Az elmúlt időszak időjárását túlnyomórészt az erősödő felmelegedés, a hőségnapok és a délutáni órákban szeszélyes eloszlásban keletkező záporok, zivatarok jellemezték. A nyári aratási munkákat mindenütt befejezték, a tarlóhántás művelete is jó ütemben haladt, van ahol már a kizöldült tarlók ápolása folyik. Ez is fontos agronómiai művelet a talajok túlzott kiszáradásának elkerülése érdekében.
A kukorica első csövei már elvirágoztak, most a második cső van soron. A bibéken tartózkodó amerikai kukoricabogár imágók nőstényei duzzadó potrohhal érési táplálkozást folytatnak. A jelek arra mutatnak, hogy megkezdődik a peterakás időszaka. A talajok nedvességi állapota kedvező a tojásrakáshoz, ezért nem lesz tanácsos jövőre sem önmaga után vetni a kukoricát.
A kukoricamoly mind nyilvánvalóbb kártételét jelzi sok helyen az országban a letöredezett kukorica címer és a viharok után eltört szár. A kukorica tövek fertőzöttsége a nyár végére védelem hiányában elérheti a 30- 40 %- os szintet is.
A kizöldült repce árvakeléseken tömegesen táplálkoznak a szomjazó repce- és földibolhák. Az árvakelés most nekik a túlélést biztosítja az őszi vetésekig, ezért a tarló feketére történő ápolásával megszakíthatjuk a szaporodási láncolatot.
A mezei pocok fertőzöttség helyzete országos szinten most még megnyugtatóan alacsony. A fennmaradást biztosító árokpartokon, ruderális területeken és az évelő pillangós területeken most még csak kevés helyen haladja meg a fertőzöttség a veszélyességi küszöbértéket. A fertőzöttség nagysága általában 0,5 db/ 100 m2, de nem árt az óvatosság, mert a pocok őszi betelepedése a fertőzött területekről ettől függetlenül az ősz folyamán megindul a vetések szegélyei irányába.
Az erős gyapottok bagolylepke fertőzés potenciálisan veszélyes a kukorica esetében a csőfuzáriózis fertőzés, a napraforgó esetében pedig a tányérok szürkerothadás- és szklerotíniás fertőzése szempontjából. A megrágott csővégeken és napraforgó tányérokon kedvező időjárási körülmények mellett jelentős fertőzés alakulhat ki.