Az őszi kalászosok vetőmagpiacára mindenekelőtt a hazai gabonatermesztés van befolyással. Az utóbbi évek folyamatos területcsökkenése következtében 2018-ban a búza termőterülete jelenleg már csak 950 ezer hektár. Az őszi árpa vetésterületében is jelentős visszaesés mutatkozott, az előrejelzések szerint azonban ez a tendencia jövőre megállhat, esetleg meg is fordulhat.
Csökkenő tendencia látható gyakorlatilag az összes jelentős kalászos faj termőterületének esetében is, az egyedüli kivétel a rozs termőterülete volt (1. táblázat), melynek tendenciája 2018-ban pozitív irányba fordult. A rendkívül szélsőséges tavasz ellenére a terméseredmények közepesnek, illetve jónak minősíthetők, egyedül a tavaszi árpa évjárata minősíthető gyengének.
| Faj | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 |
| Betakarított terület (eha) | |||||||||
| Búza | 1 011 | 978 | 1 070 | 1 090 | 1 113 | 1 029 | 1 040 | 958 | 947 |
| Rozs | 37 | 33 | 35 | 35 | 34 | 37 | 27 | 26 | 30 |
| Őszi árpa | 185 | 159 | 176 | 189 | 206 | 220 | 267 | 237 | 206 |
| Tavaszi árpa | 96 | 102 | 99 | 73 | 82 | 76 | 46 | 56 | 27 |
| Zab | 51 | 54 | 53 | 51 | 51 | 45 | 36 | 36 | 24 |
| Tritikálé | 120 | 101 | 111 | 118 | 123 | 128 | 114 | 94 | 85 |
| Faj | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 |
| Termésátlag (t/ha) | |||||||||
| Búza | 3,71 | 4,2 | 3,75 | 4,64 | 4,73 | 5,18 | 5,38 | 5,23 | 5,09 |
| Rozs | 2,11 | 2,3 | 2,24 | 3,07 | 2,86 | 2,76 | 3,02 | 3,16 | 3,45 |
| Őszi árpa | 3,53 | 4,07 | 3,84 | 4,43 | 4,65 | 5,08 | 5,31 | 5,00 | 4,93 |
| Tavaszi árpa | 3,02 | 3,33 | 3,23 | 3,08 | 3,85 | 3,84 | 4,18 | 4,26 | 3,03 |
| Zab | 2,32 | 2,41 | 2,59 | 2,57 | 2,67 | 2,83 | 2,85 | 2,98 | 2,62 |
| Tritikálé | 3,07 | 3,44 | 3,1 | 3,89 | 3,95 | 3,95 | 4,14 | 4,38 | 3,83 |
| 1. táblázat | |||||||||
A kalászos vetőmag-előállító területek – és ezzel együtt sajnos a fémzárolt vetőmag használat is – drasztikusan lecsökkent hazánkban, az EU-csatlakozást követően. Ahogy az 1-3. ábrákon látható, 2010 után mutatkozott ugyan némi növekedés a legfontosabb fajok szaporítóterületeiben, de az elmúlt évek többnyire ismét a visszaesésről, a stagnálásról szóltak.
Az őszi búza vetőmag-előállító terület nagysága 2015 után 2017-ben újabb történelmi mélypontra zuhant, erről a mélypontról 2018-ban sikerült elmozdulni, azonban a tendencia 2013 óta egyértelműen negatív (1. ábra).
1. ábra: Az őszi búza vetőmag-előállítás alakulása
Kisebb ingadozásokkal, de összességében viszonylagos stabilitás figyelhető meg az őszi tritikále szaporítóterületek alakulásában (2. ábra).
2. ábra: Az őszi tritikále vetőmag-előállítás alakulása
Az elmúlt években lassan, de biztosan csökkenő árpa (őszi és tavaszi) vetőmag-szaporító terület nagysága 2017-re zuhanórepülésre váltott, és ez a tendencia sajnos folytatódott 2018-ban is (3. ábra).
3. ábra: Az őszi árpa vetőmag-előállítás alakulása
A vetőmag-előállító területek csökkenésével szemben a szaporításokban szereplő fajták száma viszont folyamatosan növekszik 2004 óta. A magyar termelők már nemcsak a Nemzeti Fajtajegyzékről választhatnak fajtát, hanem az Európai Fajtakatalógusból is. Őszi búza esetén például 2018-ban összesen 193 fajtát jelentettek be szaporításra, a szaporítóterületre vetítve a magyar fajták aránya megközelítette a 47%-ot, de ebben is egyértelmű csökkenés tapasztalható a korábbi évekhez képest.
2016 után 2017-ben és 2018-ban is kisebb a hazai fajták aránya a szaporítóterületre vetítve, mint a külföldi nemesítésű fajtáké! Érdekesség, hogy a fajták számának általános növekedése ellenére az őszi és a tavaszi árpa vetőmag szaporításokban e tekintetben jelentős visszaesés (10-12 fajta) volt 2017-ben, bár az őszi árpáknál ez a tendencia az idén visszafordult.
A bőséges fajtaválaszték sok esetben nem könnyíti meg a gazdálkodók dolgát a fajtaválasztás során, így ezzel kapcsolatban egy fontos dologra mindenképpen fel kell hívni a figyelmet. A Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő magyar és külföldi nemesítésű fajták átlagosan három évig szerepelnek a magyar állami fajtakísérletekben.
Az európai katalógusban szereplő fajták pedig más – esetleg Magyarországétól teljesen eltérő – agro-ökológiai környezetben mutatták meg minőségre, illetve termésmennyiségre vonatkozó képességeiket! Ezt az információt többnyire figyelembe is veszik a gazdálkodók a fajtaválasztás során, mutatja ezt az is, hogy például az alkalmas őszi búza vetőmag-előállító területek esetében a Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő fajták aránya 66 % (2017).
A bőséges választékban történő eligazodást segítik a GOSZ és a VSZT szervezésében elindult Posztregisztrációs Fajtakísérletek eredményei, valamint állami fajtakísérletekben szereplő fajták esetén a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság fajtakísérleti szakterületének eredménysorai is. 2014-től kezdődően a NÉBIH a nagyközönség részére már szántóföldön is bemutatja az államilag elismert őszi búza fajták sorait egyes fajtakísérleti állomásain.
A kalászos vetőmag szaporítások esetében a fajták rangsorából tudunk következtetni arra, hogy mely fajták a legelterjedtebbek a köztermesztésben. Valós számokkal sajnos nem rendelkezünk, mivel hazánkban a fémzárolt vetőmaghasználat a kalászosoknál – a nyugat-európai arányokhoz képest – rendkívül alacsony. A 2-4. táblázatok mutatják a fontosabb őszi kalászos növényeink legnépszerűbb fajtáit, fajtasorrendjüket és a bejelentett szaporítóterületük arányának alakulását 2018-ban.
| Fajta | ha | % | |
| 1. | Mv Nádor | 3 390,82 | 13,44 |
| 2. | GK Csillag | 1 294,73 | 5,13 |
| 3. | Cellule | 994,80 | 3,94 |
| 4. | Genius | 849,13 | 3,37 |
| 5. | Mv Ménrót | 796,19 | 3,16 |
| 6. | GK Szilárd | 645,22 | 2,56 |
| 7. | Altigo | 628,55 | 2,49 |
| 8. | Falado | 607,52 | 2,41 |
| 9. | Mv Kolo | 563,21 | 2,23 |
| 10. | Mv Mente | 471,41 | 1,87 |
| 11. | Bernstein | 468,57 | 1,86 |
| 12. | Mv Kolompos | 460,91 | 1,83 |
| 2. táblázat Őszi búza fajtaarányok és rangsor a bejelentett szaporítóterületeken (2018) | |||
| Fajta | ha | % | |
| 1. | SU Ellen | 1 126,14 | 27,09 |
| 2. | Antonella | 359,26 | 8,64 |
| 3. | KWS-MERIDIAN | 325,80 | 7,84 |
| 4. | Casanova | 313,62 | 7,55 |
| 5. | KH Tas | 224,31 | 5,40 |
| 6. | GK Judy | 176,39 | 4,24 |
| 7. | Monique | 98,51 | 2,37 |
| 8. | Quadriga | 96,00 | 2,31 |
| 9. | Paso | 84,91 | 2,04 |
| 10. | Multie | 83,06 | 2,00 |
| 11. | GIGGA | 77,00 | 1,85 |
| 12. | Malwinta | 72,34 | 1,74 |
| 3. táblázat Őszi árpa fajtaarányok és rangsor a bejelentett szaporítóterületeken (2018) | |||
| Fajta | ha | % | |
| 1. | GK Szemes | 310,42 | 12,23 |
| 2. | GK Maros | 276,13 | 10,88 |
| 3. | Leontino | 237,12 | 9,34 |
| 4. | Hungaro | 232,29 | 9,15 |
| 5. | SU Agendus | 229,68 | 9,05 |
| 6. | Cosinus | 152,60 | 6,01 |
| 7. | GK Rege | 115,43 | 4,55 |
| 8. | Trismart | 112,04 | 4,41 |
| 9. | Titan | 97,44 | 3,84 |
| 10. | Salto | 93,30 | 3,67 |
| 11. | Tatra | 89,31 | 3,52 |
| 12. | Trapero | 78,00 | 3,07 |
| 4. táblázat Őszi tritikále fajtaarányok és rangsor a bejelentett szaporítóterületeken (2018) | |||
A bejelentett területek alapján látható, hogy az Mv Nádor és az SU Ellen rendkívül megerősítette piacvezető pozícióját az őszi búzák, illetve az őszi árpák között, a dobogó egyébként nem változott. Az elmúlt évekhez képest jelentős változás volt, hogy 2017-ben először szerepelt az őszi búza fajták között a dobogón külföldi származású fajta (Cellule), amely ezt a helyezését 2018-ban is meg tudta tartani.
Emellett említést érdemel a Genius 4., az Mv Ménrót 5. és a GK Szilárd 6. helyezése az őszi búzák között. Az őszi tritikálék között a GK Szemes visszaszerezte a tavaly elvesztett első helyét, a magyar fajták szerepe továbbra is meghatározó, a GK Maros a 2., a Hungaro pedig a 4. A NÉBIH honlapján 6 évre visszamenőleg megtalálható a kalászosok teljes fajtasorrendje:
http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/jegyzekek-listak-statisztikak-adatbazisok
A korai időpont miatt az eddig beérkezett termésadatok alapján messzemenő következtetéseket nem lehet levonni a vetőmag-előállító táblák termésátlagára vonatkozóan, jó, esetenként közepes termésátlagok várhatóak. Az őszi búza és őszi árpa termésátlaga várhatóan 6 t/ha közelében, az őszi durum búza termésátlaga 5,5 t/ha, az őszi tritikále hektáronkénti átlagtermése pedig 4,5 tonna körül alakul.
A rozs esetében még a tavalyi rekordokat is meghaladó 4,2 t/ha átlagtermés mutatkozik. Az őszi kalászos fémzárolások még nem kezdődtek el, egyes régiókban az aszály miatt várható, hogy a vetőmagok minőségével lesznek kisebb problémák (pl. áthullás, csíra), azonban a jónak mondható termésátlagok következtében vetőmaghiány összességében nem várható 2018 őszén.
Az országos kalászos termőterület csökkenéséből adódó terméskiesés a jó termésátlagokkal kompenzálható, ennek két alappillére a fémzárolt vetőmaghasználat és a magas színvonalú agrotechnika. A vetőmag-szaporító területek csökkenését csak a fémzárolt vetőmag használat növelésével lehet megállítani.
Amennyiben tovább csökkenne a kalászosok vetőmagszaporító területe, úgy egy kedvezőtlenebb évjárat esetén akár vetőmaghiány is kialakulhat hazánkban. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kalászos felújításokra vonatkozó adatai alapján készült 4. ábra igen aggasztó képet mutat a minősített vetőmagok felhasználásának tekintetében.
4. ábra: A jelentősebb kalászos növények felújítási arányának (%) alakulása
(forrás: VSZT)
A grafikon minden idők legalacsonyabb fémzárolt vetőmag használati arányát jelezte 2013-ban az őszi búzánál, mely ekkor alig haladta meg a 20%-ot. Ebben a mutatóban hazánk az EU-országok között az utolsók közé tartozik, Csehországban, Franciaországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában ugyanez a mutató 50-62% között alakult! Látható ugyan némi pozitív tendencia az utóbbi években, de a szakmailag elvárható 40%-tól még nagyon messze vagyunk!
Miért érdemes fémzárolt vetőmagot használatáni?
A magas biológiai értékű fémzárolt vetőmag előnyeként ki kell hangsúlyozni, hogy ha ilyen vetőmagot vásárol a termelő, akkor fajtát és fajtaismeretet is vesz. Ez ugyan drágább, de a szakszerű termesztési eljárás során ez a ráfordítás többlet megtérül, mivel csak a fémzárolt vetőmag használatával közelíthetjük meg a kalászos fajtákban rejlő genetikai terméspotenciálokat. A vetőmagágazat szereplőinek marketing eszközökkel, az államnak pedig jogi és egyéb szabályzókkal (pl. a támogatások feltételéül előírt fémzárolt vetőmag használattal), közösen kellene segítenie a fémzárolt vetőmag használat mértékének növelését.
A visszavetett, minősítésen át nem esett mag vetése esetén nem garantált a faj- és fajtatisztaság, emellett a minőségi és a kórtani problémák valószínűsége is nagyobb. Fémzárolt vetőmag használata esetén ismert és visszakövethető a származási hely, ismert a vetőmag használati értéke, így alacsonyabb dózisban vethető, valamint kevésbé érzékeny a fertőzésekre és a környezeti hatásokra, ezáltal költséghatékonyabb lehet a növényvédelme.
A fémzárolt vetőmagoknál az optimális csávázószer és annak szakszerű felvitele is biztosított. Egyre több malom-, illetve söripari feldolgozó követeli meg a „nyomon követhetőséget”, a fémzárolt vetőmag használatát a beszállítóitól. A fémzárolt és a visszavetett vetőmag ára közötti eltérés – mint ahogy azt már a korábbi vizsgálatok és a gyakorlati tapasztalatok is kimutatták – nem áll arányban a minősítetlen vetőmag használatából adódó kockázatokkal.
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
