Jelentősen csökkent a burgonyával, cukorrépával, kukoricával, árpával és zabbal bevetett területek mértéke Hargita megyében - olvasható a Székelyhon.ro portál cikkében.
Több fontos növénykultúra esetében is jelentősen csökkent a termesztésre használt területek mértéke a 2000-es évek eleje óta Hargita megyében. Burgonyát éppen feleakkora területen termesztenek a gazdák, mint 2001-ben, de még nagyobb a visszaesés az árpa és a zab esetében. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által a Székelyföld.ro kérésére elkészített összesítés szerint a krumpliföldek mértéke a 2001-es évi 15 078 hektárról idénre 7500 hektárra csökkent.
Tavaszi árpát már feleakkora területen sem termesztenek, mint az ezredforduló utáni években. Ezt a gabonafélét 2001-ben még 9327, 2002-ben pedig 11 124 hektáron vetették el, mára azonban 3980 hektárra csökkent a tavasziárpa-földek mértéke.
Hasonló a helyzet a zab esetében: 6386-ról 2630 hektárra csökkent a zabföldek nagysága a székelyföldi megyében az elmúlt 18 év alatt. Összességében 17 ezer hektárral – 92 ezerről 75 ezerre – csökkent a szántóterületek mértéke az említett időszakban.
A visszaesésnek ugyan több oka van, de mindent egybevetve azzal magyarázható, hogy időközben professzionálissá vált a gazdálkodás – mondta el Török Jenő, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Ezt igazolják a termelés hatékonyságáról szóló adatok is, ugyanis a csökkenés ellenére egyes növényfajtákból ugyanannyit vagy még többet termelnek, mint korábban.
Ezek közé tartozik a kukorica is. Ebben az esetben a 2850 hektárnyi termőterületről majdnem 20 ezer tonnát arattak idén, miközben 2001-ben csak 17 360-at, pedig akkor még 5160 hektárról gyűjtötték be a kukoricatermést. A krumpli esetében is majdnem megduplázódott a termelékenység, hiszen idén mintegy 180 ezer tonnás volt a gazdák termése, szemben a 2001-es 214 ezer hektárral, pedig akkor kétszer nagyobb területen termesztették. A termelési hatékonyságot illetően majdnem hasonló a helyzet a cukorrépa esetében is.
Fotó: Gribek Dániel
„Tulajdonképpen rostálódnak a termelők, koncentrálódik a termelés, aki nem tud olcsón, hatékonyan többet termelni, annak fel kell hagynia a gazdálkodással. Ők odaadják a földeket másoknak, akik szakszerűbben megművelik” – magyarázta az elmúlt évtizedekben végbement jelenséget Török Jenő. Hozzáfűzte azonban, hogy a krumplitermesztés esetében a termőterületek csökkenésének okai között az is szerepel, hogy manapság már jóval nehezebb az értékesítés, az orosz embargó miatt az utóbbi három évben elárasztotta a román piacot például a lengyel burgonya, kiszorítva a helyi termelők áruját. Továbbá a Hargita megyei gazdák termelni ugyan tudnak, de a csomagolást illetően nincsenek felkészülve a szupermarketek elvárásainak teljesítésére.
A mezőgazdaság struktúrájának megváltozásához ugyanakkor az is hozzájárult, hogy a 2007-es EU-csatlakozás óta több mezőgazdasági támogatásnak megnőtt az értéke. A gyepterületekre, kaszálókra, legelőkre kérhető juttatások azonban gyakran nagyobbak, mint a szántóterületekre nyújtott támogatások. „Nincsenek arányban. A burgonyára például ötször-hatszor annyit költenek a gazdák, mint a búzára, de a támogatás értéke ugyanakkora. Sőt a magas bioértékű területek – kaszálók, legelők – esetében jóval nagyobb a támogatás, mint a szántóterületekre igényelhető” – világított rá a változások egy másik okára az intézményvezető.
Részben ezzel magyarázható az is, hogy van néhány olyan növénykultúra, amelynek esetében nem csökkent, hanem nőtt a termőterületek mértéke az ezredforduló óta. A gabonafélék közül ezek közé tartozik a búza, a rozs és a tritikálé, amelyekkel idén már több mint 15 ezer hektárnyi területet vetettek be a Hargita megyei gazdák, miközben 2001-ben még 14 ezer hektár alatt volt ezeknek a földeknek a mértéke. A takarmánynövény-termesztés terén azonban még ennél is sokkal nagyobb növekedés tapasztalható: a területek mértéke és a termelés a 18 éve regisztrált adatok kétszeresét is túllépte. 2001-ben 5200 hektáron mintegy 75 ezer tonnányi takarmánynövényt termesztettek, idén már több mint 12 ezer hektárról takarították be a termést, amely meghaladta a 191 ezer tonnás mennyiséget.
A legnagyobb ingadozást talán a cukorrépa-termesztés mutatja. A 2000-es években 200 és 300 hektár között mozgott a cukorrépával beültetett területek mértéke, majd 2015-re 368-ról 14 hektárra zuhant, és az azóta eltelt három év alatt mindössze 147 hektárra kúszott vissza. A zuhanás oka az volt, hogy a nyugatról behozott olcsó cukorral tönkretették a romániai cukorgyárakat, de Hargita megyében azért sem termesztenek már többet a cukor alapanyagából, mert távol vannak a cukorgyárak, sokba kerül a szállítás, és a feldolgozók sem fizetnek jól a termésért. Utóbbit szerencsére pótolja az állami szubvenció – jegyezte meg a szakember.
A támogatások ugyan komoly segítséget jelentenek a gazdáknak, de éppen ezért függnek is azoktól. Tudni kell, hogy az élelmiszerárakat mesterségesen tartják alacsonyan Európában, és ahhoz, hogy ilyen körülmények között megérje gazdálkodni, elengedhetetlenek a szubvenciók – mondta Török Jenő.
Fotó: Gribek Dániel
„Tehát aki kritizálja a mezőgazdászokat, mert állandóan sírnak a támogatásért, az nincs tisztában azzal, hogy ha nem volnának ezek a juttatások, akkor neki többet kellene fizetnie a kenyérért, a vajért” – fogalmazott. Hozzáfűzte, léteznek a világon szubvenciómentes gazdaságok – ilyen például az Amerikai Egyesült Államok vagy Brazília mezőgazdasága – és ezt el lehetne érni itt is, de akkor meg kellene fizetni az élelmiszerek árát.
Hogyan fejlődhetne a megye mezőgazdasága?
A jövőt illetően a szakember elmondta, ahhoz, hogy fejlődjön a megye mezőgazdasága, a tejtermelés mellett a húságazatra is hangsúlyt kellene fektetni, és a hegyi legelőket kihasználva húsmarhákat tenyészteni. Udvarhelyszéken újra kellene telepíteni a rendszerváltás után felhagyott gyümölcsösöket, és zöldséget is lehetne termeszteni, Csíkszéken a krumplitermesztők piacra jutását kellene megszervezni, illetve a kistermelők tömörülését, ugyanakkor a bogyós gyümölcsök – ribizli, áfonya, málna – termesztésében is volnának lehetőségek, akárcsak Gyergyószéken. Török Jenő szerint ugyanakkor a falusi turizmusban is vannak még kiaknázatlan lehetőségek.
Minőségileg fejlődött a géppark
Noha számbelileg csökkent, minőségét tekintve sokat fejlődött a megye mezőgazdasági gépparkja az elmúlt évtizedekben. Vannak ugyan még jócskán 25–30 éves, tehát öregnek számító traktorok a megyében, de pályázatok révén, illetve külföldi munkával keresett pénzből sok gazda vásárolt erős, modern traktorokat az elmúlt években – tájékoztatott Török Jenő.
Az igazgatóság által érdeklődésünkre elkészített összesítés szerint valamivel kevesebb mint négyezer traktort tartanak nyilván Hargita megyében, ezek közül 462 külföldi gyártmány, 3157 pedig Romániában készült jármű, legnagyobb számban 65 lóerős gépek. A kimutatás szerint 482 kombájn, ugyanennyi vetőgép, 263 permetezőgép, illetve 6 mobil öntözőrendszer is a megyei mezőgazdaság gépparkjának részét képezi.
