A szik-1-2 lombleveles repce a legérzékenyebb a bolharágásra, de a bolhakártétel mellett várhatóan hamarosan megindul a repcedarazsak betelepedése is a vetésekre.
Szeptember első dekádjában folytatódott a késő nyári csendes, időjárási frontoktól mentes időjárás. A nappali maximum hőmérsékletek folyamatosan 30 oC körül alakultak, éjszakánként 15-20 fokot mérhettünk. Csapadék az elmúlt héten nem esett, a talaj felső rétege száraz.
A nyárias idő kedvez a napraforgó és a korai érésű kukorica betakarításának, az elvetett őszi káposztarepce kelése vontatottá vált, vagy el sem kezdődött. Az augusztus végén vetett repce viszont az esőknek köszönhetően már kisorolt, a valódi levelek fejlődése megkezdődött.
Ez az állapot kritikus a fiatal növények számára egyrészt, hogy talál-e nedvességet a további növekedéshez, másrészt fejlődése lelassul, és a fiatalkori kártevők „foga” alól nehezebben nő ki. Ahogy növekszik a szárazság, valamint csökken az eddigi táplálkozást biztosító árvakelések és zöldítésre szolgáló területek nagysága, úgy vándorolnak az új vetésekre a keresztesvirágú- és földibolhák.
A szik-1-2 lombleveles repce a legérzékenyebb a bolharágásra, mert az epidermisz elvesztése rendkívüli módon megnöveli a levelek párolgási felületét, amit a kevés gyökérzet nem tud pótolni. A bolhakártétel mellett várhatóan hamarosan megindul a repcedarazsak betelepedése a vetésekre.
A darazsak rajzását legjobban az alkonyati órákban figyelhetjük meg, a nőstények peterakásra kezdetben inkább a táblaszegélyeket részesítik előnyben. A sárga- vagy fehértálakat, ragacsos fogólapokat a kelés kezdetétől folyamatosan érdemes ellenőrizni a védekezés szükségességének eldöntésére. Ezek hiányában a vizuális megfigyelés is biztos támpontot ad a védekezéshez, mert növényenként 2-3 rágásnyom veszélyes a fiatal növények számára.
A napraforgó betakarítása zavartalanul folytatódik, eső ugyanis nem zavarja a munkát, akárcsak a korai érésű kukorica esetében. A szárazabb időszak és a deszikkálás felgyorsította a napraforgó érését, a tányérbetegségek korábban tapasztalt terjedése megállt.
A napraforgó után általában vetett kalászos számára fontos, hogy a szármaradványokat minél jobb minőségben aprítsuk fel, illetve juttassuk ki a szárbontást elősegítő mikrobiológiai készítményeket, vagy legalább folyékony nitrogén trágyával serkentsük a szárbontást.
A még lábon álló kukorica termésén az idei mérsékeltebb gyapottok bagolylepke károsítás ellenére a fuzáriumos csőpenész fertőzés okoz néhány százalékos kárt. A szárazabb időjárási periódus lassítja ugyan a betegség terjedését, de teljesen nem tudja megállítani. Az idősebb bagolylepke lárvák mellett jelenleg sok a fiatal, L1-L2 fejlettségű hernyó, melyek még sokáig képesek táplálkozni a csővégeken, és újabb károkat okozni.
Ruderális és évelő pillangós területeken tovább erősödött a mezei pocok fertőzés, a száraz-meleg idő kedvez a szaporodásnak és a kolóniák terjeszkedésének. A szomszédos őszi kelő vetésekbe már megkezdődött a betelepedés. Ellenőrizzük veszélyben levő területeinket!
(Vezérkép: FMC-Agro Hungary/Facebook)