A 175 lóerős Nova, a 220 lóerős Vector, a 340 lóerős Acros és az 520 lóerős RT490 gabonabetakarító gép megvásárlásához ráadásul most egy bónusz is jár: a kombájnvásárlóknak KERNER HYBRID kultivátort biztosítanak kipróbálásra az őszi szezonban.

A feles bérlet, illetve a részesművelés az elmúlt időszakban felkapott szerződési formaként jelenik meg a mezőgazdaságban, melyeket a termőföldek bérbeadásával kapcsolatos szabályok hívtak életre.

A mezei pocok kártétele most elsősorban az évelő pillangós területeket, az őszi káposztarepce és kalászos vetéseket fenyegeti, mert a rágcsálók betelepedése már megindult az árokpartok, ruderális területek irányából. Az őszi káposztarepce területeinken pedig fokozódik a vetési bagolylepke lárvájának a kártétele is.

A gyümölcstermő növényeken előforduló fejlődési rendellenességek láttán hajlamosak vagyunk először valamilyen kórokozóra vagy kártevőre gyanakodni, pedig ezeket a tüneteket gyakran nem ezek, hanem valamilyen tápelem hiánya okozza.

Az ültetvényünk tápanyag-gazdálkodásának tervezéséhez nagyon fontos, hogy rendszeresen meggyőződjünk arról, hogy milyen tápelemek vannak a talajban és milyenek a növényekben. A levélanalízishez az optimális mintavételi időpont július végén – augusztus elején van, ugyanis ilyenkor a legkiegyensúlyozottabb a levelek tápanyagkészlete.

Az évelő gyomnövények visszaszorítása vagy teljes kiirtása a területről rendkívül nehéz: áttelelő szerveik, melyek lehetővé teszik sokéves fennmaradásukat, szaporodásukat és közvetlen terménykárosításukat, igen szívósak, szó szerint ragaszkodnak a termőföldhöz.

A trópusi, szubtrópusi eredetű faj első példányai Európában először Olaszországban bukkantak fel 1998-ban. A rohamos terjedés következtében Magyarországon 2002-ben találták meg a rovart, mely rendkívül elszaporodott hazánkban, helyenként jelentős károkat okozva zöldség- és dísznövényekben, ill. szójavetésekben. Kártételéről, életmódjáról és az ellene való védekezés lehetőségeiről szól sorozatunk következő része.

Az írásban az oltott paprika termesztésének kapcsán összegyűlt ismereteket tárja a Szerző az olvasók elé. Két fajtatípust tanulmányozott hideghajtatásban, amelyből az egyik egy fehér kúpos, a másik pedig egy kápia fajta volt. Ezeket két alanyon és sajátgyökéren vizsgálta. Az oltványokat két közegen is összehasonlította, a termesztő berendezés talaján és talajtól izoláltan, kókuszpaplanon.

A Nébih felhívja a földhasználók figyelmét a mezei pocokfertőzöttség haladéktalan felmérésére, mivel Békés, Csongrád, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Heves és Szabolcs-Szatmár Bereg megye egyes területein ismét túlszaporodásuk várható.