Míg Európában az erdei madárfajok állománycsökkenése 3 százalékos volt 1980 és 2020 között, addig a mezőgazdasági területekhez köthetően ez az érték 57 százalék ugyanezen időszakon belül. Nem véletlen tehát, hogy számos más probléma mellett a nagyüzemi termelés negatív következményeire hívja fel a figyelmet a Birdlife International, vagyis a Madártani Szervezetek Világszövetsége, amely négyévente átfogó, globális jelentésben mutatja be a vadon élő madarak állományainak változásait. A 2022-es tájékoztató az utóbbi évekhez hasonlóan lesújtó képet nyújt az élőhelyek állapotáról.
A Birdlife International napokban kiadott, „A világ madarainak helyzete 2022” (State of the World’s Birds 2022) című jelentésében többek között a madarak és a biológiai sokféleség szempontjából legkritikusabb területek hatékony megőrzésére, védelmére és kezelésére hívják fel a figyelmet. Mindez nem véletlen, hiszen a trendek riasztóak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közlése szerint jelenleg világszerte a madárfajok csaknem felének hanyatlik az állománya, növekedésről mindössze azok 6 százaléka esetében beszélhetünk. Ahogy az cikkem bevezetőjében is olvasható: az erdei élőhelyeken a madárállományok visszaesése 3 százalék, míg az agrár vidékeken egészen elképesztő módon 57 százalék a csökkenés 1980 és 2020 között. De az európai hegyvidéki fajok is 10 százalékos esésben voltak 2002 és 2014 között. A kontinensen a 1990-2015-ös időszakban 13 százalékkal csökkent a rovarevő madarak állománya. Ennek talán leginkább kézzelfogható, pontosabban szemmel látható jele a fecskék egyre alacsonyabb egyedszáma Magyarországon.
Mezőgazdaság és klímaváltozás
A Birdlife International 2022-es jelentésében sorra veszi azokat az okokat, amik leginkább hozzájárulnak a statisztikákban kimutatható csökkenéshez. Ezek között előkelő helyet foglal el az intenzív mezőgazdaság, és annak több eleme is, de nem lehet szó nélkül elmenni a klímaváltozás mellett sem. Elég csak idei aszályos évre, és arra gondolunk, hogy mekkora területen károsodtak, szűntek meg ideiglenesen vagy hosszú távra vizes élőhelyek. A most kiszáradt patakok, a szárazság miatt kialakult vízhiánya és a táplálék csökkenése viszont majd egy következő jelentésben éreztetheti hatását.
De nézzük, hogy mely okokat emeli ki a Madártani Szervezetek Világszövetsége, és azzal együtt a hazai képviselő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
- Az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, amely a veszélyeztetett fajok 73 százalékát érinti.
- Az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a gyepterületek szántófölddé alakítása miatt Európában 70 százalékkal csökkent az agrárterületeken élő madárfajok állománya 1980 óta. (Etiópiában a mezőgazdaság miatt egyre zsugorodó gyepterületeken élő endemikus, a Földön csak itt élő szomáli pacsirta állománya 80 százalékos csökkenést mutat 2007 óta.)
- A nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás szintén jelentős probléma, hiszen évente több mint 7 millió hektár erdő tűnik el, ami a veszélyeztetett madárfajok felét érinti.
- Az éghajlatváltozás hatása sem elhanyagolható, a veszélyeztetett fajok 34%-ára már most is hatással van, és feltehetően egyre nagyobb problémát fog jelenteni rövid idő alatt.
Az okok között találjuk még egyébként az erdőtüzeket, a vadászatot és a csapdázást, az energiatermelést és a bányászatot, az invazív fajok megjelenését és terjedését, de a lakossági és üzleti célú fejlesztéseket, valamint az utak építését is. Fontos megjegyezni, hogy ez utóbbiak ráadásul hosszútávú, csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem visszafordítható hatást gyakorolnak a környezetre.
Összességében elmondható, hogy a tény, miszerint 1409 globálisan veszélyeztetett madárfajból 1026 a mezőgazdasági területekhez köthető, szilárd alapot biztosít azoknak az intézkedéseknek, amelyek az agrárium fenntarthatóságának növelését célozzák meg, legyen szó például a sok vihart kavaró Green Deal megvalósításáról.
Döntő pillanathoz érkezünk
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tájékoztatása szerint a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) részes felei konferenciájának (CBD COP 15) idén év végén zajló ülése döntő pillanat lesz a madarak és az egész természet számára, hiszen az ülés célja a globális biodiverzitási keretrendszer véglegesítése és elfogadása.
A madarak mesélnek nekünk természeti környezetünk egészségéről, de mi rendszerint figyelmen kívül hagyjuk üzeneteiket – vesztünkre. A világ számos részét már most is szélsőséges erdőtüzek, aszályok, hőhullámok és árvizek sújtják, miközben az ember által átalakított ökoszisztémák küzdenek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással. Míg a COVID-járvány és a globális megélhetési válság kétségtelenül elterelte a figyelmet a környezetvédelmi problémákról, a globális társadalomnak továbbra is a biológiai sokféleség válságára kell összpontosítania
– nyiltakozta Patricia Zurita, a BirdLife International igazgatója.
A turai madármérgezés évfordulója
A madárfajokat és azok populációit a mérgezések is veszélyeztetik. Lokálisan ugyan, de Magyarországon is számos ilyen esetet derítenek fel a természetvédők és a hatóságok. Bár az MME közlése szerint 2022 első féléve határozott javulást hozott, a tavalyi, elképesztő mértéket öltő turai mérgezés, amiről akkor az Agrofórumban is részletesen beszámoltam, intő jel lehet.
A természetvédelmi szakemberek már bíztak benne, hogy a tavaszi időszak jelentősebb mérgezés nélkül múlik el, azonban május közepén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hollók és vetési varjak mellett két parlagi és egy rétisas is áldozatul esett az alattomos pusztításnak. Az azonban figyelemreméltó, hogy a tavalyi tizennyolc esett helyett idén eddig mindössze négy esetben bizonyosodott be hogy illegális mérgezés történt. A tavalyi turai rekord mérgezést követően óriási társadalmi felháborodás követte egyesületünk sajtóanyagait. A 2022-es év több szempontból is fordulópont lehet a mérgezéses bűncselekmények visszaszorításában
– olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében.
Ami az egy évvel ezelőtti, Pest megyei esetet illeti, a toxikológiai vizsgálatok során kimutatott betiltott növényvédő szer koncentrációk egészen elképesztők voltak, hiszen az egyes csalétkekben talált 6000 mg/kg értéket meghaladó és a madártetemekből kimutatott 60 mg/kg értéket megközelítő adatok minden eddigi esetet sokszorosan felülmúltak. Ilyen kijuttatott dózis mellett a szerencsének köszönhető, hogy emberi életet nem követelt az eset. A nyomozás egyébként jelenleg is folyamatban van, és a mai napig zajlik az információgyűjtés.
