A klívia, más nevén szobaliliom egy igazi retro szobanövény. Panellakások virágzó dísznövényeként nagyszüleink idejét idézi, de újra elkezdte reneszánszát élni. De vajon miért nem tudjuk virágoztatni?
A klívia egy viszonylag egyszerű ápolást igénylő cserepes dísznövényünk, mégis a gyakori kérdések közé tartozik, hogy vajon miért nem virágzik? Az élénk színű virágai kiemelkednek a hosszú és fényes levelek közül, és télen az egyik legszebb szobanövény lesz belőle, ha jól érzi magát a helyén.
A klívia igényei és ápolása
Az amariliszfélék családjába tartozó klíviák közül a Clivia miniata fordul elő a leggyakrabban a kertészetek és virágboltok polcain.
Érdekessége, hogy az első klíviákat William Burchell és John Bowie brit felfedezők gyűjtötték 1815-ben és 1820-ban. A nemzetséget Northumberland hercegnőjéről, Lady Charlotte Clive-ről nevezték el, aki először termesztette a növényt Angliában.
A kafferliliom és narancsliliom néven is ismert szobaliliom februártól májusig nyíló narancssárga virágaival igazán különleges látványt nyújt otthonainkban, kard alakú, sötétzöld levelei ugyancsak szépen mutatnak, ha már mattulnak, akkor az általában valamilyen hiánytünetet jelenthet.
Méreganyagokat tartalmaz, a mérgező szobanövények közé tartozik, mint a diffenbachia is például.
Melegigényes, alapvetően a szobahőmérséklet állandóságára van szüksége a virágzáshoz. A tűző naptól viszont távol kell tartani, mert hamar a napégés jelei mutatkoznak rajta. Ha nyáron kitennénk a szabadba, akkor mindenképpen védjük a naptól.
A klíviát mindig jó vízelvezetésű talajba ültessük, ha át kell ültessük, ezután porózus anyagú, agyag vagy terrakotta cserepet is választhatunk. Az ültetés során figyeljünk rá viszont, hogy a húsos és gumószerű rizóma nyaka a talajszint felett legyen.
Az októbertől-januárig tartó nyugalmi időszakában kevesebb vizet kapjon.
Akár 60-90 cm-es magasságot is elérhet, ha jól érzi magát a számára kiválasztott helyén.
Miután a klívia elkezdett virágozni, általában a nyár elején, havonta ajánlott egy 1:2 arányban hígított növényi táppal gondozni. Viszont télen 4-6 hétig, amíg pihenési időszakban van, nem szabad tápozni.
Klívia megtámadása
Elsősorban a levéltetvek és a pajzstetvek okozhatnak problémát a klívia esetében. Növényvédelmi szempontból még a túlöntözés lehet probléma: a klíviát sem szabad túlöntözni, mert az gumórothadáshoz vezethet.
A levelek, levélvégek és levélszélek barnulását a túl kevés víz, a nagyon hideg levegő, valamint az erős napsugarak is okozhatják, melyek megégethetik a leveleket, ahogy már fentebb is említettem.
Az alacsony hőmérséklet is levélhullást eredményezhet a klívia esetében.
A klíviát magról, vagy még inkább az oldalsarjak leválasztásával szaporíthatjuk mi magunk is eredményesen. A magvetésnél arra azért számítsunk, hogy nagyon lassú a csírázás.
Egyéb fontos tudnivalók: a növény minden része mérgező, használjunk kesztyűt az átültetéshez és szaporításhoz. Figyeljünk rá, hogy kisállatunk vagy kisgyerekünk ne vegye a szájába, ne rágja meg semmiképpen!
Kiemelt kép: Pexels
