Az elmúlt héten kezdetben ősziesre fordult az időjárás, majd néhány nap után ismét kellemes nyárvégi napok köszöntöttek ránk. A nappali 20-25 Celsius fok maximumok mellett éjszakánként jelentős volt a lehűlés, így csak 5-10 fokot lehetett mérni. Ezen a héten csapadék csupán helyenként hullott, de jelentéktelen mennyiségben. A nagy hőmérsékleti különbség miatt reggelente erős harmatképződést lehetett tapasztalni.
Annak ellenére, hogy a múlt hónap végén elkezdődött az őszi káposztarepce vetése, még most is nagy területeken virít a repce árvakelés országszerte. Az árvakeléseken jelenlevő betegségek és kártevők most már közvetlenül veszélyeztetik az elvetett vagy kelő félben levő repcevetéseket. Az árvakeléseken jelenleg a fómás levélfoltosság felszaporodása figyelhető meg, míg a keresztesvirágúak és a földibolhák imágói továbbra is hámozgatják a növények leveleit. A bolhafertőzöttség táblánként erősen változó mértékű, a mérsékelttől a kiugróan magas szintig.
E két károsító mellett fokozatosan erősödő mértékű a repcedarazsak rajzása, mely az árvakelésekről könnyedén áttevődhet a fiatal vetésekre. Az előző hónapban már látványosan erősödött a vetési bagolylepke rajzása, mely különösen a gyomos elővetemény táblákat veszélyeztette, ugyanis itt voltak kedvezőek a feltételek a bagolylepke tojásrakásra. A vetőágy előkészítő munkálatok csak mérsékelt eredménnyel gyérítik a kikelt mocskospajorokat, ezért érdemes már most ellenőrizni a vetéseket.
A kukorica érése már a nyugati országrészben is elkezdődött, de más térségekben a növények előrehaladottabb állapotban vannak. A cső alatti levélemeletek szinte mindenütt leszáradtak, a csövek pedig lefelé fordultak a száron.
Rajzik még ugyan a kukoricamoly második nemzedéke, de a lepkék repülése csökkenő tendenciájú, a heti fogás mindössze 4-7 darab csapdánként. A viszonylag nyugodt idő miatt a fertőzött növények szártörése kevéssé jellemző még most. A szárazság miatt a fuzáriumos cső-és szemfertőzöttség a korábbiakhoz képest alig változott, és elsősorban a csővégek érintettek a megbetegedésben. Általános jelenség a mezei nagyvadak, a szarvasok és a vaddisznók növekvő kártétele a kukoricásokban, ami ellen a gazdálkodók tehetetlenek.
A napraforgó érése országrészenként erősen változó mértékű, a nyugati tájegységekben még csak most kezdik a deszikkálást, délen és keleten pedig már javában folyik az aratás. A már korábban sem jelentős mértékű levél- szár-és tányér megbetegedés a száraz idő következtében alig változott, inkább az élettani jellegű száradás a jellemző a növényeken.