Útmutatás, a Gabonakutató 95 éves tapasztalatával

Kalászosok közszemléje

A kalászos gabonák központi, országos nagyrendezvényre az idén is a Hódmezővásárhely határában lévő Batidán, a Hódagro Zrt. Pihenőparkjában és szántóföldjén, június 6-án került sor. Ezt megelőzően (május 30-án) a táplánszentkereszti Növénynemesítő Állomásunkon zajlott le sikeresen az évadnyitó kalászos gabona és repcetanácskozás. Az ott nemesített GK repcék (GK Csenge, GK Réka és GK Gabriella) genetikai ismérveinek ismertetésén túl a gazdaságos repcetermesztést elősegítő innovációs próbálkozások gyakorlati eredményeiről is szó esett.

Vetőmagtól a répatortáig

A batidai rendezvényre érkezőket sütemény bemutató és kóstoló várta. Mint megtudtuk, mindez egy 2016-ban kezdődött GINOP pályázat kapcsán szorosan illeszkedett a szakmai programhoz. Ennek keretében többek között azt is vizsgálják, hogy több növényfaj GK nemesítvényei, kísérleti anyagai hogyan használhatók fel egészségmegőrző termékekben. Jelesül az itt kóstolható répatorta egyik összetevője a színes gabonák egyike, a kékbúza teljes őrleménye. A különféle tritikále lisztekből készült pékipari termékeket pedig már több éve gyártja a Szegedi Sütödék Kft. A kunszentmiklósi malom itt kiállított tritikále lisztjeiből kipróbálásra is vihettek haza a bemutató résztvevői, sőt különleges tésztaféléket is láthattunk a felvonultatott kínálatban.

Viszontagságok közepette

Szabó Lajos, a Hódagro Zrt. elnök-vezérigazgatója köszöntőjét nem véletlenül kezdte a csapadékhelyzet felvázolásával. Ugyanis az előző napokban kiadós esőket kaptak a parcellák, úgy tűnt, hogy lehetetlen megtartani a szántóföldi mustrát. Szerencsére 6-án reggel már a traktorral vontatott, vadászkabinos pótkocsikkal meg lehetett közelíteni a helyszínt. Itt a nádtetővel fedett előadótérben megtudhattuk, hogy nem tekinthetünk túlzott várakozással a kinti látképre.

Szabó Lajos: Termelő mint házigazda

A 2018-as 546 mm éves csapadékkal nem lett volna gond, az időbeni eloszlással annál inkább. Nyár közepéig komoly esőzések voltak, augusztus második felétől viszont mintha elzárták volna az égi csapokat. A kalászosok tenyészidejében, október elsejétől az első 10 mm feletti csapadékra december 16-ig kellett várni. Az őszi kalászosok csak ezután kezdtek kikelni. A gazdaságnak a repcével még inkább nem volt szerencséje, hiszen az 560 hektárnyi repcéjükből semmi sem maradt meg, tavasziak kerültek a helyére.

Az idén január vége felé esett 26 mm csapadék, utána április végéig egy napon sem hullott említésre méltó mennyiség. Május közepétől szinte mindennap esett, így ez a hónap 210 milliméteres rekorddal zárult. A bemutató előtt közvetlenül lehullott mennyiséggel ez a bő hónap 260 millimétert, jó félévnyi mennyiséget generált.

Összességében elmondható, hogy a kései kelés miatt nem igazán bokrosodtak a búzák, látszik a soruk. Bár a kevés kalász szépen megnyúlt az esők után, ebben a gazdaságban a termés nem sokkal tudja majd meghaladni a hektáronkénti 4 tonnát.

Értékek tárháza

A szintén köszöntőt mondó Wágner József, a Gabonakutató nemrégiben kinevezett új ügyvezető igazgatója több olyan időszerű témát ajánlott a termelők figyelmébe, amit érdemes megfontolni.

Wágner József: Kérdezz-felelek az új igazgatóval

Az egyik az, hogy a Gabonakutató idén 95 éves, amely önmagában sokatmondó, hiszen 95 év tapasztalatáról, tudásról, illetve ezek eredményéről, azokról a fajtákról, hibridekről beszélhetünk, amik mögött ez a tudás áll. Gyakorlatilag itt említendő, hogy az egyik fő nemesítési irány épp ezekkel a szélsőségekkel szembeni tolerancia kialakítása. Ennek az eredménye látható a kinti parcellákon is, hiszen a szélsőséges aszálynak és jelen pillanatban az extrém sok csapadéknak kitett növényállományoknak kell ilyen közegben helytállni. Ez az egyik olyan előny, amely a Gabonakutató anyagait arra a szintre hozza, hogy bármelyik hasonló hibriddel vagy fajtával szemben is állni fogják a sarat a szó fizikai értelmében is. Ami másik nagy előny és érték a gazdálkodók számára, hogy nagyon széles azon növényfajok listája, amivel a Gabonakutató foglalkozik, és nemcsak néhány főnövényre szorítkozik. A jelen és a jövő gazdálkodásában ezeknek az alternatív növényeknek is nagyon komoly jelentőségük lesz; éppen a szélsőségek fokozódása miatt olyan növényeket is be kell fogni a vetésforgóba majd, amelyeket ma még nagyon kis területen vontak termesztésbe. Viszont termesztési, termésbiztonsági, vetésszerkezeti oldalról ennek nagyon komoly jelentősége lesz a gazdálkodás eredményességében, megbízhatóságában. Ezen felül ezekből a növényekből – ahogy ez a kis rögtönzött kiállításon is látszik – az élelmiszerláncba illesztve, olyan újszerű termékek állíthatók elő, amelyek egészségre gyakorolt hatásuk miatt speciális fogyasztói igényeket is kielégítenek.

Mélyreható elemzések

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára előadásában a magyar gabonavertikum lehetséges fejlődési irányait vázolta fel. Elöljáróban a Gabonakutatót a minisztérium egyik zászlóshajójaként és fontos cégeként értékelte. Jó hírként kommentálta, hogy a búza-, kalászos piacon egy erősen keresleti piac körvonala rajzolódik ki.

Feldman Zsolt: Kilátások, a nádtető alól

A 2018-as globális tendenciákat nézve megállapítható, különböző klimatikus okok és egyes termelési régiókat érintő káresemények miatt többet fogyaszt a világ, mint amit megtermel egy adott gabonapiaci évben. Kérdés, hogy ezt a húzó piaci hatást a magyar gabonavertikum miként tudja kihasználni. Erről érdemes egymással szót váltani. Azért is fontos ez, mert a gabonaszektor a magyar mezőgazdaság egynegyedét jelenti. Viszont ez a szektor a sokféle piaci hasznosítás (takarmány, malomipar, exportértékesítés, nem élelmezési célú ipari feldolgozás) révén számos piaci hatásnak van kitéve. A perspektívát tekintve ezt egyben kell kezelni. Azt is látnunk kell, hogy az elmúlt időszakban egyszerűsödött a hazai szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezete és a gabonatermesztés termőterülete évről évre csökkent, miközben az olajos növények jelentős térhódításának lehettünk tanúi. Pontosan ezért fontos kérdés számunkra, hogy a kalászosokkal, gabonával összefüggésben úgy tudjuk javítani a jövedelmezőséget, hogy ez a szektor is erősödhessen.

Ebben a tekintetben a köztermesztésben lévő fajtáknak és az alkalmazott agrotechnikának igen jelentős hatása van a jövedelmezőségre. Nagyon fontos szempont, hogy a választott fajta mennyire toleráns az egyre szélsőségesebb klímával és az ebből fakadó betegségekkel szemben, milyen a termőképessége, hozama és milyen beltartalmi értékeket produkál. Fontos, hogy a termelők próbálják meg a fajtaválasztást a piaci értékesítési céllal összevetni, s a ráfordításokat, költségeket eszerint alakítani.

Dagonyás bemutató, sajátos megközelítéssel

Ezzel kapcsolatosan fontos információkkal szolgálnak a nemesítőházak (jelen esetben a Gabonakutató) fajtabemutatói éppúgy, mint a VSZT (Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) és a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége) posztregisztrációs kísérletei.

Csonka Endre, az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt. vezérigazgatója „Hol és merre tart ma a magyar gabonaipar” című előadásában folytatta a mélyreható elemzést. A fejlődés fő irányaiként fontosnak tartotta megemlíteni a mérethatékonyság növelésének és a precíziós gazdálkodás terjedésének szükségességét ugyanúgy, mint az ökogazdálkodásban rejlő lehetőségek kiaknázását. Személy szerint Magyarország idei búzatermésére 4,5 millió tonna körüli mennyiséget prognosztizált.

Szegedi kalászcsokor

Az itt kiosztott fajtaajánlatban leírt információkat Péterfy Csaba, a Gabonakutató kereskedelmi igazgatója adatokkal, ábrákkal alátámasztott prezentációjában egészítette ki. A szántóföldi bemutatót levezető Dr. Cseuz László osztályvezető a szemmel is látható szakmai részletekből adott bőséges ízelítőt.

Cseuz László: Fajtáról, nemesítői szemmel

Mindezek eredőjeként elmondható, a Gabonakutató Nonprofit Kft. nemesítői, alapkutatási és technológiai fejlesztési tevékenységével arra törekszik, hogy olyan új őszi kalászos fajtákat adjon a köztermesztés, a malom- és élelmiszeripar, továbbá a takarmánykeverők részére, melyek minden termelési célt és termelői igényt kielégítenek. Népszerű fajtáik nem véletlenül keresettek országosan évtizedek óta. Az sem titok, hogy a termőhely, az ott alkalmazott termesztéstechnológia és nem utolsó sorban az évjáratok hatásai jelentősen korrigálhatják a fajtákban rejlő lehetőségek kibontakozását.

A GK Csillag felülmúlhatatlan adaptálódó képességének, kiegyenlített hozamainak, stabil malmi minőségének köszönheti, hogy Magyarországon ma is az egyik legnagyobb területen termesztett őszi búzafajta.

A Gabonakutató mindig nagy hangsúlyt fektetett a minőségre, a jó malom- és sütőipari értékeket hordozó fajták előállítására. Ide sorolhatjók az országosan jelentős területen termesztett GK Békés, a GK Pilis, a javító minőség mellett is bőtermő GK Bakony, valamint a kedvező rezisztenciális tulajdonságokkal rendelkező, bőtermő GK Körös és GK Ígéret malmi búzák.

A kiváló beltartalmi minőségű kategóriába tartozó, korai érésű, jó termőképességű, szálkás kalászú GK Bagó őszi búza minden bizonnyal az elkövetkezendő évek népszerű fajtáinak sorába lép, hasonlóan a 2019 elején elismerést nyert GK Zete és GK Magvető fajtáikhoz, melyek malmi minőségűek és bőtermők.

A termelői oldal által igényelt, kiemelkedő hozamokra képes fajtáik közül a középérésű csoportba tartozó GK Szilárd és GK Arató fajtáik termesztése javasolható, melyek optimális körülmények között, üzemi méretekben is 8-10 t/ha-os termésre képesek, malmi minőségük megtartása mellett.

Az egyedi malomipari igényeket kielégítő durumbúzáik a már több mint két évtizede népszerű GK Bétadur, valamint ma már jelentős területen termesztésbe vont, jó betegség-ellenállósággal, terméspotenciállal, magas fehérjehozammal bíró GK Julidur.

Tönkölybúzából a 2017-ben elismert, egyedi értékeket hordozó, kimagasló termőképességű GK Fehér fajta érdemel figyelmet, amely mind a konvencionális termelők, mind az ökogazdálkodók számára kiváló biológiai alapot biztosít.

Az igényesebb, takarmányhasznosítási igényeket szolgálja ki a jól bevált, stabil termőképességű, kedvező fehérjetartalmú GK Judy mellett az idén minősített GK Aréna nevű őszi árpa is.

Takarmányozásra és humán felhasználásra egyaránt hasznosítható, tritikáléik hazánkban listavezetők. A GK Szemes és GK Maros kiemelkedő termőképességével, kedvező ásványianyag- és rosttartalmával tűnik ki a mezőnyből. A GK Rege extenzívebb körülmények között mutatja meg erényeit. A legújabb minősítésű, jól bokrosodó, bőtermő GK Temes szintén megér egy próbát.

Az ismert GK Impala őszi zab fajta mellett a 2017-ben minősített kiváló regenerálódó képességű, bőtermő GK Arany várja a bizonyítás lehetőségét.