A keleti hunyor egy különleges évelő növény, amely akkor virágzik, amikor a legtöbb növény még téli nyugalmi állapotban van. Ha megfelelő helyet és gondozást kap, évtizedeken át gyönyörködhetünk virágaiban.
A keleti hunyor (Helleborus orientalis) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozik. Természetes élőhelye Délkelet-Európa, a Balkán és a Fekete-tenger vidéke, de Törökországban és a Kaukázusban is megtalálható.
Ez az évelő, lágyszárú növény 30-40 cm magasra nő, lassan fejlődik, és rizómákkal képes a téli időszakot átvészelni.
A napos vagy félárnyékos helyeken érzi jól magát, például fák és cserjék alatt. Az ideális talaj friss, humuszos, jó vízelvezetésű, de időnként kiszáradhat.
Termesztés cserépben
Cserépben is nevelhető, de fontos a megfelelő méretű edény (legalább 25-30 cm átmérőjű). A növényt 2-3 évente tőosztással kell fiatalítani.
Virágzás
A hunyor általában februártól áprilisig virágzik, a hosszú szelekciós munkának köszönhetően a virágszínek széles skáláját kínálja: fehértől, krémszíntől rózsaszínen át a sötétvörösig és feketéig terjed. Egyes fajták színes mintázatot is hordoznak a szirmokon. A megtermékenyített virágok színe zölddé válik, hogy fotoszintézist végezzenek.
Téli védelem
A hunyor alapvetően télálló, de a fiatal növényeknél ajánlott a talajt levelekkel vagy kéregmulccsal takarni. Ha cserépben neveljük, a fagyok ellen védjük a gyökereket buborékfóliával vagy textíliával.
Nemcsak a kert télvégi dísze, hanem élettartama és igénytelen gondozása miatt is kedvelt évelő növény.
Gondozás
A száraz időszakokban a talajt nedvesen kell tartani, mert a túlzott szárazság csökkenti a virágzást. Azonban az állandóan vizes talaj gyökérrothadást okozhat.
A hervadt, elszíneződött leveleket még a virágzás előtt el kell távolítani. A virágzás utáni termésállomány is levágható, hogy a növény energiáját a gyökerek és a levelek fejlődésére fordítsa. Tavasszal komposzttal vagy hosszú hatású műtrágyával támogatható a növény.
Szaporítás
Az érett magokat ősszel gyűjtsük össze, majd azonnal vessük el. A csírázás gyakran hónapokig tart, és a növény csak 3-4 év múlva hoz virágot.
A tőosztás a legegyszerűbb módja a szaporításnak, de csak korlátozott számú új növényt eredményez. Az osztást legjobb ősszel végezni, mivel tavasszal a hunyor már virágzik.
Mérgező!
A hunyor minden része erősen mérgező, különösen a gyökértörzs. A növény protoanemonint tartalmaz, amely hányingert, szédülést, szívritmuszavarokat és súlyos esetben légzésbénulást okozhat.
Különösen veszélyes gyermekekre és háziállatokra, ezért fontos, hogy elkerüljük a növény fogyasztását és megfelelő óvintézkedéseket tegyünk a kertben vagy a természetben. Már a bőrrel való érintkezés is irritációt okozhat.
Ha mérgezés gyanúja merül fel, azonnali orvosi segítség szükséges!