Javában tart az aratás a földeken, amikor már a következő fontos művelettel kell foglalkoznunk. A zöldtrágyázásról a legtöbb esetben csupán a kötelezettségek – lehető legfájdalommentesebb – teljesítése kapcsán esik szó a gazdálkodók körében.
Azon gazdálkodók, akik a zöldítésen belül az ökológiai fókuszterület kijelölését zöldtrágya vetéssel (ökológiai másodvetéssel) teljesítik, nem dőlhetnek hátra a betakarítás után, a másodvetés-kötelezettségeket igen nagy arányban a repce és gabona kultúrák után teljesítik az erre kötelezettek.
A zöldtrágya növények használata nem csupán a 10/2015. (III.13.) FM rendeletben foglaltaknak való megfelelés (és így a teljes támogatási összeg lehívása) miatt fontos, annak agronómiai előnyei is vannak.
Tekintsük át, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni az ökológiai másodvetések alkalmazásánál?
Tábla kiválasztása
Az ökológiai másodvetésnek a „sima” zöldtrágyázáshoz hasonlóan talajjavító szerepe van, így a tábla kijelölésekor mindenképpen érdemes figyelembe venni a tápanyag-ellátottságot, és azt, hogy mikor történt szervestrágyázás.
Az is fontos, hogy milyen fő növény után vetjük a zöldtrágyát, hiszen nagyban meghatározza a köztes kultúra a vetésforgót (a min. 60 napos vegetáció betartása esetleg akadályozhatja az őszi talaj-előkészítést, vetést).
Vetésidő kiválasztása
Az első szempont (tábla kiválasztása) szinte el is dönti ezt a kérdést. Amennyiben őszi vetésű kultúra után, nyáron vetjük a zöldtrágyát, kulcsfontosságú, hogy a főnövény betakarítása (és tarlókezelése) után a lehető legrövidebb időn belül vessük el a másodvetést, a nyári időszakban gyakori aszályos időjárás nehezítheti a kelést.
Lehetőség van arra, hogy a zöldtrágya kultúra téli takarónövényként a területen maradjon, ekkor az őszi aratás után, mindenképpen még október 31. előtt kell elvetnünk a köztes kultúrát, ügyelve arra, hogy megfelelő fejlettségi állapotban legyen a tél beköszönte előtt.
Fajösszetétel kiválasztása
Az ökológiai másodvetésre használható növényeket a 10/2015. (III.13.) FM rendelet 3. számú mellékletében találjuk. Az ott szereplő 32 növényből kell minimum kettőt választani, tehát minden esetben keverék vetése az előírás.
A keverék kiválasztásánál szintén több szempontot kell figyelembe vennünk, és talán a zöldtrágyázás sikere és haszna is ezen a ponton dől el leginkább.
A keverék összeállításánál gondoljunk arra, hogy az adott tábla milyen fizikai tulajdonsággal rendelkezik, mit szeretnénk javítani rajta (a keresztesvirágú fajok gyökérzete mélyebbre hatol, míg a pillangós fajok gyökérzete inkább a felső rétegeket szövi át.)
Alapvetően e két említett család (keresztesvirágúak és pillangósok) tagjai közül kerül ki a legtöbb zöldtrágyázásra alkalmas növény, van azonban néhány kivétel.
Vannak olyan növények, amelyek valamelyik – e célból kiemelten fontos – tulajdonságuk miatt kerültek a listába (pl.: facélia, hajdina, cirok, rozs, zsázsa stb.).
Bedolgozás időzítése
A zöldtrágya ökológiai célú „elszámolásának” feltétele, hogy minimum 60 nap teljen el a vetés és a bedolgozás között. Ennek figyelembevételével kell terveznünk a bedolgozást. Választhatjuk azt, hogy a nyári betakarítás utáni vetéssel, őszi vetésű kultúra előtti bedolgozással teljesítjük a másodvetést, vagy az őszi betakarítású kultúra után, téli takarónövényként kint hagyva, kora tavasszal dolgozzuk be a zöldtrágyát.
Elsősorban a vetésforgóban következő növény határozza meg, hogy mikor dolgozzuk be az ökológiai másodvetést, de a választott fajtaösszetétel is befolyásolja.
*
Az előző sorokból megállapítható, hogy ez a négy fő szempont egymástól elválaszthatatlan, és egyik a másikból következik.
Az biztosan megállapítható, hogy az ökológiai másodvetés nemcsak a zöldítés teljesítése szempontjából „kötelezően” teljesítendő feladat, hanem körültekintően alkalmazva kifejezetten hatékony talajjavítási módszer.
Mucsi Nikolett vezető szaktanácsadó, Agrárközösség
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
