Mindössze 133 milliméter csapadék, hosszú, hatvannapos esőmentes időszak és komoly tavaszi aszály jellemezte a szezont Szikszó környékén. Molnár Kende Zsolt gazdaságában ennek ellenére biztatóak a terméskilátások. Ebben a több éve alkalmazott forgatás nélküli talajművelés és a növények stressztűrését és termésbiztonságát javító technológiai megoldások egyaránt szerepet játszanak.
Milyen körülmények között gazdálkodik?
2020 óta gazdálkodunk az öcsémmel Szikszón és környékén, 250 hektáron. Kötött talajainkon őszi kalászosokat, repcét, szóját, napraforgót és kukoricát termesztünk. Az éves csapadék általában 500 milliméter körüli, ezt azonban az elmúlt három évben egyszer sem értük el. Ezért egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk arra, hogy a termesztéstechnológiát a megváltozott időjáráshoz igazítsuk.
Melyek a legnagyobb kihívások?
Egyértelműen a csapadék mennyisége és eloszlása. Az aszálykockázat miatt teljesen forgatás nélkül műveljük a talajt, a legtöbb táblánkon legalább öt éve nem szántunk. Ennek komoly szerepe van abban, hogy a talajaink egyre jobban gazdálkodnak a rendelkezésre álló vízzel. Azokon az újabb kukoricatábláinkon, amelyeket korábban mások rendszeresen szántottak, idén is gyengébb az állomány. Ugyanakkor a talajminőség sokat javult: a mikrobiális élet, a humusztartalom és a pH alakulása is fontos tényező.
Hogyan sikerült eddig az idei szezon?
Az őszi árpa üzemi átlaga 6 tonna, az őszi búzáé 4,5 tonna, a repcéé pedig 3 tonna lett. Kukoricában 7–8 tonna körüli termést várunk. Az idei rendkívül kevés és kedvezőtlen eloszlású csapadék mellett ezt jó eredménynek tartom. Előfordult, hogy hatvan napig nem esett, aztán érkezett 30 milliméter, majd ismét hosszú hetekig semmi. A tavaszunk is nagyon aszályos volt, és egy kisebb tavaszi fagykárt is elszenvedtünk.
Mi győzte meg arról, hogy érdemes kipróbálni AGRO.bio mikrobiológiai készítményeit?
Korábban több mikrobiológiai készítményt is kipróbáltam, de nem jártam velük sikerrel, ezért szkeptikus voltam. Az AGRO.bio szakembere azonban olyan szakmai érveket hozott, amelyek alapján úgy gondoltam, érdemes esélyt adni a termékeiknek. Az Algafixnél a technológia, valamint a mikrobiológiai összetétel és koncentráció is fontos volt számomra.
Mely kultúrákban alkalmazta az Algafixet, és miért éppen ezekben?
Elsősorban szójában és kukoricában használtam. Évek óta a virágzás körüli időszakban mindkét kultúrában komoly problémát okoz a hő- és vízstressz. Szójában nagy meleg esetén sok virág lehullhat, ami közvetlenül terméskiesést okozhat, kukoricában pedig a bibeszál kiszáradása miatt romolhat a megtermékenyülés. Kifejezetten arra voltam kíváncsi, hogy az Algafix hogyan teljesít ezekben a kritikus időszakokban.
Hogyan és mikor juttatta ki az Algafixet szójában?
Június végén, a virágzás kezdetén, hektáronként 250 literes permetlémennyiséggel, 2 literes dózisban, lombtrágyával együtt juttattam ki. Az algáknak a fotoszintetizálás miatt szükségük van némi napsugárzásra, ugyanakkor hűvösebb, párásabb időben lassabban szárad a permetlé, elősegítve a szaporodásukat, ezért a kijuttatás optimális ideje a kora reggel vagy a késő délután. Fontos, hogy a kezelés ne a legerősebb napsütésben történjen, és a növény sztómáinak működése szempontjából is kedvezőbbnek tartom ezt az időszakot elkerülni.
Más mikrobiológiai készítményekkel is összehasonlították?
Igen, rendszeresen végzünk saját üzemi összehasonlításokat. Az Algafixet egy konkurens készítménnyel hasonlítottuk össze, és az Algafix látványosan jobb eredményt hozott. Az Algafixszel kezelt kukorica körülbelül 10-15 centiméterrel magasabb, zöldebb és erőteljesebb volt a más algakészítménnyel kezelt állománynál, a csövek is még felfelé álltak. A konkurens készítmény esetében tíz növényből kilencnél már lógtak a csövek, és a cső fölötti leveleken kívül az állomány jelentős része felszáradt. Az Algafixszel kezelt kukoricacsöveken átlagosan körülbelül tíz szemmel több volt egy-egy sorban. Ezeket a különbségeket üzemi körülmények között már érdemes komolyan venni.
Milyen tapasztalatokat szerzett a BactoFil® Szójaoltóval?
Olyan területen alkalmaztuk, ahol korábban még soha nem termesztettünk szóját. Az ilyen talajokban a gümőképződéshez szükséges baktériumok még nem feltétlenül vannak megfelelő mennyiségben jelen. Emiatt az első években komolyabb terméskiesés is előfordulhat. A gyökereken már a korai fejlődéstől láthatók voltak a gümők, és mostanra körülbelül 25 centiméteres mélységig megtalálhatók. Ez számomra kifejezetten meggyőző tapasztalat volt.
A tapasztalatok alapján tovább használja ezeket a készítményeket?
Igen. Az Algafix használata során nem feltétlenül a közvetlen termésnövekedés, sokkal inkább a termésbiztonság győzött meg. A kezelt állományok körülbelül két héttel tovább képesek elviselni a hőséget, mint a kezeletlen vagy más készítménnyel kezelt állományok. Ezért az Algafixet a többi kultúrában is beillesztem a technológiába. A BactoFil® Szójaoltót pedig mindenképpen tovább használom.
A szárbontáshoz is tervez AGRO.bio-készítményt használni?
Korábban már használtam szárbontót, de azzal nem voltak jó tapasztalataim. Az AGRO.bio termékeivel szerzett pozitív tapasztalatok miatt azonban a BactoFil® CELL-ből is rendeltem 80 litert, amit kukoricatarlón szeretnék kipróbálni.
Összességében mi győzte meg leginkább az AGRO.bio termékeiben?
Az, hogy a gyakorlatban látom a különbséget: a saját tábláimon voltak meggyőző tapasztalataim, amelyek alapján el tudtam dönteni, hogy érdemes az AGRO.bio termékeit használni. Fontos szempont az is, hogy a termékekkel a keverhetőség és a kijuttatás során sem volt problémám. Úgy látom, hogy van mögöttük olyan technológia és tartalom, amelynek a hatása üzemi körülmények között is érzékelhető. Emellett az ár-érték arányukat is jónak tartom a hasonló termékekhez képest.
A termelői interjú elkészítésében közreműködött a Magro.hu.
Keresse területi szaktanácsadó kollégáinkat, akik készséggel állnak rendelkezésre, akár szakmai segítségre, akár gyors szállításra van szüksége, vagy az aktuális akcióink iránt ér
