A tanulságokban gazdag, tartalmas növényvédelmi programot az egri Agroker Alkatrész Kft. gépbemutatója egészítette ki.

Virágzás előtti és bogyókötés utáni peronoszpóra fertőzés tünetei júliusban

Imre László, a BASF regionális értékesítési vezetője köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy egy kihívásokkal teli, rendkívül nehéz szőlővédelmi szezon közepén szervezték ezt a bemutatót, amelyben a BASF peronoszpóra elleni védekezési technológiai megoldásait mutatják be az érdeklődő szakembereknek. A rendhagyó jelleg abban is megnyilvánult, hogy a szakmai program a máskor szokásos beltéri előadások nélkül, in situ (a helyszínen), a kísérletnek helyt adó Blauburger ültetvényben zajlott, kötetlen módon, a cég szakembereinek ismertetéseivel, de a jelenlévők kérdéseivel, spontán hozzászólásaival fűszerezve.

A kísérletet a Heves Megyei KH Növény- és Talajvédelmi Osztálya aktív közreműködésével végezték, ennek körülményeiről Schmidt Ágnes növénykórtanos szakmérnök tájékoztatott. Mint elhangzott, a kísérletben a BASF-nek a kontakt hatású szerekre alapozott (múltbeli), majd a napjaink fejlesztést reprezentáló jelenlegi (Delan Pro), valamint a közeljövő ígéretes megoldását kínáló (Enervin Pro) technológiáját kívánták összehasonlítani a szőlőperonoszpóra elleni hatásosságuk alapján. A kísérlet tervezésekor, a kora tavaszi szárazság idején azért választották ki ezt a szőlőterületet, mert itt az átlagosnál többet esik, és szinte minden évben megjelenik a peronoszpóra. Az idei év extrém száraz hónapokkal indult, április végéig igen kevés csapadék hullott, majd május-júniusban 248 mm eső esett, ami a 2010. évihez hasonló járványt indított el. A hasonlóság mellett azonban Egerben a szokásosnál hűvösebb volt az idei május: 13,6 °C középhőmérséklettel, míg 2018-ban 20 °C felett, és az utóbbi csaknem 60 év átlaga is 16,8 °C volt. A hűvös időben a szőlő vontatottan növekedett, s a közelmúlt évekhez képest a virágzás is kb. két hetet késett. A júniusban beköszöntő rendkívüli melegben a szőlő növekedése rohamosan felgyorsult, és a szükséges permetezéseket az ismétlődő esők, ill. a felázott talaj miatt több esetben is csak megkésve tudták elvégezni.

A peronoszpóra első tüneteit, az olajfoltokat június 3-án észlelték először a szőlő levelein; az időjárási adatok alapján visszaszámolva a fertőzés valószínű ideje május 28. volt. Mivel abban az időben a déli országrészben a betegség már jelen volt, feltehető, hogy a fertőző anyag a légáramlatokkal érkezett az Egri borvidékre. A fürtvirágzaton később, június 12-én jelentek meg a tünetek, de nagy valószínűséggel azok is a május 28-i, első fertőzés következményei (mivel a fürtön, ill. majd a bogyókon hosszabb a lappangási idő).

A négy ismétlésben beállított kisparcellás kísérletben a bemutató napjáig (július 9.) négy permetezést végeztek (május 26., június 6., június 19. és július 3.), a kedvezőtlen, csapadékos időjárás miatt a tervezettnél hosszabb intervallumokkal.

A betegség ez évi lefolyása

Dr. Hoffmann Péter fejlesztőmérnök egy kezeletlen kontroll parcella növényein látható súlyos tünetek alapján elemezte (részben rekonstruálta) a hetekkel korábban, több hullámban is lezajlott fertőzési folyamatot. A már említett első fertőzés a még ki nem nyílt virágfürtöket érte, amelyek a fürtkocsány jellegzetes meggörbülésével, elszáradva elhaltak, többségükben lehullottak; a július elején tartott bemutató idején ezek csak elvétve voltak felfedezhetők a tőkéken. A kórokozó következő generációja a kötődés utáni apró bogyókat fertőzte, s a folyamatos nedvesség és magas páratartalom miatt a fehéres színű konídiumkivirágzás (fruktifikáció) nyomai még a bemutató idején is láthatók voltak rajtuk. Egy még újabb infekció nyomait fedezhettük fel a látszólag egészséges fürtökön: a borsó nagyságú szemek között – a hosszú inkubációs idő nyomán – csak július elején megjelenő, kezdődő lilásfeketére színeződő bogyók formájában, amelyek a szakember szerint egy-két hét múltán szintén elhalnak. A folyamatos igen magas fertőzési nyomás miatt a bemutató idején nemcsak a mindig fejlődő fiatal leveleken (hónaljhajtások!) voltak jelen a szőlőperonoszpóra tünetei, hanem a mellékerek által határolt szögletes, mozaikos foltok képében az idős leveleken is. Jelentős mértékű volt a levélhullás is.

Hoffmann Péter (b): a szőlő növényvédelme a termőhely megválasztásával kezdődik

A szőlőperonoszpóra ilyen erős fertőzési nyomása, mint az idén, ritkán fordul elő, legutóbb 2010-ben tapasztalhattuk meg – folytatta az előadó. Abban az évben azonban május-júniusban az ideinél is jóval több csapadék hullott, ami az áttelelt fertőző anyag fertőzési potenciálját is növelte.

Kitért arra is, hogy a szőlőperonoszpóra – valamilyen mértékben – csaknem minden évben előfordul a szőlőben. Az első tünetek rendszerint május utolsó és június első dekádjában jelennek meg, de a kórfolyamat és a kórokozó felszaporodása évenként eltérően alakul. Átlagos fertőzöttségű évben július végén, augusztus elején a védekezések számának csökkenésével a kórokozó fokozatosan szaporodik fel a szőlő lombozatán, és augusztusban jelentős levélveszteséget is okozhat. Hasonló kiindulási körülmények után egy másik lehetséges lefutása a betegségnek a kései bogyófertőzés kialakulása, ami bizonyos fajtákra (pl. Sauvignon blanc, Merlot, Cabernet franc és C. sauvignon) jellemző lehet, mert e fajták fürtjei a fürtzáródással nem veszítik el fogékonyságukat, s augusztus elején is képesek megfertőződni. A betegség lefolyásának harmadik típusára példa az idei év, amikor a fertőzési folyamat, ha nem is korán, de nagyon intenzíven indul, s végigkíséri a szőlőt minden fenológiai állapotában (fürtmegnyúlás, sörétnyi bogyók, borsó nagyságú bogyók), amelynek „eredményei” utólag jól lekövethetők, visszaidézhetők. Gazdasági következményei pedig igen súlyosak lehetnek!

Mit tehetünk a sikeres védekezés érdekében? Mindenekelőtt leszögezte: a szőlő növényvédelme nem a növényvédő szerek, hanem a termőhely megválasztásával kezdődik. A környezeti tényezők, a mikroklimatikus hatások alakulásában döntő jelentősége van a tábla helyének, fekvésének (pl. domborzat, lejtés, erdő vagy nyílt vízfelület közelsége), amelyek a páratartalom vagy a levél- nedvességborítottság tartama révén jelentősen segíthetik a kórokozó gomba fertőzését. Mint mondta, a peronoszpóra elsődleges fertőzésének időjárási feltételei nehezen állnak össze (megfelelő hőmérséklet, csapódó eső, hosszan tartó levélnedvesség), ezzel szemben a másodlagos fertőzések 2-3 óra levélnedvesség (pl. hajnali harmatok száraz időben is) vagy akár 2-3 órányi 95%-os páratartalom fennállása esetén is létre jöhetnek, biztosítva ezzel az újabb és újabb fertőzési ciklusok elindulását.

Fontos döntés a védekezési időpontok és intervallumok helyes meghatározása. Erős fertőzési nyomás mellett a 12-14 napos időközök semmiképpen sem tarthatók, legfeljebb 8-9-(10) napban gondolkodhatunk. Ráadásul ezekben a nehéz évjáratokban egyes fajták levél- és fürtfogékonysága közötti különbségek is markánsabban nyilvánulnak meg. Példaként említette a Chardonnay-t és a Szürkebarátot, amelyeknek a fürtje kevésbé, de a levélzete nagyon fogékony, és így a lombozaton képződő inokulum jelentős fertőzési nyomással van a fürtökre, ezzel szemben pl. a Merlot esetében gyakran előbb a bogyókon alakul ki erősebb mértékű fertőzés.

Az előadó a kísérleti kezelések közül az engedélyezés alatt álló Enervin Pro fungiciddel kezelt parcellát mutatta be. A készítmény hatóanyagai az ametoktradin (védett nevén: Initium) + kálium-foszfonátok (foszforos sav). Az Initium hatóanyag kifejezetten a bogyó védelmét szolgálja, különösen jó hatású a kései bogyófertőzések ellen. A foszforos sav fungicid- és immunizáló hatással egyaránt rendelkezik, gyorsan szállítódik a növényben, „lépést tart” a hajtás- és a bogyónövekedéssel. Kijuttatása a Delan Pro-blokk kezelések után a fürtzáródás idején javasolt.

A megújult Delan a szőlőben is

A másik technológiai modellt, amely a Delan Pro fungicidre (ditianon + kálium–foszfonátok) épül, Hangyel Attila fejlesztőmérnök mutatta be. A készítmény előnyeként említette, hogy a több hatáshelyű kontakt ditianon hatóanyag esetén nem áll fenn fungicidrezisztencia veszélye, és a felszívódó kálium-foszfonát biztosítja a növényben való szétáramlását. Ez a termék almavarasodás ellen már engedélyezett, szőlőperonoszpóra elleni felhasználása most van engedélyezés alatt.

Hangyel Attila (j): a szőlő életében a peronoszpórát tekintve legveszélyesebb periódus a bogyó borsszemnyi méret utáni, növekedő állapota

A készítményt ún. sorozatkezelés formájában, május 26. és július 3. között négy alkalommal, emelkedő dózisokban (1,8-3,0 l/ha) juttatták ki, és a bemutató idején (júl. 9.) az ismétlések átlagában 5%-os levél- és 2,7%-os fürtfertőzöttséget mutatott, szemben a versenytárs termék 9%, ill. 5%-os, valamint a kezeletlen parcellák 100%-os fertőzöttségével. Mint mondta, az északkeleti régió szőlőtermesztésében, ahol az évek többségében nem helyből, hanem a légáramlatokkal odaszállított inokulumból indul a fertőzés, jó megoldásnak ígérkezik a Delan Pro használata. Hatása akkor lesz megfelelő, ha blokkszerűen alkalmazva, a virágzástól kezdve a fürtzáródásig ismételt permetezésekkel – a benne lévő kálium-foszfonáttal – „feltöltjük” a növényt, mintegy felkészítjük a kórokozó fogadására. Kisebb fertőzési nyomás esetén elegendő a 2 literes adagok kijuttatása, de az ideihez hasonló súlyos helyzetben a növekvő adagok javasoltak. Hangsúlyozta, hogy a fürtök egészségi állapotának megőrzése a legfontosabb.

Az idei évben sok olyan tapasztalatot szereztünk a peronoszpórafertőzésről, a kórokozó viselkedéséről, folytatta, ami a következő években jól hasznosítható lesz a betegség elleni védekezésben. Ő is hivatkozott az emlékezetes 2010. évi járványra, de az a fürtmegnyúlás idején kezdődött és a virágzás után alábbhagyott, míg az idei járvány a virágzáskor indult, s a mai napig is tart. Véleménye szerint a szőlő életében a peronoszpórát tekintve legveszélyesebb periódus a bogyó borsszemnyi méret utáni, növekedő állapota, mert ilyenkor a legtöbb klasszikus felszívódó gombaölő szer ugyan jól megvédi a lombot, de „magára hagyja” a fürtöket, ugyanis azok a hajtások csúcsa felé szállítódnak. Intenzív növekedés, laza szövetek és a hatóanyagok „felhígulása” jellemzi ezt az időszakot, ami egyértelműen a kórokozónak kedvez.

Arra is kitért, hogy a hagyományosan százalékos koncentráció alapú permetezésnél gyakran nem jut ki a növényfelületre a szükséges hatóanyag-mennyiség. Előbb-utóbb sok növényvédő szer esetében az ún. lombfal index számítása alapján kell majd meghatározni a kijuttatandó mennyiséget (ezzel együtt a megfelelő fúvókák típusát, számát) a szőlő lombozat fejlettségéhez igazodva. Ennek kimunkálása még várat magára.

Súlyos járvány esetén a kontakt szerek nem elegendőek

A múlt technológiai gyakorlatát idézte Dr. Vanó Imre, a BASF szőlő-gyümölcs kultúrafelelősének előadása, aki a kontakt szerekre alapozott növényvédelmi kísérlet eredményeit ismertette. Emlékeztetett arra, hogy a kontakt hatású fungicidek az elmúlt száz évben sokáig egyetlen eszközei voltak a peronoszpóra elleni védelemnek, de szerepük a felszívódó szerek megjelenésével sem szűnt meg, mert azokkal együtt, gyári vagy tankkombinációkban ma is nélkülözhetetlenek.

Vanó Imre: a kontakt fungicidekre csak átlagos fertőzöttségű évjáratokban építhetünk

A már említett sorozatkezelések formájában négy alkalommal, 0,5 kg adagban kijuttatott Delan 700 WG (ditianon hatóanyag 350 g) a gyakori esőzések miatt megkésett permetezések miatt a jó esőállósága ellenére nem tudott megfelelő védelmet adni: levélen 34%, fürtön közel 20%-os fertőzöttséget állapítottak meg a bemutató napján. Az üzemi gyakorlatban ez már nem elfogadható eredmény. Kissé jobb eredménnyel szerepelt a folpet hatóanyagú kezelés (1,25 kg/ha termék), amelyben négy ismétlés átlagában 19%-os levél- és 10%-os fürtfertőzöttséget mértek. Az adott körülmények között legkevésbé volt sikeres a 2 kg/ha (termék) mankoceb kezelés, amelyben a levélfertőzöttség 25, a fürtöké pedig 26%-ot ért el. Hangsúlyozta, hogy átlagos évjáratokban, megfelelő gyakorisággal (az időjárási előrejelzéseket figyelve, még a várható csapadék előtt kijuttatva) és a fertőzés szempontjából kritikus fenológiai állapotban egy-egy felszívódó fungicidkezelést is bevetve a kontakt hatású szerekre alapozott technológiák is alkalmazhatók. 2019-ben a rendkívül erős fertőzési nyomás és a csapadékos május-júniusi időjárás miatt ez nem volt járható út.

Olasz gyártmányú soralj- és sorközművelő kombinált talajművelő gép

A növényvédelmi kísérletek bemutatása után az Agroker Alkatrész Kft. gépbemutatója következett, amelyen Tóth Béla ügyvezető ismertette a soralj-gyomirtó gépet, a sorköz és a sor talajművelését végző kombinált talajművelő gépet és az előmetsző gépet.