Házikert

No-till – Talajvédelem és növénytermesztés Somogyban

Agrofórum Online

Május első napjaiban már látni lehetett a kikelt napraforgót Berend Ferenc pusztakovácsi határában fekvő no-till tábláján. A vetéssel végeztek, a kukorica is a földben, talajművelést ezúttal is minimálisan, csak a legindokoltabb esetben végeztek a homok-, illetve homokos vályogtalajon.

„Ezen a területen április 25-én vetettük el a napraforgót. 16 hektáron no-till tőszám- és tápanyag-kísérletet állítottunk be. Különböző tőszámokon, különböző tápanyag-mennyiségek reakcióját vizsgáljuk a Syngenta és a Pioneer vezető hibridjei esetében. A tábla szélén a nagymértékű vadkár miatt 3-4 centiméter mélyen tárcsáznunk kellett az új Väderstad CrossCutterünkkel, hogy a vetőgépünk ne menjen tönkre” – magyarázta május 5-i határszemlénk során a somogyi szakember.

Mint azt megtudtam, a területen 5 éve nem volt mélyművelés, lazítózás sem történt, két éve teljesen átálltak a no-tillre, előtte min-till volt. Harmadik éve takarónövényt alkalmaznak ezen a részen is, a talaj állapota pedig magáért beszél. Minimális „kaparászás” után már gilisztát találtunk, és a gazdapálca is gond nélkül csúszott be a földbe – saját tapasztalatból írom, hogy nem is kellett hozzá nagy erő. „A pálca önmagában a talaj szerkezetét nem mutatja meg, de a gyökér lehatolási esélyeit jelzi valamennyire a gazda felé. Ezért is használom. Én egyébként sosem a tetejétől nyomom lefelé, hanem a fém részt fogom oldalról, mert így kisebb erőt tudok kifejteni. Ez a 30-40 kilogrammos nyomás nagyjából megfelel a gyökér fejlődési erélyének” – tette hozzá a 400 hektáron úttörő technológiát végző termelő.

Berend Ferenc rendszeresen vizsgálja a talaj állapotát, ehhez többek között gazdapálcát használ, ami gond nélkül hatol a mélybe

Határszemlénk második állomása a villanypásztorral körbekerített kukoricatábla volt mintegy másfél kilométerre a napraforgótól. Ezen a területen április 27-én dolgozott a vetőgép, három különböző hibridet a talajba téve. Berend Ferenc itt szintén kísérletezésbe kezdett, a no-till mellett egy kisebb részen sávművelést alkalmazott, ezeket fogja összehasonlítani a szezon során. Ezen kívül egy komposzt-kísérlet is zajlik a táblán. Két különböző dózist vizsgál a 72.000-es tőszámmal vetett kukorica esetében.

Kedvező kísérletek, csökkenő költségek, rossz tapasztalatok

A 2020-as kukorica kísérletek táblaátlaga egyébként hektáronként nettó 11 tonna lett, a 33 hibridből 23 hozott efölötti eredményt, a legjobbak pedig valamivel a 13 tonna/hektár hozam fölött álltak meg. „Ami a legérdekesebb, hogy az első és második helyen végzett hibrid teljesen eltérő területre alkalmas a fajtatulajdonos leírása szerint. Egy extenzív területre ajánlott hibrid végzett az élen a fajtasorban, míg mögötte csak 100 kilogrammal volt lemaradva a szuperintenzív helyekre javasolt hibrid” – emelte ki Berend Ferenc, aki hozzátette: a korábban bio strip-till, tehát sávművelt rendszerben kezelt, majd no-till-re átállított területen napraforgó volt az elővetemény, aminek betakarítása után azonnal talajművelő retket vetettek takarónövényként 75 centiméterre, szemenkénti vetőgéppel.Tavasszal 10 centiméterrel emellé vetették el a kukoricát.

No-till napraforgó tábla Pusztakovácsi közelében, ahol tőszám- és tápanyag-kísérlet is zajlik

Az eredményekhez hozzátartozik, hogy mióta Berend Ferenc átállt a no-till rendszerre, jelentősen csökkent az alkatrész- és szervizköltsége, hiszen sokkal kevesebb munkaórát töltenek el a földeken, nincs szükség nagy mennyiségű kopóalkatrészre, kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, így a hektárköltségen jelentősen tudtak faragni. Hozzátette: mivel a vadkár mértéke miatt idén több helyen is tárcsázniuk kellett a CrossCutterrel, így ez némiképp emelte a költségeket, de még így is az látszik, hogy a no-till vagy min-till sokszor szerényebb termésátlagai versenyképesek a magasabb hozamokkal szemben. „Persze azt is látni kell, hogy mivel jelenleg magasan vannak a terményárak, a gazdálkodók inkább az intenzív termelés felé húznak, hiszen a piaci lehetőségek miatt most lehet nagyobb hasznot realizálni, amiből aztán fejleszteni lehet. Amikor ilyen magasak az árak, akkor a no-till méginkább háttérbe szorul. De egy szárazabb időszakban, alacsonyabb áraknál sokkal kifizetődőbb a talajművelés nélküli termesztés, nem beszélve a hosszútávú hatásairól, a fenntartható gazdálkodásról” – hangsúlyozta a somogyi gazdálkodó, akinek persze bőven akad rossz tapasztalata is. Idén például az őszi búzában…

No-till és sávos művelés összehasonlítása kukoricában

Nálunk a no-till rendszerben az őszi búza a legjövedelmezőbb növény, viszont egyelőre idén nagyon rosszul néz ki az állomány. Tavaly ősszel egy nedves periódusban tudtuk elvetni, ami a kezdeti fejlődésben visszavetette a növényeket. A no-till alapvetően is nedvesebb környezetet, keményebb talajt ad. Emellett a téli vadkár és a hűvös tavasz sem kedvezett a kalászosoknak. Ezek miatt nagyon rosszul néz ki a búzánk, sokkal rosszabbul, mint a többi környékbeli gazdáé. Nem bokrosodott eléggé, a gyomirtás után látszik, hogy a vaddisznók által széttúrt területeken a készítmény nem hatott, a gyomok felfejlődnek, miközben azok hatását a hideg is visszavetette. Ez összességében eléggé elszomorító” – vallotta be őszintén a no-till technológia egyik hazai mestere, akinek néhány takarónövény vetőmagjának előállításával is gondja adódott. A talajművelő retek például a februári hideg miatt kifagyott, az őszi vetésű lóbab pedig eddig szintén nem mutat jól, a hűvös időjárás mellett nem tudott rendesen fejlődni. „Most, hogy szárazabb időszak jött, és kezd melegedni a talaj, az április végén vetett növényeinkre már optimistábban tekintek. Látszik, hogy a no-till kukorica és napraforgó csírázásban nincs lemaradva a művelt táblákhoz képest, és ez bizakodásra ad okot. De az őszi vetésű termények nem mutatnak jól, pedig ez mindig fordítva szokott lenni” – zárta gondolatait a somogyi no-till szakember.

Chaos gardening – mit jelent a tervezett rendezetlenség a kertben?

2026. január 5. 05:40

A chaos gardening nem a hanyagságot jelenti, hanem egy másfajta rend elfogadását, amely közelebb áll a természet működéséhez.

Fényhiány a lakásban: mely szobanövények sínylik meg leginkább télen?

2026. január 4. 14:10

A téli hónapokban sok szobanövény mutat riasztó tüneteket, pedig gyakran nem betegségről van szó. A fényhiány januárban kulcstényező lehet.

A gyep regenerálódása a tél folyamán: hogyan segítsük?

2026. január 4. 05:40

Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogyan gondoskodhat úgy a pázsitról, hogy a tavaszi induláskor egészséges, üde zöld gyep fogadja.

Mit kezdjünk a teleltetett muskátlival, leanderrel januárban?

2026. január 3. 14:10

Januárban sokan akaratlanul is ártanak a teleltetett muskátlinak és leandernek. Megmutatjuk, mikor kell valóban beavatkozni, és mikor tilos.

Négyéves csúcson is járt a szójabab

2020. október 27. 07:34

Párizsban a négy kiemelten fontos agrártermék közül a malmi búza, a repce és a takarmánybúza ára is csökkent, csak a kukorica ára nem változott.

Csökkentették az EU gabonatermés-előrejelzéseit az időjárási problémák miatt

2023. július 11. 07:40

A tanácsadó cég a 2023/24-es kukorica termelési kilátásait 61,2 millió tonnára csökkentette a májusi 62,1 millióról.

Kukorica terméskilátások

2019. szeptember 1. 15:10

Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) augusztusi projekciója szerint világszerte 1108 millió tonna kukorica betakarítására van kilátás a 2019/2020. gazdasági évben, ami minden idők harmadik legnagyobb kibocsátása lehet. A termelés várhatóan ebben a szezonban – amely már a harmadik lenne a sorban – is elmarad a felhasználástól (1129 millió tonna), így a zárókészlet 308 millió tonnára tovább apadhat.

A kedvező időjárás miatt csökkentek az árak

2023. április 21. 08:44

Európában mind a négy kiemelt agrártermék, a malmi búza, a kukorica, a repce és a takarmánybúza kurzusa is mínuszban zárt.