Július első dekádjában átmeneti felfrissülés után tovább folytatódott a forró meleget hozó időjárás. Nappalonként rendszeresen 30-35 °C körül sütött a nap és éjszakára sem csökkent a hőmérséklet 20 fok alá, emiatt csökkent a hajnali harmatképződési hajlam. Csapadék ugyan hullott rendkívül szeszélyes eloszlásban, de ez csak helyileg enyhített az országos vízhiányon.
A kalászos gabonák aratása jó ütemben halad, a szalma elhordása és a tarlóhántás viszont kissé elmaradt. Emiatt sok a felgyomosodott tarló, ahol a parlagfű 30-40 cm-es példányai bimbós állapotba kerültek, viszont az árvakelések nem kezdődtek el.
Mielőbb gyorsítani kell a tarlóhántás ütemén, mielőtt a parlagfű pollenszóródása tovább nehezítené az allergiások amúgy nehéz helyzetét, és megindulhatna az elszóródott gabonamagvak kelése.
A kukorica-növényállományokon még nem látszik a hőség okozta stressz, mindenütt virágzik. Az alsó leveleken a hőség miatt nem emelkedett a levéltetű fertőzés, viszont erősödött a takácsatka fertőzés.
A kukoricamoly rajzása alacsony szintű, viszont a lárvák (L3-L4) megkezdték a szárba a befurakodást. Emiatt még nem észlelhető címer- vagy szártörés, de a növények kb. 20%-án jól megfigyelhető a kártevő ürüléknyoma.
Ekkora mértékű kukoricamoly fertőzés mellett indokolt a kémiai védekezés.
Az amerikai kukoricabogár rajzása most még minimális, a csapdák alig fogják a bogarakat, így a leveleken történő hámozgatás sem feltűnő. A gyapottok bagolylepke rajzása alacsony, a hernyók károsítása szintén, de a kártevő feromonos csapdázása és vizuális megfigyelése indokolt.
A napraforgó teljes virágzása országos. Az egyes területeken lezúduló víz foltokban hervadásos tüneteket okoz a növényeken, másutt viszont az alsó levelek aszály miatti felszáradása okoz károkat.
A korábban jelentősnek mondható alternáriás levél-és szárfoltosság nem erősödött és más kórokozó gombák fellépése sem tapasztalható. A tőpusztulást okozó fehérpenészes rothadás (szklerotinia) tünetegyüttese nem változott.
A gyomirtás hiányosságából adódó parlagfű táblaszegély-fertőzés sok állományra jellemző, ezek megszüntetése nehéz feladat a fölhasználók számára.
A szójavetéseken erősödő takácsatka-fertőzés figyelhető meg, a kártevő szaporodásának különösen kedvez a jelenlegi meleg időjárás. A más években előforduló bogáncslepke hernyókárosítás eddig még elmaradt, de a foltszerűen előforduló rágás tüneteire nem árt odafigyelni.
A burgonyaültetvények fitoftórás és alternáriás fertőzése csak az öntözött állományokban erősödött, másutt a szárazság és a meleg idő gátolja a kórokozók terjedését. Ugyanakkor a növény számára kedvezőtlen körülmények miatt élettani eredetű levélszáradás is elkezdődött, ami nehezíti a pontos károsító meghatározást.