Az őszre kirobbant műtrágya-helyzet miatt gyorsan kellett dönteni a vetésforgó összeállításában és az inputanyag-vásárlásban, vagy éppen nem vásárlásban. Minden lehetőséget mérlegelve sok gazdálkodó úgy döntött, hogy megnöveli a vetésszerkezetében azon növények arányát, melyek kevesebb nitrogénnel is beérik, így több helyen nőni fog a napraforgó és szója vetésterülete. Ami még erősítheti a döntésüket, hogy a hazai és a világpiacon továbbra is nagy a kereslet mindkét növény iránt, stabilan, magas áron értékesíthetőek.

Az elmúlt néhány évben gyökeresen megváltozott az őszi káposztarepce növényvédelmi technológiája. Ennek oka elsősorban a növényvédőszer hatóanyagok kivezetése (klórpirifosz, tiakloprid), valamint a piretroid rezisztencia kialakulása a repce-fénybogár populációk esetében.

A Bayer piacra dobta a Prosaro PRO 400 SC gombaölő szert a gabonatermesztők számára, ez véd a varasodás ellen és csökkenti a deoxinivalenol (DON) szintjét.

A húsáért tenyésztett csirkék fertőzései újabb korlátozásokat idéztek elő az Egyesült Államok exportjában.

A 2021-es termelési ciklus kiemelkedően sikeres növénye volt a napraforgó, hiszen jól kiszámítható költségekkel, de évről évre folyamatosan és jelentős mértékben növekvő átvételi árakkal számolhatnak a termelők. Gondolunk itt azokra is, akik szerződött áron adták át a terményt, vagy éppen azokra, akik a piaci ár csúcsait is el tudták érni.

Szántóföldi növénytermesztés szempontjából az egyik legjelentősebb megyénk Békés, ahol az ország összes szántóterületének több mint 9 százaléka terül el.