Az elmúlt időszakban nyugodtabbra vált nyári időjárást csak helyenként zavarták meg kisebb- nagyobb helyi zivatarok. Az kalászos gabonák aratása lassan a végéhez közelít, már a zab betakarítása is tart. A jó ütemben folyó aratáshoz képest kissé lemaradt a szalma bálázása, elhordása és a tarlóhántás.
A nappali 30oC feletti hőmérséklet akadálytalanul szárítja a talajok amúgy is alacsony szinten levő vízkészletét. A szárazság miatt nem vagy alig keltek ki az árvakelések a tarlón, így tarlóápolásra egyelőre nincs szükség. A száraz idő miatt most a kártevők okoznak növény egészségügyi problémákat.
A kukoricán még nem érződik a vízhiány, még hőségnapokon sem „furulyázik” a növény. Ez jó jel, mert egyébként a csőképződés mostani szakaszában fokozottan igényli a nedvességet a kukorica. A fény- és feromon csapdákban már a kukoricamoly 2. nemzedékének a lepkéi láthatók, mellette már az 1. nemzedék hernyóitól is országszerte erős fertőzés alakult ki, így további kártételekre lehet számítani a későbbiekben.
Az amerikai kukoricabogár imágók általános jelenléte tapasztalható a növények csőtájékán, de rendszeresen táplálkoznak más, virágzó növényeken, érési táplálkozás céljából. Tavaly ebben az időszakban már tömegesen repült a gyapottok bagolylepke a csapdákba, most mérsékelten találkozni a lepkékkel, pedig a csövesedő kukorica ideális táplálkozási hely lenne a kártevőnek. Minden esetre nem árt figyelemmel lenni a gyapottok bagolylepkére, nehogy meglepetést okozzon. 2018-ban komoly csőfertőzés alakult ki országszerte, a magas fuzáriumos megbetegedés csak az őszi szárazság miatt maradt el.
A növények alsó levelein már jól megfigyelhető a takácsatkák okozta levélsárgulás, ami elsősorban a vetőmag előállító kukorica táblákon lehet probléma. A felsőbb levelek fertőződésének megállítása csak atkaölő készítmények bevetésével oldható meg.
A napraforgó egészségi állapota továbbra is jónak mondható. A virágzás már jó ideje tart, ami kedvez a méheknek és a minél tökéletesebb beporzásnak egyaránt. Alacsony a szárat fertőző szklerotíniás, fómás, alternáriás, diaportés, makrofominás megbetegedések aránya, a tányérfertőzés pedig egyáltalán nem jellemző. Szintén alacsonynak mondható a levéltetű és a mezei poloska fertőzöttség, védekezésre pedig egyértelműen nincs szükség.
A gyéren kinőtt repce árvakeléseken és a vadon növő keresztesvirágú gyomnövényeken tömegesen gyülekeznek a földi-és keresztesvirágú bolhák, szomjúságukat oltani. Ez az egyetlen lehetőség a túlélésre a következő vetési szezonig. A bolha kártétel most veszélyezteti a kiültetett káposztaféle zöldségeket is, ezért ott a növények megerősödéséig nagy valószínűséggel szükség lehet a kártevő gyérítésére.
A korábban jelzett erős bogáncslepke rajzás szerencsére csak kevés helyen okozott védekezésre okot adó hernyófertőzést. A veszély napjainkra már elmúlt.