Karácsonykor és a legtöbb ünnepen, mint a születésnap, névnap, gyakran kapunk szobanövényt ajándékba. De a legtöbbször hasznos útmutató nélkül. Mi legyen hát a kapott szobanövénnyel? Mit fog szeretni?
A legtöbb esetben nehéz lesz erre válaszolni konkrét növényhatározás nélkül, de sok olyan kertészoldal létezik már, ahol olvasói kérdéseket is megválaszolnak. Viszont óva intenék mindenkit a zárt csoportokban való kérdezősködéstől, mert saját szememmel látom, hogy mennyire sok a téves növényhatározás manapság a kezdő hobbikertész körökben. Legalább a határozást jó, ha szakemberekre bízzuk.
A legtöbb olvasói határozós kérdést is ebben az időszakban, pontosabban az ünnepek között és után kapjuk, mert megszaporodik az ajándékba adott, kapott növények száma.
Nézzük sorban, hogyan induljunk el, ha kapunk egy növényt és lövésünk sincs, hogy eszik-e vagy isszák! Egyáltalán kinti vagy benti növény lesz belőle?
Kinti vagy benti növényt kaptunk?
Gyakori probléma a bonsaioktól kezdve a legkülönfélébb növényekig, hogy sokan nem tudják, hogy kinti vagy benti növényt kaptak-e egyáltalán. Én is jártam úgy, hogy szobanövényként kaptam rhododendront, de kinti növényként azáleát. Pedig bár nagyon hasonlóak, mégsem eléggé, és gyakorlott kertészként tudom, hogy míg a rhododendron egy savas talajt igénylő télálló növény, addig az azálea a telet kint nem viseli el.
A bonsaiok esetében is vannak beltéri és kültérre való bonsaiok. Védett helyen, ha tudjuk a kőedényüket a fagytól védeni, akkor a bonsaiok nagy százaléka áttelel, de a fikuszok, kaméliák például tipikusan beltériek lesznek.
Ahhoz, hogy jó helyet tudjunk biztosítani a növényünknek hosszútávon, fontos tudni, hogy egyáltalán kinti vagy szobanövényt kaptunk-e?
Színes levelű szobanövények és a zöld levéldísznövények
Minél színesebb levelű szobanövényt kaptunk, annál több fényre lesz szüksége a megfelelő fejlődéshez. Ha túl kevés a fény, akkor a legtöbb szobanövény ilyenkor idővel visszazöldül és elveszti pont azt a különlegességét, amiért korábban kiválasztottuk.
A színes levelű és levelével díszítő szobanövényeknek a levéldísznövényekhez való szobanövény-tápoldatok közül választhatunk. Általában a legfőbb kártevőjük a gyapjastetvek és pajzstetvek lesznek, erre érdemes majd odafigyelni, mert a levélhónaljakban vagy a fonákon szoktak megbújni ezek a kártevők.
Orchideák és a díszes kaspók
Amennyiben orchideát kaptunk, akkor jó ha tudjuk, hogy a huzatot nem kedvelik (kivételt jelentenek a cymbídiumok, bár azok sem a huzatot kedvelik, csak a hűvöset…), sem azt, ha állnak a vízben. Az orchideákhoz nem kerámiakaspót érdemes tenni, hanem lehet kapni átlátszó, de mégis színes, kifejezetten orchideakaspót, ahol a cserép alja kidudorodik és kiemeli a kaspóból a cserepet, így az nem áll a vízben.
A virágzás végéig ne fürdessük az orchideákat, mert a virágok hamar tönkremennek és foltosak lesznek, de amint elvirágoztak, érdemes lehet egy alapos, kézmeleg fürdővel portalanítani és felfrissíteni őket.
Át kell-e ültetni a kapott cserepes növényt?
A legtöbb esetben a válasz: nem. Gyakran kapunk olyan fényképet, ahol a cserepet igencsak szétfeszíti a növény, mint a Zamia, Sansaveria esetében. Vannak növények, melyeknél még akár ez sem jelent problémát, mert sokkal jobban szeretnek zsúfoltan élni, mintha nagy gyökérhelyük van a cserépben – bármennyire is meglepően hangzik.
Amikor már a cserép deformálódik, akkor óvatosan vágjuk le a cserepet róla, hogy a kitüremkedő gyökereket is épen és egészségesen kiszedhessük belőle és csak egy számmal nagyobb edénybe ültessük, ne sokkal nagyobba.
