A csapadékos napok és a sáros talaj félbeszakította a napraforgó aratását, az őszi talaj előkészítési munkálatokat, valamint az őszi káposztarepce vetését.
Szeptember első napjaiban gyökeres változás állt be az időjárásban. Egy mediterrán csapadékfront több napon át áztatta a Dunántúl és Közép-Magyarország tájegységeit. A csapadék mennyisége több körzetben meghaladta a havi átlag 1,5-2 szeresét, mely néhol jégesővel társult. Az ország keleti része ennél jóval kevesebb csapadékot kapott. A hőmérséklet visszaesett, a napi maximumok már 25-26 C körül alakulnak. Azokban az üzemekben, ahol augusztus utolsó hetében elvetették a repcét, már sorolnak a vetések. Tart a téli körte és alma betakarítása is, mintegy 3 héttel korábban a megszokottnál, teljes erővel szüretelik a késői érésű szőlőket is.
A szőlő esetében szükség is van az igyekezetre, mert a sok eső miatt az eddig viszonylag alacsony szürkerothadás fürtfertőzés rohamos terjedése várható. A bogyók megszívták magukat nedvességgel, vékony a bogyóhéj, és maguktól is képesek a felrepedésre. Védekezésre már nincs lehetőség, csupán a gyors szüret lehet a segítség. A tartós nedvességborítás kedvez a hónaljhajtások peronoszpórás fertőzésének, mely akár levélszáradást is eredményezhet. A szüret utáni lisztharmat áttelelő alakja elleni védekezés során érdemes megfontolni a peronoszpóra elleni kezelést is.
Körtéseinkben az eddigi jelentős körte levélbolha egyedsűrűség jelentős csökkenése figyelhető meg, így ezen kártevő elleni védelemmel már az idei szezonban nem kell foglalkozni.
Az almát, körtét, diót veszélyeztető almamoly rajzása is a minimális szintre csökkent, de a korábbi időszak tartósan magas rajzása miatt a késői szüretelésű ültetvényekben még kialakulhat gyümölcsfertőzés. Védekezésre csak a várható szüret figyelembe vételével lehet gondolni.
A keleti gyümölcsmoly viszont még most is intenzíven repül a feromoncsapdákba. Ebben az időszakban már jórészt csak a birs van veszélyben, melynek szüretelésére csak október végén kerül sor. A károk elkerülése érdekében itt feltétlenül szükséges a védekezés.
A gyümölcsfertőző monília minden, még fán levő termést képes fertőzni, főként, ha sérülés érte rovarok által, jégveréstől vagy akár szélveréstől is. Már most is gyakran látható a kórokozó jellegzetes tünete a lehullott gyümölcsökön, de akár fent a fákon is. Ha lehetséges, ezeket a terméseket gyűjtsük össze, mert további fertőzések forrásai lehetnek.
A selyemfényű puszpángmoly rajzása már hetek óta tart. Ennek ellenére még most is repül néhány lepke a csapdákba. Az első tojásrakásból kikelt hernyók károsítása mellett ezért még jó ideig veszélyeztetett a buxus. A bokrok belsejének alapos szemlézésével győződhetünk meg a hernyórágásról.
A sok csapadék kedvező hatással van az őszi káposztarepce kelésére, így gyorsan képes kinőni a fiatalkorban fellépő kártevők „foga” alól. A repcebolha, a keresztesvirágúak földibolhái most kevésbé szomjaznak, ezért kevesebbet táplálkoznak, talán kisebb kárt is okoznak. Az ökológiai gazdálkodásban másodvetésként elvetett repce, mustár és olajretek komoly veszélyben van a repcedarázs álhernyói ugyanis több helyen már tarrágással fenyegetik a növényeket. A zöldítés szabályai ugyanis nem engednek meg semminemű kémiai beavatkozást a károk elhárítása érdekében. A jelenlegi helyzet különösen ott veszélyes, ahol a közelben repcevetések vannak, és az átfertőzéshez minden feltétel adott.
A mezei pocok fertőzöttség országos szinten alacsonynak mondható. A megművelt területeken a populáció veszélyességi küszöbérték alatti. Az árokpartokon és más ruderális területeken kissé magasabb a pocok kolóniák egyedsűrűsége. Ezen területek szomszédságában a lehetőség adott a vetések szegélyeibe történő betelepedésre. Ennek megelőzése érdekében az ilyen területeken érdemes egyedi járatkezeléssel felszámolni a pocokfertőzést.
A kukorica az augusztusi hőség és csapadékhiány miatt befejezte élettevékenységét. A levélzet elszáradása mellett már a csuhélevelek is szárazak, szétnyíltak, a cső kilátszik a levelek közül és lefelé fordult. Gyapottok bagolylepke hernyókkal már csak elvétve lehet találkozni. A korábbi szemrágásokon viszont a fuzáriumos fertőzöttség már most eléri a 8-10 %-os szintet. Az esők miatt átnedvesedett csöveken további fertőzés kialakulása várható, ezért az optimális nedvességi szintre megszáradt kukoricát érdemes minél gyorsabban learatni.
A kalászos gabonák árvakelésein erősödő gabona levéltetű és kabóca fertőzés kialakulása figyelhető meg. A fertőzés különösen a korai vetésű őszi árpát és búzát veszélyezteti a szívogatás okozta közvetlen károk miatt és a gabonavírusok, különösen az árpa sárga törpülés vírus terjesztése miatt. Ebből a szempontból a későbbi vetésű gabonák kisebb veszélynek vannak kitéve.