományt, hogy a növények megújulhassanak, és elkerülje a túlzott besűrűsödést.
Erdei lángvirág – Phlox divaricata
Ez a fajta az árnyékosabb, félárnyékos kertrészek ékköve. Ha kertjének egy részén erdős, fás, árnyékos sáv húzódik, ahol más évelők gyakran megsínylik a fényhiányt, ez a fajta kiváló választás lehet. Enyhén nedves, humuszban gazdag talajt igényel, és már kora tavasszal megörvendezteti a kertet halványkék vagy levendula színű, illatos virágjaival. Tanácsos e fajtát természetes hatású kertrészekbe ültetni, ahol természetközeli, lágy hangulatot teremthet, és különösen jól mutat más árnyéktűrő évelők, például páfrányok vagy árnyékliliomok társaságában.
Indás lángvirág- Phlox stolonifera
Az indás lángvirág egy alacsony növekedésű, kúszó évelő, amely szintén árnyékos, félárnyékos helyekre ajánlott. Ha talajtakarásra keres növényt fák alá vagy árnyékos szegélyekbe, ezt a fajtát bátran választhatja. Nedvesebb, tápanyagban gazdag talajokon érzi jól magát, és tavasz végén, kora nyáron hozza bájos rózsaszín, lila vagy fehér virágait. Hasznos tanács, hogy ne ültessük túl száraz, napos helyekre, mert ott nem tud megfelelően fejlődni, de félárnyékban, kellő vízellátás mellett gyönyörű, sűrű szőnyeget képez.
Képek: Pixabay.
