Az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti eredményei, 2018

Az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti eredményei, 2018

Agrofórum Online

A 2017-2018-as tenyészidőszakban az őszi káposztarepce országos betakarított vetésterülete 335.010 ha volt. Az országos termésátlag 2,949 t/ha-t és a betakarított termés mennyisége kiemelkedő értéket, 987.828 t-t ért el.

A NÉBIH a nemesítőházak megbízása alapján 2017-2018. évi tenyészidőszakban korai éréscsoportban 6 hibridet, a középérésű csoportban 11 hibridet vetett el az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában. A vizsgáltban szereplő 17 hibrid közül 3 EU-listás, hazai nemesítésű repce hibrid nem volt a kísérletben elvetve.

A NÉBIH a kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek értékelését 13 termőhelyen végezte el (1. ábra). Kísérleti eredményt a korai éréscsoportban 6 hibridről, a középérésű csoportban 11 hibridről közlünk.

A termőhelyenkénti terméseredményeket 1. és a 2. táblázat tartalmazza.

1. táblázat Káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérleti eredmények, 2018

2. táblázat Káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérleti eredmények, 2018

Összevontan közöljük a tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményét a 3. és a 4. táblázatban.

Megjegyzés: psz=pontszám
3. táblázat Káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek eredményei, 2018

Megjegyzés: psz=pontszám
4. táblázat Káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek eredményei, 2018

A beltartalmi eredményeket a későbbiekben fogjuk közre adni. Magtermés vonatkozásában megállapítható, hogy a 2018. évi kísérleti átlageredmények kedvezőbbek voltak, mint a 2017-es év eredményei. A hibridek többéves összevont magtermés eredményeit éréscsoportonként az 5-9. táblázatban tanulmányozhatják.

5. táblázat Őszi káposztarepce fajta-összehasonlító kísérletek eredményei, 2015-2018 (Kivonat)

6. táblázat Őszi káposztarepce fajta-összehasonlító kísérletek eredményei, 2016-2018 (Kivonat)

7. táblázat Őszi káposztarepce fajta-összehasonlító kísérletek eredményei, 2015-2018 (Kivonat)

8. táblázat Őszi káposztarepce fajta-összehasonlító kísérletek eredményei, 2016-2018 (Kivonat)

9. táblázat Őszi káposztarepce fajta-összehasonlító kísérletek eredményei, 2016-2018 (Kivonat)

A 2017-2018-es tenyészidőszak időjárási jellemzői

2017 őszének időjárása: Az ősz kissé melegebb volt a szokásosnál. A szeptember valamelyest hűvösebbnek adódott az ilyenkor megszokottnál, az október és a november azonban melegebbnek bizonyult. Ez utóbbi mintegy 0,9 °C-kal múlta felül az 1981-2010-es átlagot. Csapadék tekintetében az évszak csapadékosabb volt az átlagnál. A hónapokat vizsgálva szeptember adódott a legcsapadékosabbnak, a normál több mint másfélszerese hullott. Az október is csapadékosabbnak bizonyult az átlagnál, a normál 127%-a esett, míg a novemberi csapadékmennyiség az 1981-2010-es sokévi átlag körül alakult. Összességében 35%-kal hullott több csapadék országos átlagban a szokásosnál az ősz során.

2018 telének időjárása: A 2017/18-as tél újra melegebb volt a szokásosnál, különösen 2018. január. A csapadékviszonyokat tekintve az előző évhez képest lényegesen csapadékosabb volt, az évszakban megszokott csapadékmennyiségnél több mint 40%-kal több hullott le.

2018 tavaszának időjárása: 2018 tavasza a megszokottnál melegebb és átlagos csapadékú volt. Hőmérséklet szempontjából a március átlag alatt, az április és a május a normálérték felett alakult. Az április a legmelegebbnek, míg a május a 3. legmelegebbnek adódott a mérések 1901-es kezdete óta. Ez utóbbi csupán 0,1 °C-kal maradt el a legmelegebb középhőmérsékletű májustól, amely 2003-ban volt. Összességében a 3. legmelegebb tavasz volt. A csapadékviszonyokat tekintve az egyes hónapok változatos képet mutattak. Míg a március csapadékosabb volt a szokásosnál, addig májusban, de leginkább áprilisban jelentős csapadékhiány mutatkozott. A március a 3. legcsapadékosabbnak, míg az április a 6. legszárazabbnak adódott 1901 óta.

2018 nyarának időjárása: A tavasz után a nyár is melegebb volt a szokásosnál és a térbeli, illetve időbeli szélsőségek ellenére országos átlagban a sokévi átlagnak megfelelő mennyiségű csapadék hullott. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 21,8 °C volt, ami 1,6 °C-kal haladta meg az 1981-2010-es normálértéket és ezzel a 7. legmelegebb nyár volt 1901 óta. A nyár során összesen három alkalommal adtak ki másodfokú hőségriasztást (július 30. – augusztus 5., augusztus 7-10. és augusztus 21-23.). A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 201,6 mm volt, mintegy 2%-kal több, mint az 1981-2010-es normál. A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott, ugyanakkor az északkeleti országrészben augusztusra már csapadékhiány alakult ki (Forrás: OMSZ).

A 2018-2019-es tenyészidőszakban beállított őszi káposztarepce fajta-összehasonlító kísérletek

A NÉBIH a nemesítőházak megbízása alapján 2018-2019. évi tenyészidőszakban korai éréscsoportban 6 hibridet, a középérésű csoportban 11 hibridet vetett el 14 helyen az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában.

A hivatalos fajta-összehasonlító kísérletekben 11 csoportban 183 hibridet és 3 szabadelvirágzású fajtát vetettünk el 7 termőhelyen. A kísérletekben 8 EU-listás fajta szerepel, hazai nemesítésű fajta nincs elvetve a kísérletekben.

A kedvezőtlen őszi időjárási körülmények miatt az Alföldön több kísérlet nem megfelelő módon kelt ki. Őszi káposztarepce jelentett országos vetésterülete 307.662 ha, a minősítés alapján a terület 51%-a jó, 28%-a közepes és 21%-a gyenge állapotú (2018. 12. 10.).

A Nemzeti Fajtajegyzéken jelenleg 183 őszi káposztarepce fajta szerepel, ami kiváló genetikai bázis a termesztéshez. A szabadelvirágzású fajták száma a Fajtajegyzékben 26. A hibridek közül 15 imazamox-rezisztens (CL), 8 pedig féltörpe (SD) típusba sorolható. Az EU közös fajtakatalógusa 1393 őszi káposztarepce fajtát tartalmaz.

A repcetermelők az országos vetésterületen csak hibrideket termesztettek. A gyakorlati termesztésben a korai és középérésű csoportba tartozó hibridek továbbra is egyaránt fontosak. Az imazamox-rezisztens hibridek vetésterületi részesedése 16-18.000 ha-ra becsülhető.

*

Reméljük, hogy hasznos információkat kapnak a NÉBIH fajtakísérleti eredményeinek tanulmányozása során.

ARCHÍVUM
KERESÉS / SZŰRÉS
Kulcsszó vagy címrészlet
Dátum
Szerző
Csak az extra lapszámokban keressen