Újdonsága miatt bizonyára sokan felfigyeltek arra, hogy hazánkban május utolsó hetében Nemzeti Parkok Hete címen népszerűsítő rendezvénysorozatot szerveztek.
Az időzítés nem véletlen. 1999 óta május 24-e az Európai Nemzeti Parkok Napja. A nemzetközi szövetség ezzel „a nemzeti parkok és egyéb védett területek célkitűzéseire és jelentőségére kíván ráébreszteni”, egyúttal „igyekszik minél szélesebb támogatást szerezni a természetvédelem ügyének.”
Alapfogalmak
Senkit meg nem bántva feltételezem, hogy a természetvédelemmel kapcsolatos fogalmaink hiányosak (amíg jobban utána nem néztem, magamat is ide sorolhattam). Az itt következő értelmezések – ha kissé lexikonszerűek is – nem onnan másoltak.
A természetvédelmi terület valamilyen különleges, természeti értékekben gazdag, változó nagyságú földterület. Feladata az értékek védelme, megőrzése. Az érték jelentősége alapján lehet országos (amit miniszteri rendelet határoz meg), és kezelője az adott területen illetékes nemzeti park Igazgatósága, vagy helyi (ezt védetté a települési önkormányzat nyilvánítja).
A természetvédelmi területek bővítésére, módosítására, újak kijelölésére minden évben van lehetőség és példa (2018-ban az agrárminiszter két borsodi földtani képződményt rendelettel országos jelentőségűvé nyilvánított).
A természeti érték lehet földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi és kultúrtörténeti érték.
A nemzeti park nagyobb kiterjedésű terület, számos természeti értékkel. Ökológiai adottságait nem lehet megváltoztatni, a biológiai sokféleséget fenn kell tartani. Elsődleges feladata az értékek védelme. Területén tudományos kutatás és oktatás folytatható.
A tájvédelmi körzet az előzőnél kisebb terület, tájrészlet, ahol a természeti értékek koncentráltabban jelennek meg. Mindig a nemzeti parkok részét képezik (értelemszerűen egy parkban több körzet van), de számos körzet a térség nemzeti parkká nyilvánítása előtt jött létre.
A természeti emlék a természet különleges, egyedi képződménye. Lehet fa, facsoport, szikla, forrás, földvár stb. A terület nagysága lényegtelen, elhanyagolható.
Hazánk rendkívül gazdag természeti értékekben. Gondolnánk-e, hogy csak a fővárosban 42-t tartanak nyilván, amelyből 7 országos jelentőségű (közte a Világörökségi Listán javaslatként szereplő 32 km hosszú Pál-völgyi barlangrendszer).
Vidéken nyilvánvalóan bővebbek a lehetőségek. Használjuk ki azokat pihenésre, feltöltődésre, a számos tanösvényt tanulásra, okulásra, és főleg vigyázzunk az eredeti állapot megőrzésére.
Történelem dióhéjban
A természetvédelem első tudatos megnyilvánulása az USA-hoz köthető a YELLOWSTONE Nemzeti Park 1872-es megalakításával.
Európában Svédország mutatott jó példát: 1909. május 24-én egyszerre 9 nemzeti parkot létesített.
Hazánkban az első védett területté 1939-ben a debreceni Nagyerdő egy részét nyilvánították. Első nemzeti parkunk a Hortobágyi Nemzeti Park lett 1973-ban. Utolsóként az Őrségi Nemzeti Park alakult meg 2002-ben. A tájvédelmi körzetek közül a legrégebbi az 1952-ben azzá minősített Tihanyi-félsziget.
Összesen 10 nemzeti parkunk van, amelyek együttesen lefedik az ország egész területét. Bennük nyilvántartanak 37 tájvédelmi körzetet és 163 természetvédelmi területet.
A jelkép (jelvény)
Számomra a címbeli szó magyar, az azonos tartalmú embléma, vagy a mostanában divatos logó idegen, és nem szeretem használni, bár nyelvészek szerint befogadó a magyar nyelv.
A jelkép – tartalmát tekintve – könnyen felismerhető, egyszerű ábrával utal arra a szervezetre, intézményre, amelyik használja.
Nemzeti parkjaink többsége jelképében a területre jellemző növény vagy állat jelenik meg (pl. Aggtelek – foltos szalamandra, Fertő-Hanság – nagy kócsag, Balaton-Felvidék – lisztes kankalin). Kilenc nemzeti parkunk jelképében feltűnik a kék, vagy zöld szín, utalva az égre, a vízre és a növényvilágra. Az egy kivétel Aggtelek, ahol feltehetően a sziklás hegyek, fennsíkok miatt nem alkalmazták az említett színeket.
A védetté nyilvánítás
Ezzel a témával itt csak azért érdemes foglalkozni, mert védetté nyilvánításra bárki tehet javaslatot. Az eljárás már hivatalos úton folytatódik.
Helyi jelentőségű terület esetén önkormányzati rendelet nyilvánítja ki a védettséget, míg az országos jelentőségű esetében a jogosultság az illetékes miniszteré (ennek előkészítési feladata a területi nemzeti parki igazgatóságáé).
Mezőgazdálkodás
A védett területeken elsődleges a biodiverzitás fenntartása, így a mezőgazdasági tevékenységet ennek alá kell rendelni. Ezért a fő művelési ág a legelő és a kaszálóként használt rét. Az állami tulajdonú területeket az igazgatóságoktól bérelhetik helyben lakó gazdálkodók.
A nemzeti parkok igazgatóságai mintegy 300 ezer ha legelő területet tartanak nyilván, amelyet 14 ezer őshonos jószág (zömében szürke marha) hasznosít.
Nemzeti parki termékek
Az igazgatóságok látogató központjaiban a térségben előállított, részben biotermékek vásárolhatóak. Készítőjük helyi gazdálkodó, vállalkozás. Az árucikk 2010 óta védjeggyel ellátott, amivel 200-nál több termelő mintegy 1000 termékkel rendelkezik.
A választék bőséges. Az élelmiszerek közül leggyakoribb bizonyos tejtermékek (főleg sajtok), mézek, szörpök, lekvárok, teák, aszalványok, gyógynövények kínálata. A kézműves termékek (jellemzően bőr, fa, fazekas, textil és fonott vessző áruk) vásárlása kirándulásunknak tartós emléket szolgáltat.
A kategóriához még szálláshelyek és vendéglátó egységek tartoznak.
Közlekedés, viselkedési szabályok
A közutakat korlátozás nélkül lehet igénybe venni. Védett területeken tilos, ill. engedélyhez kötött a gépjárművekkel (köztük a quadokkal) való közlekedés. Erdőterületeken – a gyalogos séta kivételével – mindenfajta közlekedés engedélyhez kötött.
Viselkedésünk itteni alapszempontja a természet fokozott védelme. Tilos a növény- és állatfajok károsítása, élőhelyeik veszélyeztetése, az élettevékenységek zavarása. Saját érdekünkben nem szabad a kijelölt gyalogos utakat, ösvényeket elhagyni, azokról letérni. Tiltott a szemetelés, a vizek szennyezése stb. Sziklát csak az arra jogosult személyek mászhatnak a kijelölt helyeken és meghatározott feltételekkel.
Nemzeti Parkok Hete
Az igazgatóságok – a május 24-éhez kötődően – minden évben megrendezik a Magyar Nemzeti Parkok Hetét. A rendezvények résztvevői átfogó képet kapnak egy-egy park természeti értékeiről, kulturális, turisztikai és gasztronómiai kínálatáról. Megismerhetik a térség védett növény- és állatvilágát, biológiai sokféleségét, mindezt gazdag és részben szórakoztató programkínálat keretében. Jó kiegészítésnek tűnik az idei országos kampány a nemzeti parkok fejlesztéseinek bemutatására.
Ajánlás
Jelesebb irodalmi vagy tudományos művek elején olvasható ajánlás a mit, miért, kinek megfogalmazásával. Én viszont most mindenkinek ajánlom egy korábbi Országos Búzaszentelőn elhangzott, szinte örökérvényű gondolatot. „A természethez őszintén közeledni felér egy jól sikerült rokonlátogatással.” (Kardos Mihály plébános; Tát, 2011).
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
