Minden kertben megvan a helye, még a fenntartható kertek esetében is az alakító vagy formázó metszésnek.
Az alakító metszésről a hobbikertészek egy része azt gondolja, hogy az csak a formanövényeknél érdekes, hiszen gömböt nyírunk vagy kiskutya formát, és kész is. Ha meg nincs ilyen igényünk, akkor nem kell metszeni. Bizony érdemes pedig.
Növényvédelmi kérdések
Például most ebben az évben, hogy a hideg időjárás nagyon elhúzódik és párás levegő társul hozzá, megnövekedett a moníliafertőzés is a dísznövények egy részén, melyek fogékonyak rá. Klasszikus esete a babarózsa. Ha nincs ritkító metszés évente rajta, akkor hamar annyira besűrűsödnek a hajtásai, hogy a monília pillanatok alatt megjelenik.
Örökzöldek belső ritkítása?
Vannak nem tűlevelű, hanem lomblevelű örökzöldek, melyeknél szintén egy metszés tud segíteni a növény állapotán: nem ritkul ki, nem száradnak le a belső hajtások és esztétikailag is jobb kinézetű növényt kapunk. Ez a borókáknál, tujáknál, ciprusoknál is igaz.
Erőteljes metszést igénylő növények
Gyakori kérdés, hogy a fűszernövényeknél a levendula, zsálya, rozmaring miért dől szét és kopaszodik fel? Ezek a növények igénylik az időszakos alakító, formázó metszést. A levendula erőteljesebb metszést, a zsálya chelsea chop metszést, egy rozmaring inkább csak alakítást igényel, ami a nagyon hosszú hajtások visszametszését jelenti.
Orgona metszése
A nyári orgona metszéshiánya és a klasszikus Syringa vulgaris orgona, aranyfa, som, gyöngyvessző metszésének hiánya a virágfejek méretének csökkenését okozza, és a virágmennyiséget is befolyásolja. Ezeket a cserjéket elvirágzás után érdemes visszametszeni.
Az orgonáknál a tőtől jövő sarjakat távolítsuk el, az aranyfánál az elvirágzott részeket vágjuk vissza, de egy gyöngyvesszőnél, jezsámennél a túl vastag növényi hajtásokat is visszavághatjuk!
Kiemelt kép: Pixabay
