Tápanyag-utánpótlás
Tápanyag-utánpótlás

Levélminták

Levélminták

Agrofórum Online

Az ültetvényünk tápanyag-gazdálkodásának tervezéséhez nagyon fontos, hogy rendszeresen meggyőződjünk arról, hogy mi van a talajban és mi van a növényeinkben, mármint milyen tápelemek. A talajvizsgálathoz a mintákat tavasszal, a vegetáció megindulásakor kell vennünk, a levélanalízishez az optimális mintavételi időpont viszont most van, július végén – augusztus elején, amikor a nyájas olvasó kezébe veszi ezt a lapszámot.

A gyümölcstermő növényeinkben, a vegetációs időszakban folyamatos víz- és tápanyagforgalom zajlik. A leveles hajtások és a gyümölcsök folyamatosan növekednek, fejlődnek. A különböző növényi szerveknek más-más a funkciójuk, a tápanyag-ellátás szempontjából pedig egymás konkurenseinek tekinthetők. Mindezek miatt valamennyi szerv, így a levelek tápelemtartalma is folyamatosan változik. Sok gyümölcsfajt vizsgáltak ebből a szempontból, most az őszibarackra vonatkozó eredményekre szeretnék részletesen kitérni.

A Soroksáron lévő kísérleti ültetvényünkben 2012-ben vizsgáltuk az Early Redhaven őszibarackfajta leveleiben a tápelemtartalom változását május és október között, havonta egy alkalommal végzett levélvizsgálatokkal. Ennek eredményeit az 1. és 2. ábrán tüntettük föl. A makroelemek közül a nitrogén és a kálium mennyisége fokozatosan csökkent a tenyészidőszak során, a kalcium- és a magnéziumtartalom folyamatosan növekedett, a foszfortartalom alakulása pedig ingadozó tendenciát mutatott (1. ábra).

1. ábra A makroelemek mennyiségének változása az Early Redhaven őszibarackfajta leveleiben a tenyészidőszak során
(Soroksár, 2012)

A mikroelemek mennyisége is folyamatosan változott a levelekben (2. ábra). A vas- és a mangántartalom növekedett, a réztartalom kismértékben csökkent. A levelek bórtartalma augusztusig nőtt, majd csökkent. A cink mennysége a kezdeti magas értékekről a tenyészidőszak végére erőteljesen lecsökkent.

2. ábra A mikroelemek mennyiségének változása az Early Redhaven őszibarackfajta leveleiben a tenyészidőszak során
(Soroksár, 2012)

Szűcs Endre és munkatársai az almalevelekben hasonló tendenciákat mutattak ki. Külföldi szakirodalmi forrásokban is sok vizsgálati eredményt találunk a különböző gyümölcsfajokra vonatkozóan, amelyek hasonló változásokról számolnak be.

 A mintavétel ideje és módja

Nem mindegy tehát, hogy mikor vesszük a mintákat a levélvizsgálathoz. A tenyészidőszak első felében nagyon gyors és intenzív változások zajlanak a levelekben, tápelem-tartalmuk gyors ütemben változik. Szeptemberben és októberben pedig, az őszi lombhullás közeledtével a levelek tápelemei fokozatosan a fás részekbe vándorolnak, hiszen a télre való felkészüléshez ez feltétlenül szükséges, tehát ebben az időszakban sem mutatják jól a levélminták a fák tápanyag-ellátottságát. A vegetációs időszak második felében, ezen belül is július végén – augusztus elején a legkiegyensúlyozottabb a levelek tápanyagkészlete, ekkor érdemes tehát a mintákat szedni a vizsgálatokhoz.

A fajtára jellemző, kifejlett és egészséges leveleket gyűjtsünk, mert a beteg, kórokozókkal fertőzött, vagy megrágott levelek nem mutatják a növény tényleges tápelemszintjét. Minden fáról egy levelet szedjünk, a hosszú hajtások középső levelei közül válasszunk. A mintavétel során fajtánként és táblánként egy átlagminta begyűjtésére törekszünk, egy levélminta 60-100 db levelet tartalmaz. Ha az ültetvényünk egységes állományú, egy levélmintával 3-6 ha nagyságú területet jellemezhetünk. Ha heterogén a területünk, vagy nagyon eltérő kondíciójú fák vannak egy táblában, akkor külön-külön minták megvizsgálásával győződünk meg az ültetvényünk különböző részeinek tápanyag-ellátottságáról. A vizsgálatot minden évben végezzük el, ha mód van rá, de kétévenként feltétlenül.

Optimális tápanyag-ellátottsági értékek

A makroelemekre vonatkozó optimális levélanalízis értékeket az 1. táblázat tartalmazza. Ebben a gyümölcsfákon kívül a legfontosabb bogyósgyümölcsű fajok is fel vannak tüntetve. A táblázatból láthatjuk, hogy a gyümölcstermő növények különböző mennyiséget igényelnek a különböző tápelemekből, és érdekes módon a nagyságrendekben nincs igazán különbség a fás kultúrák és a bogyósok között. Fontos tudnunk a tápanyag-gazdálkodás tervezésekor, hogy a nitrogén (N), a kálium (K) és a kalcium (Ca) a legfontosabb tápelemek számukra, ezekből kell a legtöbb.

1. táblázat A gyümölcsfajok kedvező tápanyag-ellátottságát mutató levélanalízis értékek a szárazanyag-tartalom %-ában, makroelemek
(Forrás: Szűcs E. 1999)

A csonthéjasok ebből a három makroelemből közel azonos mennyiséget igényelnek, az optimális levélanalízis értékek 2-3 % körül vannak. Az almatermésűek káliumból és kalciumból fél-kétharmad annyi mennyiséget fogyasztanak, mint nitrogénből, hasonlóan a bogyósokhoz. A szántóföldi kultúráknál oly hangsúlyos foszfor (P) a gyümölcstermesztésben kisebb hangsúlyt kap. A kedvező ellátottságát jelző levélanalízis értékek egy nagyságrenddel kisebbek valamennyi gyümölcsfaj esetében, mint a nitrogén értékei, vagyis a mi növényeinknek tizedannyi kell foszforból, mint nitrogénből.

A levélanalízis során a mikroelemek mennyiségét is feltétlenül vizsgálni kell. Ezekből ugyan jóval kisebb mennyiséget igényelnek a növényeink, mint a makroelemekből, de ha hiány van belőlük, az súlyos élettani betegségekhez vezethet. A gyümölcsfák kedvező ellátottságát jelző határértékek a 2. táblázatban találhatók. A tápelemtartalmak itt mg/kg, más néven ppm értékben vannak feltüntetve. A vas (Fe) és a mangán (Mn) a legnagyobb mennyiségben található mikroelemek a levelekben, a cinkre (Zn), a rézre (Cu) és a bórra (B) kisebb mennyiségben van szükségük a gyümölcsfáinknak.

2. táblázat A gyümölcsfajok kedvező tápanyag-ellátottságát mutató levélanalízis értékek (mg/kg), mikroelemek
(Forrás: Szűcs E. 1999)

Több szakkönyvben is találhatunk levélanalízis határértékeket. Cikkünkben az adatokat az 1999-ben a Mezőgazda Kiadónál Füleky György szerkesztésében megjelent Tápanyag-gazdálkodás című könyvből vettük, annak is a „Gyümölcsösök talaj- és tápanyagigénye, trágyázása” című fejezetéből, amelyet Szűcs Endre írt.

A fajta- és az alanyhasználat is befolyásolhatja a tápelemigényt

Nem beszéltünk a fajokon belül a fajtákról, holott ezek tápelemigényei is eltérőek lehetnek. Ráadásul a tápanyag-felhasználást az alany is befolyásolja. A gyakorlatban egy-egy termőhelyen a gyakorlati tapasztalatok alapján lehet ezeket a különbségeket meghatározni, a fák kondíciójának, hajtásnövekedésének és termőképességének vizsgálatával, és a helyi tapasztalatok alapján fajtánkénti finomhangolással elvégezni a tápanyag-utánpótlást. Ha hiány mutatkozik valamelyik tápelemből, gyors megoldást jelenthet az ültetvényben a lombtrágyázás, de hosszútávon a talajon keresztüli megfelelő tápagyag-ellátást kell biztosítanunk.

A sokoldalú kalcium: érdemes-e kukoricának adni?

2019. október 13. 08:57

Mivel a kalcium mozgása korlátozott a növényben, a kalciumtáplálás kritikus jelentőségű lehet dinamikus fejlődési szakaszokban, de fontos a megfelelő növényegészségi állapot fenntartásában a növény egész élete folyamán. A kalciumion a talaj legmeghatározóbb kationja, számos pozitív hatást gyakorol szerkezetére, minőségére.

Tervezés-beszerzés-kijuttatás, avagy indul a következő műtrágyázási szezon

2019. július 12. 11:29

Jelenleg mindenki a repce és a kalászosok betakarításra készül, de ezzel párhuzamosan már el kell kezdeni tervezni a következő időszakra szükséges műtrágyák beszerzését, tervezését.

A kiváló repcetermés receptje: minőségi tápanyagok

2019. július 2. 10:15

Ha a kezdeti fejlődés során a növény minden tápanyagot megkap, egy megerősödött és jól begyökerezett állomány megy a télbe, ami már egy mérföldkő a jó terméshez vezető úton.

Precíziós nitrogénkijuttatás az amerikai kukoricaövezetben

2019. május 16. 10:17

A rossz minőségű területeken a műtrágyázást el kell kerülni, amelyeket gazdasági szempontból is inkább megéri természetvédelmi gyepekként hasznosítani, vagy évelő bioenergia növények termesztésére fordítani.

Az éve első megmozdulása a fejtrágyázás

2018. március 2. 13:08

Az elmúlt napok időjárása hozzájárult ahhoz, hogy az ország egyes területein a gazdák megkezdjék az idei szezont. Aki csak tehette és a feltételek adottak, megindultak a traktorok, a műtrágyával megrakott pótkocsik.

Olajos növények tápanyag-utánpótlása

2018. február 26. 09:52

A kéntrágyázás fontosságát jelzi az a tény, hogy a növények által a vegetációs időszakban a talajból felvett kén mennyisége alig marad el a foszforétól.

Növénykondicionálók, műtrágyafajták, növényi hormonok - Tápanyag-gazdálkodási szakmai nap (II. rész)

2018. március 15. 12:43

A különböző huminanyagok és azok növényélettani folyamatokban betöltött szerepe, a szilárd és folyékony műtrágyák hatóanyag-tartalma és a növényi hormonok.

Napraforgó tápanyag-ellátási sajátosságok

2018. március 16. 06:58

A YaraMila műtrágyákban olyan kiegyensúlyozott nitrogénforrást találunk, amely ammonium és nitrát alapú nitrogént tartalmaz.