A gyümölcstermő növényeken előforduló fejlődési rendellenességek láttán hajlamosak vagyunk először valamilyen kórokozóra vagy kártevőre gyanakodni, pedig ezeket a tüneteket gyakran nem ezek, hanem valamilyen tápelem hiánya okozza.

Az ültetvényünk tápanyag-gazdálkodásának tervezéséhez nagyon fontos, hogy rendszeresen meggyőződjünk arról, hogy milyen tápelemek vannak a talajban és milyenek a növényekben. A levélanalízishez az optimális mintavételi időpont július végén – augusztus elején van, ugyanis ilyenkor a legkiegyensúlyozottabb a levelek tápanyagkészlete.

Az évelő gyomnövények visszaszorítása vagy teljes kiirtása a területről rendkívül nehéz: áttelelő szerveik, melyek lehetővé teszik sokéves fennmaradásukat, szaporodásukat és közvetlen terménykárosításukat, igen szívósak, szó szerint ragaszkodnak a termőföldhöz.

A trópusi, szubtrópusi eredetű faj első példányai Európában először Olaszországban bukkantak fel 1998-ban. A rohamos terjedés következtében Magyarországon 2002-ben találták meg a rovart, mely rendkívül elszaporodott hazánkban, helyenként jelentős károkat okozva zöldség- és dísznövényekben, ill. szójavetésekben. Kártételéről, életmódjáról és az ellene való védekezés lehetőségeiről szól sorozatunk következő része.

Az írásban az oltott paprika termesztésének kapcsán összegyűlt ismereteket tárja a Szerző az olvasók elé. Két fajtatípust tanulmányozott hideghajtatásban, amelyből az egyik egy fehér kúpos, a másik pedig egy kápia fajta volt. Ezeket két alanyon és sajátgyökéren vizsgálta. Az oltványokat két közegen is összehasonlította, a termesztő berendezés talaján és talajtól izoláltan, kókuszpaplanon.

A Nébih felhívja a földhasználók figyelmét a mezei pocokfertőzöttség haladéktalan felmérésére, mivel Békés, Csongrád, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Heves és Szabolcs-Szatmár Bereg megye egyes területein ismét túlszaporodásuk várható.

Nem ismerünk olyan „társítási szituációt”, amikor a fokhagyma gátolná a másik növényt a növekedésben, vagy odavonzaná valamely kártevőjét. Sőt, inkább elkerülik a kártevők erőteljes szaga miatt.

Nem szeretem a „mi lett volna, ha” típusú gondolatokat, de Fekete Zsóka mangalica tenyésztőt hallgatva, azonban mégiscsak felmerül bennem, ha annak idején nem érkezik meg az a pár vemhes mangalica, akkor Zsóka most melyik ágazatot képviselné nemzetközi fesztiválokon?

Összességében elmondható, hogy egy nagyon meleg, változatos csapadékeloszlású, korai éréssel dúsított évjárat áll mögöttünk, ami komoly kihívások elé állította mind a szőlészeket, mind a borászokat.