Az utóbbi hetekben több konferencián voltam naphosszat, ahol az egyik vezértéma a víz és vízgazdálkodás mellett a talaj és a különböző szaporítóközegek voltak. Így nézzük, mennyi érdekességet lehet tudni a tőzegről és a kókuszrostról, hiszen ez a két leggyakoribb közeg a termesztésben.
Az egyik legnagyobb megdöbbenésem az volt az elmúlt napokban, hogy még bele sem gondoltam abba, hogy a legkülönbözőbb közegek mennyire fenntarthatók. Pontosabban a kókuszrostról mindig azt gondoltam, hogy nem fenntartható, ugyanígy sem környezetbarátnak, sem fenntarthatónak nem gondoltam eddig a kőgyapotot sem, de hogy a nem fenntartható listán van a tőzeg is, na ez újdonság volt, bár teljesen megalapozott.
A tőzeg
A tőzeg a kertészet egyik alapvető, szerves eredetű anyaga, amelyet elsősorban a mocsaras, vízzel telített területeken képződött, részben lebomlott növényi anyagokból nyernek. De akkor miért nem megújuló és nem fenntartható annyira?
Bár szépen lehet komposztálni és jó hatással van a kertre: a tőzegbányákban előforduló tőzegek, mire zsákos tőzegként alkalmazásra kerülnek, több ezer év alatt lesznek olyanok, mint amit a zsákban látunk. Így nem tartozik a megújuló alapanyagok közé, hiszen sok ezer év kell ahhoz, hogy ha kimerül egy tőzegbánya, legyen újra tőzegünk.
Éppen ezért keresik már a gyártók is az alternatívákat a tőzeg helyett.
A tőzeg rendkívül jól képes megkötni a vizet, így javítja a talaj nedvességtartalmát, ami különösen fontos a magok csírázásához és a fiatal palánták fejlődéséhez. Keverve a meglévő talajjal, a tőzeg könnyíti a levegőztetést, csökkenti a tömörödést, és elősegíti a gyökérzet egészséges fejlődését. A tőzeg savas kémhatása miatt ideális olyan növények számára, amelyek savas talajt igényelnek, például a camellia, a rózsa vagy az áfonya. Bár önmagában nem tartalmaz sok tápanyagot, gyakran használják más szerves anyagokkal (például komposzttal) kombinálva, hogy kiegyensúlyozott palántaföldet vagy talajjavítót kapjanak.
Fontos szem előtt tartani, hogy a tőzegbányászat jelentős környezeti hatással jár, mivel a tőzegmocsarak értékes élőhelyek és szénraktárak. Emiatt egyre több kertész és ökológiai gazdálkodó keres alternatív, fenntarthatóbb megoldásokat, mint például a komposzt vagy kókuszrost alapú termékek, melyek szintén kiválóan javítják a talaj szerkezetét és vízmegkötő képességét.
Kókuszrost – mi a helyzet ezzel az anyaggal?
A fenntarthatóság oldaláról a kókuszrostról is eléggé nagy viták vannak. Egyrészt a környezeti oldaláról és ökológiai lábnyomáról, hiszen a kókuszrost előállításához nagy felületek kellenek, mint kókuszdiótermesztés. Ez a természetes élőhelyek rovására mehet.
Emellett a szállítása sem egy környezetbarát folyamat, hiszen a kókuszdióból a zsákig el kell jutnia ennek az anyagnak.
A kókuszrost egy fenntarthatóan is előállítható, természetes alapanyag lehet, ha azt egy erre a célra már kialakított gazdaságban állítják elő, és nem jár a természetes környezet kiirtásával. Ez egy olyan anyag, melyet a kókuszdió héjából nyernek, és egyre népszerűbb a kertészetben, mivel számos előnnyel bír a hagyományos tőzeggel szemben.
A kókuszrost a kókuszdió héjának rostjaiból készül, amely melléktermékként keletkezik a kókuszfeldolgozás során. Mivel megújuló forrásból származik, és ha nem jár a természeti élőhelyek károsításával, fenntartható alternatívája a tőzegnek, amelynek kitermelése környezeti problémákat okozhat.
A kókuszrost kiválóan képes megtartani a vizet, ami segít a talaj nedvességtartalmának optimalizálásában, anélkül, hogy a talaj túl nedves lenne. De itt jelezném fontos tényezőként, hogy míg egy tőzegben a mikorrhiza kapcsolatok könnyen kialakulnak, egy tiszta kókuszrost közegnél a mikorrhizák nem érzik magukat jól!
Finom rostos szerkezetének köszönhetően javítja a talaj levegőztetését, elősegítve a gyökerek egészséges fejlődését és megakadályozva a tömörödést. A kókuszrost általában semleges vagy enyhén savas pH-értékkel rendelkezik, ami sok növény számára ideális környezetet biztosít. Bár önmagában nem tartalmaz jelentős mennyiségű tápanyagot, gyakran keverik komposzttal vagy más szerves anyagokkal, hogy kiegyensúlyozott ültetőközeget hozzanak létre.
Kiemelt kép: Pixabay
