A pókhálós penész elleni védekezés lehetőségei 

Hazánkban két faj károsít, amelyek tudományos neve Cladobotryum dendroides (szin. Dactylium dendroides) és Cladobotryum mycophilum. Problémát jelenthet, hogy a Magyarországon hosszú ideig egyedül forgalomban lévő prokloráz-Mn komplex hatóanyag a termesztők elmondásai szerint, már nem fejt ki kellő hatást a kórokozó ellen. Egyes külföldi kutatások szerint a hatóanyaggal szemben már ki is alakult bizonyos fokú rezisztencia a kórokozóban. E mellett a jelentőségét tovább növeli, hogy az elmúlt évben shiitake termesztésben is megjelent.

A kórokozó általános jellemzése

A kórokozót Bulliard Fries írta le 1832-ben Cladosporium dendroides néven. Micéliuma szinte áttetsző gombafonalakból áll. Gyengén elágazó konídiumtartóin többsejtű hosszúkás halványrózsaszín fertőző spórák (konídiospórák) képződnek (1. ábra).

1. ábra A Dactylium nemzetség konídiumtartója
(Rajz: Szukács G.)

A pókhálós penész betegség tünetei 

A kórokozó megjelenésére abban az esetben számíthatunk, ha a termesztőhelyiség higiéniája nem megfelelő. Az előző állomány felszámolása után a termesztőházban maradt micéliumdarabokból, illetve a nagy mennyiségben termelt konídiumból indul ki a fertőzés.

A csiperkegombát minden fenológiai fázisában veszélyezteti, korai fertőzés esetén a tünetek már az első hullámban megjelenhetnek. A micélium növekedése 20-25 °C-on, 90% feletti páratartalom mellett a leggyorsabb: egy nap alatt akár több centiméter is növekedhet. Ilyen sebesség mellett pár nap alatt szinte az egész termesztő helyiség fertőzött lesz, ezért különösen fontos, hogy időben felismerjük a kórokozót.

A betegség jellegzetes tünete a takaróföldön megjelenő vékonyszálú fehér, pókhálószerű micélium szövedék, ami a konídiospórák tömeges képződésekor enyhén rózsaszín árnyalatúvá válik. A korai fertőzés alig észrevehető, mivel a kórokozó gombafonalai igen véknyak. A termesztők lámpával világítják meg a takaróföld felszínét, hogy könnyebben észrevegyék a kórokozót. Később jól látható vattaszerű képződménnyé válik, amely a takaróföldet, a tűfejeket és a már kifejlett termőtesteket is befedi (1. kép). A fertőzött termőtestek kidőlnek és elhalnak, a fedett takaróföldön pedig további termőtest képződés nem várható.

1. kép A pókhálós penész betegség tünete
(Fotó: Geösel A.)

Védekezés lehetőségei

Nem lehet elléggé hangsúlyozni a gombatermesztésnél a higéniai előírások betartását. Gombatermesztésben ugyanis az elsődleges védekezési módszer a megelőzésen alapul. Megelőzésen főként azt értjük, hogy a kórokozók bekerülését a termesztőhelyiségbe megpróbáljuk elkerülni, mert gombatermesztésben gomba kórokozók ellen harcolni komoly szakmai kihívás. Ennek egyik lehetősége a folyamatos higéniai felmérés és ellenőrzés.

Higéniai felmérés

A felmérés során végig követjük a termesztés folyamatát egészen a komposzt betárolástól annak kihordásáig. A mintavétel során számos felület ellenőrzésre kerül, mint például a termesztőhelyiség padlója, falai, polcok széle, személyzet, szedőkocsik stb. A felmérés egyszerűségében rejlik nagyszerűsége, ugyanis ezen módszerrel a legfontosabb termesztésben fenyegetést jelentő gomba eredetű patogének kimutathatók. A mintavételt követően a mintákból laboratóriumban kenetet készítünk és kitenyésztjük azokat vizsgálat céljából. A kitenyésztést követően kerül sor a fertőzöttség kiértékelésére, amely végén a termesztő átfogó képet kap üzeme higéniai állapotáról, valamint arról, hogy hol találhatók olyan helyiségek, ahol fertőzési gócpontok alakulhatnak ki. Ezek alapján a termesztőknek javaslatokat tudunk tenni annak érdekében, hogy célzott fertőtlenítés segítségével képes legyen elzárni a kórokozók bekerülési útvonalát. Vizsgálataink alapján ilyen fertőzési útvonalak az öltözők, étkező helyiségek, kávéautomaták és a szedéshez használt rekeszek. A rekeszek tisztaságára különösen oda kell figyelni, hiszen az áruházláncból visszakerülő rekeszek nem biztos, hogy ugyanahhoz a termesztőhöz kerülnek vissza. Így a szennyezett rekeszeken lévő kórokozók termesztőtől termesztőhöz vándorolhatnak. Ezek elkerülése érdekében egyes modern termesztőházakban külön rekeszmosó berendezés van, amely ezt a patogénnyomást csökkenti.

Kémiai védekezés

A gombatermesztésben használható növényvédő szerek száma igen csekély, fungicid hatóanyag egészen az idei év elejéig csak egy állt rendelkezésre. Jelenleg a csiperkegombában engedélyezett gombaölő szerek száma kettőre emelkedett, ugyanis a proklorzáz-Mn mellé a metrafenon hatóanyag is rendelkezésre áll. A prokloráz-Mn már egy jó ideje használt hatóanyag és a termesztők egyetlen legális lehetőségeként volt ismert. Fontos azonban megemlíteni, hogy a prokloráz-Mn-t a mólé betegségek (száraz és nedves) ellen is alkalmazzák, de csak kis mértékben hatásos a pókhálós penész (Cladobotryum sp.) ellen.

A metrafenon ugyan még új hatóanyagnak mondható a gombatermesztésben, hazánkban ugyanis eddig csak bor- és csemegeszőlő termesztésben rendelkezett felhasználási engedéllyel. Az EU egyes országaiban, mint Franciaország vagy Spanyolország néhány éve használják sikeresen. Az idei évtől hazánkban is lehet legálisan használni. De hogyan is hat és mennyire hatásos ez a szer?

Egy spanyol kutatásban Carassco és társai több gombatermesztésben használt gombaölő szert hasonlítottak össze laboratóriumi és termesztési kísérlet keretek között, ahol megfigyelték a különböző hatóanyagok pókhálós penész növekedésének gátló hatását és a csiperkemicélium növekedésére gyakorolt esetleges gátló hatást. A vizsgálat során 5 hatóanyagot vizsgáltak meg (metrafenon, prokloráz-Mn, klórtalonil, tiofanát-metil és tiabendazol). Az öt hatóanyag közül a metrafenon bizonyult a leghatékonyabbnak, ám a prokloráz-Mn is közel azonos hatékonyságot mutatott a pókhálós penész ellen csak úgy, mint a klórtalonil. Más azonban a helyzet a csiperkegombára gyakorolt hatás tekintetében, ugyanis fontos figyelembe venni azt, hogy mennyire szelektív az általunk használt szer. Meglepő ugyan de az erős gombaölő hatás ellenére a metrafenonnak és prokloráz-Mn-nak volt a legkisebb gátló hatása a csiperke micéliumának növekedésére. A fenti vizsgálatot hazai adataink is alátámasztják, így az új hatóanyag használatának terjedése várható a magyarországi csiperketermeszésben is.

„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-3-I és ÚNKP-18-2-II kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.”