Egy Belvárdgyula (Baranya megye) közelében található 11 hektáros szójatáblában 2019. július derekán meglepő kártétellel szembesültek a termelők.
A virágzás előtt álló, szépen fejlődött szójatábla szegélyében 6-7, különálló 8-10 m2-es folton hirtelen fellépő, levélkaréjozás (1. kép) jellegű kárképeket figyeltek meg.
1. kép A hollóbogár okozta levélrágás szóján
A lombszinten kialakult károsodás zömében a Naphoz közelebb eső, felsőbb leveleken jelentkezett. A kárkép sajátsága volt, hogy a rágás következményeképp csupán a vastagabb levélerek maradtak vissza (2. kép) (jellegzetessége miatt e kárforma egyébként a bogár jelenléte nélküli azonosítást is lehetővé tette volna).
2. kép A vázasító jellegű levélkár, mely során csupán a fő levélerek maradnak vissza
Több esetben az egész levéllemez pusztulása is megfigyelhető volt (3. kép).
3. kép A súlyos levéllemez pusztulás
A „tettes” beazonosítását nagy mértékben segítette, hogy a táplálkozó imágók tömeges jelenléte folyamatos volt a kárral sújtott területen (4. kép).
4. kép A hollóbogár tömeges jelenléte a károsított szójatáblában
Meglepő módon a korábbi évtizedekben eltűnt és pár éve rovartani kuriózumként burgonyában újra megfigyelt hollóbogár (Epicauta rufidorsum) volt a tettes. A rovar Európa középső és déli részén fordul elő. Magyarország egész területén elterjedt. Az Alföldön száraz legelőkön és szikeseinken gyakori. Előfordulása a 20. század közepére volt jellemző, napjainkban inkább a ritka jelző illeszthető rá. A kifejlett bogár elsősorban a burgonyafélék, de más növények leveleivel is táplálkozik, míg a lárvája sáskafélék (Acrididae) tojásait eszi.
A hollóbogár jellegzetes küllemű hólyaghúzó bogár (5. kép). Egész teste zsírfényű fekete, csupán a feje élénkvörös, közepén egy fekete sávval. Mérete mintegy 1,5-2 cm. A tojásának hossza 2–3 mm, szennyesfehér, alakja ovális. A lárvák nem egyformák, ún. kampodeoid típusúak. Mozgásuk élénk. A báb hossza 15–20 mm, színe barna, bőre kemény, szabadbáb.
5. kép A hollóbogár kifejlett egyede
Korábbi feljegyzések az imágók a lucernában és a cukorrépában fellépő foltszerű károsításairól írnak. Az imágók a leveleket karéjozva rágják le úgy, hogy csak a vastag erek és a levélcsonkok maradnak meg. Csoportosan repülnek és a megtámadott táblán gócszerűen károsítanak (mely esetünkben is megfigyelhető volt).
A hollóbogár évi egy nemzedékes faj. Egyedfejlődési specifikuma, hogy a rovarok osztályán belül egyedül az általa képviselt hólyaghúzóbogarakra (Meloidae) jellemzően túlátalakulással, ún. hipermetamorfózis fejlődik. E biológiai karaktere egyedülálló, mivel a lárvafejlődés szakaszai közé egy álbáb stádium ékelődik. A nőstények 50-60 tojást tartalmazó tojáscsomóikat különböző sáskafajok talajba süllyesztett tojástokjaihoz közel helyezik el. Egy nőstény élete során 150–200 tojást rak. A lárvafejlődés 6–8 hónapig tart a talajban. A fajhoz köthető további kuriózum, hogy a nőstény ivadékgondozó.
Szakirodalmi adatok alapján az általa szántóföldön kiváltott kár nem, vagy csak nagyon ritkán követeli meg a védekezési elemek technológiába illesztését. Esetünkben viszont a további termésveszteségek elkerülése érdekében a növényvédelmi szakirányító elrendelte a kontakt hatóanyagú rovarölő szeres állománypermetezés kivitelezését, mely sikerrel elpusztította a rovar kártevő alakjait.
A kártevő 1950-60-as években megfigyelt gyakoribb károsítása, majd azt követő eltűnése, most pedig újbóli felbukkanása valószínűsíthetően az utóbbi évek, meleg, szárazodó klímasajátságainak köszönhető. A rovar ugyanis köztudottan az aszályos időszakokban jellemző sáskajárásokat követve lépett fel és okozott mezőgazdasági kártételeket. Jelen károsítást a július derekára jellemző kánikulai meleg – mely esetenként 35-38 ºC-os léghőmérséklettel volt leírható – nagymértékben elősegítette. A felszaporodását és rágásának kifejeződését továbbiakban segíthette a faj lárváinak fejlődését támogató laza szerkezetű, megfelelően nedves öntés talaj is.
A hollóbogár ilyen jellegű, az elmúlt évtizedekre egyáltalán nem jellemző mezőgazdasági fellépése mindenképp valamilyen jellegű változás indikátoraként fogható fel. Nyilván nem árulunk el óriási titkot akkor, amikor elsődlegesen a változó klímát és kisebb mértékben a hozzá igazodó termesztéstechnológiai alkalmazkodást nevezzük meg a legfőbb kiváltóknak. Ezen az „optimális táptalajon” pedig az igazán alkalmazkodó kártevők „virágkorukat” élhetik. Tulajdonképpen a hollóbogár e mindenképp figyelemre méltó kártétele napjaink növényvédelmi gyakorlatában megfigyelhető változások egy jól érzékelhető hírnökeként értékelhető.
Fotó: Neubauer Gergő (1-4. kép), Juhász József (5. kép)
Dr. Keszthelyi Sándor
KE Agrár- és Környezettudományi Kar, Növénytudományi Intézet
Neubauer Gergő
Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
