Drónokban rejlő lehetőségek: alkalmazások és azok feltételei az agráriumban

Ma már elmondható, hogy a jogi, hatósági szabályozás beérte a gyors technológiai fejlődést, így lehetővé vált nemcsak a szabályozott és biztonságos civil-, illetve hobbifelhasználás, hanem a jogszerű munkavégzés, szolgáltatás is ezekkel az eszközökkel. Utóbbi kategóriába szeretnék betekintést nyújtani e cikkben, főként a mezőgazdaságban előforduló jelenlegi alkalmazások, szolgáltatások, lehetőségek rövid bemutatásával. Ezen új technológiák hatékonysága, ökológiai haszna tagadhatatlan, új távlatok is nyílnak meg az agráriumban a precíziós eszközök terjedésével. Az tud majd felszínen maradni, piacképesen termelni, aki tartja a lépést a jövő technológiáival, illetve ezek használóival.

Drónok legális használata, általános törvényi szabályozás

Nemrég kisebb félreértés volt még a mezőgazdasági kamarai körökön belül is a drónok használatával, illetve a jogszerűséggel kapcsolatban, ezért is kívánok hasznos, aktuális információkat megosztani a szakmabeliekkel, akik ezekkel az új technológiákkal rendszeresen találkozni fognak. A napi munkában nem árt tudni, hogyan lehet jogszerűen használni ezeket az új eszközöket a növényvédelemben.

Európában 2019-ben született a 945-ös és a 947-es számú rendelet, ami a drónok használatát szabályozza, és ezek 2021-től (a Covid miatt elhalasztva) hatályba is léptek. Magyarországon is jelenleg ezek érvényesek, de több más hazai szabályozást is figyelembe kell venni, pl. a mezőgazdasági növényvédelmi drónos munkák során. A szabályozás alapján elkülönül több fő műveleti kategória is (ezekbe nem tartozik bele a játék kategória, ahol max. 120 gr felszálló súlyú drón lehet, képrögzítés nélkül, max. 100 m távolságra a pilótától):

• Nyílt kategória: pl. fotózás, videózás, felmérés látótávolságon belül, max. 120 m magasságban, szigorúbb korlátozásokkal (2024. január 1. óta további szigorításokkal, C-s osztályazonosítók és Remote ID kötelező bevezetésével).
• Speciális kategória: pl. permetezés, látótávolságon kívüli repülés.
• Engedélyköteles kategória: pl. 3 m feletti legnagyobb mérettel rendelkező drónok, személyszállítás, vagy a túl magas kockázatú speciális kategóriájú műveletek.

A szolgáltató szektorban a területfelmérésekhez, monitoringhoz, fotó-videó készítéséhez, 3D pontfelhő felvételéhez, illetve a polgári, főleg hobbi használatra a nyílt kategória ad lehetőséget. Itt egyszerű elméleti tudást adó A1/A3 és A2 jogosítványok megszerzése után lehet legálisan drónt reptetni. Itt is vannak viszont további kötelezően előírt elemek, aminek meg kell felelni:

• Regisztrálni kell a drón üzembentartóját és magát a drónt is a Légügyi Hatóságnál. Ennek jelenleg egyenként 2000 Ft a hatósági díja, és általában 1-2 héten belül érkezik meg az igényre a határozat. A határozatban kapott azonosítókat a drónon fel kell tüntetni.
• 250 g felszálló tömeg feletti drón esetében, és kereskedelmi használat esetén ez alatt is kötelező a felelősségbiztosítás kötése is a drónra. Ezt már több nagyobb biztosítónál is könnyedén meg lehet kötni, hasonlóan a gépjárművek felelősségbiztosításához.
• Repülés előtt használni kell a MyDroneSpace alkalmazást, ahol a használni kívánt légteret, és a repülés főbb paramétereit kell rögzíteni, ezzel jelezve az esetlegesen a légteret használni kívánó más UAS pilótáknak is a jelenlétet, a fokozott óvatosság igénye miatt. Az alkalmazás megmutatja a korlátozott légtereket is.
• Lakott terület felett csak „Eseti Légtér” foglalással végezhető repülés. Ezt a kérelmet az ÁNYK rendszeren keresztül online lehet benyújtani, jelenleg ingyenesen, min. 30 nappal előre. Érdemes figyelni a környezetvédelmileg korlátozott légterekre is, ide is külön kérelmet kell benyújtani a területileg illetékes hivatalhoz az epapir.gov.hu oldalon (18.000 Ft-os illetékkel). Vannak további korlátozott légterek is, például repülőterek környezetében, ahova a helyben illetékes légiforgalmi irányítótól kell engedélyt kérni. Bizonyos esetekben az igényre kérhetnek biztonsági felmérést is, amit csak feljogosított szakember készíthet el. Embertömeg felett a repülés minden esetben tilos!

Természetesen a fentieken kívül szigorúan be kell tartani a repülésre vonatkozó egyéb előírásokat, amit az A1/A3 és az A2 tanfolyamon lehet részletesen megismerni. Nagyon fontos a személyes adatok védelmének és a GDPR előírásoknak, valamint egyéb vonatkozó törvényi előírásoknak a figyelembevétele is, mivel nagyon magas összegű büntetéssel járó szabálysértés, de akár bűncselekmény is elkövethető a drónok reptetése során.

A speciális kategóriában jelenleg még kevés művelet folyik, ezek főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó permetezési műveletek, illetve az iparhoz és közművekhez kapcsolódó felmérő repülések, amik látótávolságon kívül történnek (akár több km hosszú távvezeték szakaszok felmérése is lehetséges így). Az ilyen műveletekhez nagyon szigorú követelmények vannak támasztva, mind jogosítvány, mind engedélyezési oldalon. Itt már szükség van a nyílt kategória jogosítványain kívül egy úgynevezett pilóta nélküli légijármű irányítói igazolványra (6/2021 ITM rendelet szerinti) is. Valamint speciális kategóriában már szükség van a hatóság által kiadott műveleti engedélyre is, vagy az üzembentartó cégnek LUC minősítésre. Utóbbival akár Európán belül is szolgáltathat a cég, de ilyet tudtommal máig nem adtak ki Magyarországon, nagy légiforgalmi cégekre jellemző személyi, illetve kompetencia feltételei vannak.

A műveleti engedélynek is több lehetősége van, szolgáltató cégeknek akár országos hatályú általános műveleti engedély kiadása is lehetséges, bár ennek sem egyszerű és olcsó a folyamata, de már több cég foglalkozik Magyarországon ennek elkészítésével és hatósági ügyintézésével. A speciális kategóriához megszerzett kompetenciák már nemcsak a drón reptetésének szabályait foglalják magukba, hanem gyakorlati képzés és vizsga is van (szigorú és nehéz feladatokkal), valamint kockázatelemzési és kockázatcsökkentési, valamint pl. humán faktor ismereteket is ad. A drónos növényvédelmi kezelésekhez további előírt szakképzés is szükséges, ennek elvégzése után a Nébih rendszerében regisztrálni kell a jogosult távpilótát.

Az engedélyköteles kategória nem igazán jellemző még Magyarországon, a drónos személyszállítás, és a 3 m-es méretet túllépő drónok itthon nem jelentek még meg a piacon. Ez a kategória már egy nagyon komoly hátteret feltételez, az ezt igénybe vevő drón üzembentartó cégre elég erős követelményeket írtak elő, és a műveleti engedélyhez már az EASA (Európai Repülésbiztonsági Ügynökség) közreműködésére is szükség van. Túl magas kockázati besorolású speciális műveletek is átcsúszhatnak ebbe a kategóriába, de ezt igyekszik elkerülni minden szolgáltató, különböző földi és légi kockázatcsökkentő intézkedésekkel (pl. ejtőernyőt is szerelhet a drónra).

Drónok a precíziós mezőgazdaságban

Az utóbbi években Magyarországon rohamosan terjedtek el a mezőgazdasági növényvédelmi területen a permetező és a monitoring drónok. A monitoring műveletek során rengeteg hasznos információt lehet gyűjteni az állományról és a talajállapotról is, a nagyobb kijuttató drónokkal pedig a növényvédelmi kezeléseket is el lehet végezni, a földi gépekhez képest sokszor számos előnnyel. A monitoring műveletek nyílt kategóriába tartoznak, ezért ezeket már teljesen szabályozott, legális módon lehet végezni 2021 óta (2024. január 1-től viszont a korábbinál szigorúbb szabályozás mellett).

A speciális kategóriájú drónos kijuttatás viszont 2023 elejéig egy szabályozatlan terület volt, itt a technológia elterjedése eléggé megelőzte a jogi szabályozást. Így az előző években végzett drónos növényvédelmi kezelések a jog szerint illegálisnak tekinthetők, de az egyre növekvő igény miatt még így is elég nagy növekedésen ment át a drónos növényvédelmi kezelést nyújtó szolgáltatási szektor. 2023 elején viszont megjelentek az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések, ezzel párhuzamosan pedig már el is indultak az első akkreditált képzések, amik az új előírásoknak megfeleltek.

Mivel a jogalkotó és a hatósági oldal is rendben felkészült az első tanfolyamok végére, 2023 nyarára már meg is jelentek az első szakképzett, Nébih-regisztrált távpilóták, akik jogosultak lettek a drónos növényvédelmi kezelések elvégzésére (a cikk szerzőjét nyolcadikként regisztrálták ebben a Nébih-listában, jelenleg 60 körül jár a számuk). Nyár végére pedig a Légügyi Hatóság is elindította az akár országos hatályú műveleti engedélyek kiadását, ami szintén szükséges a legális drónos kijuttatásokhoz (a cikk szerzőjének szolgáltató cége kapta meg az országban elsőként ezt az engedélyt, ebből jelenleg nem sok van).

Jelenleg a szükséges oktatás és a végzettség megszerzése a speciális drónos növényvédelmi műveletekhez szűk fél évet ölel át, a műveleti engedély megszerzése további pár hét. Ezek költsége összesen nem kevés, akár a 2,5 millió Ft-ot is átlépheti. Oktatás az ország több pontján is indult már, több oktató cég közül is lehet választani. Szintén több cég foglalkozik már a műveleti engedélyekhez szükséges műveleti kézikönyv elkészítésével, és a hatósági adminisztráció intézésével.

Mezőgazdasági monitoring

A precíziós mezőgazdaság egyik alappillére a megfelelő mennyiségű és minőségű adatok gyűjtése a termőföldről, és az ott termelt állomány állapotáról, paramétereiről. Ehhez évek óta rendelkezésre állt műholdas megoldás: pl. a Sentinel műholdakról lehetett NDVI indexelt felvételekhez jutni. Az NDVI index a növények klorofilltartalma alapján egy index térképet csinál a növényállapotról, amihez nemcsak a látható fényspektrumot használja fel, hanem például a közeli infravörös tartományt is. A visszavert fény spektrumából keletkeztetett NDVI index általánosan elfogadott, és megfelelően abszolút értékű adat, amivel a precíziós mezőgazdasághoz kapcsolódó szoftveres alkalmazások jól tudnak dolgozni.

A műholdas adatgyűjtéssel viszont több probléma is van: felhős időben nem működik, és nagyon rossz a felbontása. Előbbi azért gond, mert akár hetekig nem lehet egy-egy területről információt gyűjteni, pedig a vegetációs időszakban sokszor ez elég behatárolt időben szükséges. Utóbbi pedig azért gond, mert a műholdas felvételeken egy pixel a földön egy 10×10 méteres területet fed le, így csak a vegetáció egy-egy nagyobb tőszámú területét lehet vele külön elemezni. A fenti problémák a multispektrális kamerával szerelt drónok megjelenésével egy csapásra, könnyen megoldhatóvá váltak.

Az első ilyen eszközök megjelenésével már nagyot ugrott az NDVI indexelésű adatgyűjtési technológia, de voltak még gyermekbetegségei (környezeti fénytől függött az eredmény, a jó felbontáshoz relatív alacsony magasságú repülés, azaz sok idő kellett). A legújabb multispektrális kamerával szerelt drónok viszont már beépített környezeti fénymérőt, és jóval nagyobb felbontású kamerát tartalmaznak, így viszonylag nagy magasságon repülve akár 2-3 cm/pixel felbontás is elérhető. Ráadásul az RTK rendszerrel támogatva a felmérések cm-es pontosságúak lesznek. Az ilyen drónok valós munkateljesítménye 30-50 hektár/óra is lehet (1. kép).

Az így gyűjtött adatok feldolgozásához több, speciálisan erre a területre készített szoftver is rendelkezésre áll. A leggyakrabban használt általános szoftverek a Pix4D Fields és a DJI Terra Agriculture. Mindkettőnek vannak speciális egyedi funkciói, így ezek használati igénye szerint érdemes dönteni, ki melyiket használja. Általánosságban elmondható, hogy ezekkel a szoftverekkel jól generálható minden olyan kimeneti file, amit a precíziós mezőgazdaságban jelenleg használnak. Ezek a kimenetek főként a különböző vizualizált index file-ok, és az ebből készült jelentések. De fontos funkció a szoftverekben a zónásítás, ahol határokat húzhatunk automatikusan az eltérő indexű területekhez, és ehhez különböző kijuttatási értékeket is rendelhetünk (2. kép).

Az így készült zónatérkép felhasználható foltkezelésre és differenciált kijuttatásra is. Nemcsak a permetező drónokban, hanem az újabb generációs precíziós földi permetezőgépekben is. Ezek az eljárások nagyban növelhetik a kezelések hatékonyságát, és jócskán csökkenthetik a kijuttatott permetszermennyiséget is (pl. teljes terület kezelése helyett csak a gyomos területek foltkezelése), tulajdonképpen ez a lényege a precíziós mezőgazdaságnak. További előnye az ilyen multispektrális felvételeknek, hogy évről évre jól összehasonlíthatóvá válik a terület állapota és teljesítménye, összehasonlíthatók különböző termelési eljárások stb.

Ezekkel a felmérő drónokkal, némi informatikai vénával, valamint az erre alkalmas szoftverekkel megoldható a telkek, parcellák, blokkok határvonalainak felmérése, földhivatali adatokkal a kijelölésük is. Méghozzá az RTK rendszer használata esetén centiméteres pontossággal. A felmérő drón által készített fotókból összefűzött, a teljes területet ábrázoló georeferált ortofotóra lehet a földhivatali koordinátákat vektorosan felvinni, így a képen maga a terület határvonal fog megjelenni (3. kép). A területen a határvonal kitűzése megtörténhet a képen található támpontok alapján vizuálisan is, de a cm-es pontosságot is el lehet érni a határvonal file RTK roverbe történő exportálásával, és azzal történő nagyon pontos kitűzéssel. Itt azért meg kell jegyezni, hogy hivatalos kitűzési vagy hatósági eljárásokhoz csak hivatalos földmérőt lehet igénybe venni továbbra is.

Mezőgazdasági kezelések

A precíziós mezőgazdaság egy következő fontos eleme a növényvédő szer, vagy termésnövelő anyag, illetve mikrobiológiai szer kijuttatása precíziós módon. Ehhez léteznek már precíziós földi célgépek is, de jelenleg ezek ára, és a korábbi erőgépekkel való inkompatibilitás miatt még lassan terjednek Magyarországon. Egy másik alternatíva a permetező drónok használata, melyek alacsonyabb beruházási költség mellett több előnnyel is rendelkeznek (pl. felázott talaj esetén is el tudják végezni a sürgős kezeléseket, illetve nincs taposási kár sem).

A drónokkal nemcsak folyékony szer kijuttatása valósítható meg, hanem granulátum szórása is. Ráadásul ezekbe az eszközökbe nem is feltétlenül kell beruházni, és a szükséges kompetenciákat, engedélyeket sem kell bonyolult és nehéz úton megszerezni, mivel jelenleg egy új szolgáltató szektor épül ki erre. A szükséges növényvédelmi kezeléseket a drónos növényvédelmi szolgáltatást nyújtó cégekkel is el lehet végeztetni, a szolgáltatási díjak pedig hasonlóak a földi géppel végzett hasonló bérmunkák díjához (de itt nincs pl. taposási kára a gazdáknak, 4. kép).

A kezelésekre leggyakrabban használt DJI Agras T30 drón 30 l permetszert, vagy 40 kg granulátumot tud egyszerre magával vinni, ami a drónos kijuttatás sajátosságai, és az újabb, drónokhoz alkalmas szerek hatékonysága miatt 1-4 hektár kezelt területre is elég lehet. Az akku kapacitása is nagyjából korrelál a permetszer fogyásával, és egy ilyen kör kb. 10-12 percig tart. Az óránkénti teljesítmény így a gyorstöltéssel (mind akku, mind permetszer esetén) együtt kb. 4-12 hektár körül alakul szántóföldi kultúra esetében. A szolgáltatás hatékonysága érdekében mindenképpen érdemes annyi akkut használni a drónhoz, hogy azok a repülés után kicsit hűlni is tudjanak a gyorstöltés előtt és után, illetve olyan permetlé keverőtartályt használni, ami a drón gyorstöltésére is alkalmas. Ez szinte folyamatos munkavégzést tesz lehetővé a területen, ami a kezelési hatékonyság és a versenyképesség miatt is fontos szempont.

Fontos még megemlíteni, hogy az RTK rendszer támogatással felvett monitoring adatok alapján és RTK rendszer használatával végrehajtott permetezés centiméteres kijuttatási pontosságot ad a kezelt területen, aminek főleg differenciált és foltszerű kezeléseknél van nagy jelentősége. Differenciált kijuttatás esetében a drón külön kapcsolható fúvókáinak köszönhetően akár négyzetméteres nagyságrendű felbontással is lehet tervezni a kijuttatott mennyiségeket.

*****

Magyarországon a drónos növényvédelmi munkákat a 44/2005. FVM–GKM–KvVM együttes rendelet szabályozza. Lássuk, az ebben foglalt rendelkezések betartásán kívül mi szükséges a drónos permetezési munkák során, hogy az teljesen legális legyen:

• pilóta nélküli légijármű irányítói igazolvány (6/2021 ITM rendelet alapján);
• növényvédelmi drónpilóta képesítő bizonyítvány (08104005 azonosítójú szakképzés);
• biztosítási kötvény a drónra (2024-ben legalább 950.000 EUR/kár értékre);
• típusengedélyes drón (2024. január 1-től Remote ID kompatibilitás is szükséges);
• Zöldkönyv (80 órás képzés);
• Nébih növényvédelmi drónpilóta nyilvántartásban szereplés;
• műveleti engedély a speciális kategóriájú művelethez (Légügyi Hatóság);
• műveleti engedélyben és az előírásokban meghatározott egyéb szükséges eszközök megléte, illetve az előírt adminisztráció vezetése, a művelet előzetes bejelentése;
• peszticid kijuttatása esetén az adott növényvédő szerre, drónos kijuttatásra kiegészített általános szerengedély, vagy szükséghelyzeti, kísérleti engedély;
• időjárási, környezeti előírások, és a szerengedélyben, műveleti engedélyben foglaltak maradéktalan betartása.

Talán kicsit soknak tűnik a feltétel, és a szükséges jogosítványok, engedélyek ellenőrzése bonyodalmas is lenne minden művelet előtt a műveletet megrendelő vagy azt felügyelő gazdák, növényorvosok számára. Viszont ennél kicsit egyszerűbb is lehet a jogosultság ellenőrzése: mivel a Nébih növényvédelmi drónpilóta regisztráció alapfeltétele a megfelelő kompetenciák megléte, már ennek ellenőrzésével kiváltható több fent megadott tétel külön ellenőrzése. A műveleti engedélyhez pedig már szükséges a hatóságilag jóváhagyott dróntípus használata, valamint a biztosítási kötvény megléte is. Így a drónos műveletek megrendelése, elkezdése előtt két egyszerű ellenőrzést érdemes megtenni: a hatályos műveleti engedélyt kell elkérni a szolgáltatótól, valamint egy egyszerű online ellenőrzést kell tenni a távpilótára vonatkozóan a Nébih portálon a regisztráció ügyében.

Ha ez a két dolog rendben van, akkor peszticid esetében már csak az alkalmazott szer engedélyében kell lennie drónos kijuttatásra kiegészítésnek. Jelenleg még csak egy rovarölő szernek (Mospilan 20 SG) van drónos általános szerengedélye bizonyos kultúrák esetére, de a közeljövőben várható több népszerű meglévő, illetve új fejlesztésű szernek is az engedélyokirat kiterjesztése a drónokhoz. 2024 februárjában, Gödöllőn egy szakmai előadáson például az is elhangzott, hogy az idei szezonra már várományos a drónokhoz is használható, engedéllyel ellátott deszikkáló szer. Kis kitekintés Európába: Németországban 2023-ban már több tucat szer kapott engedélyt drónos kijuttatásra, és van olyan ország, ahol a korábban légi kijuttatásra engedélyezett szereket drónnal lehet legálisan használni.

A nem növényvédő szernek minősülő termésnövelők, lombtrágyák, növénykondicionálók, mikrobiológiai készítmények hazánkban a vonatkozó szabályozás szerint kijuttathatók drónnal a műveleti engedély birtokában, ezekhez nem szükséges drónos engedélyokirat-kiterjesztés. Viszont ezeknél is be kell tartani a meglévő engedélyokiratban foglalt, rögzített paramétereket és a vonatkozó rendeleteket.

Érdemes a drónos növényvédelem szabályait szem előtt tartani, és ezeket maradéktalanul betartani, nemcsak a szolgáltatóknak, hanem a gazdáknak, növényorvosoknak is. A szigorú ellenőrzés 2023-ban a szabályozás kialakításával együtt elkezdődött, mind a Nébih, mind a Kormányhivatal részéről. Lényeges információ ehhez, hogy cégek esetében 100 millió Ft-ig terjedhet a szabálysértési bírság. Fontos azt is tudni, hogy ellenőrizni a hatóság utólag is tud, hiszen például a drónok repülési naplóit (flight log), és a művelet adminisztrációit a szolgáltatóknak (vagy a drónt használó gazdának) kötelességük megőrizni legalább 3 évig. A repülési naplóból még az is pontos helyadattal kiderül, hol voltak nyitva a permetező fúvókák, és hektáronként milyen mennyiséget juttattak ki.

Talán nem hangzik lényegesnek elsőre, de mégis fontos lehet: szolgáltatás megrendelése esetén érdemes rákérdezni az adott szolgáltatónál a megfelelő közlekedési jogosultság meglétére is, hiszen az sem utolsó szempont, hogy a szolgáltatás megkezdése csak akkor lehetséges, ha a szolgáltató ki is ér a helyszínre. Ugyanis a drónos szolgáltatók körében elterjedten használt pickupokra bármilyen utánfutó akasztása megköveteli a B+E jogosítványt, az össztömeg miatt. Ezeket is manapság előszeretettel ellenőrzi a közutakon a rendőrség, amióta jobban elterjedtek a nagyobb lakókocsi utánfutók, illetve a hajószállító utánfutók.

Reméljük hatósági oldalon a fontosabb, szükséges peszticidek engedélyokirat-kiterjesztése gyorsan fog haladni a jövőben, hiszen már csak ez az egyetlen nagyobb akadálya a modern drónos precíziós mezőgazdaság gyors terjedésének. A jövőben érdekes esetleírásokkal, tapasztalatokkal, tesztekkel szeretném majd gazdagítani az olvasók látókörét a drónos precíziós agrártechnológia területén.

Futó Gábor
Futó Kft., Kaposvár