A hazánkban leginkább a bükkös vágásterületeken megjelenő, cserje nagyságú, de lágyszárú évelő nagy hatással van a kirándulókra. Különleges virágai és fényes lila bogyói arra ösztönzik ugyanis az embereket, hogy hazavigyék és a kertjükbe ültessék ezt a mutatós növényt. De vigyázzon – mert bár ez az erdei tünemény tökéletes méhlegelő lenne az udvarában, ugyanakkor jó ha tudja, hogy erősen mérgező, ezért csak fokozott körültekintés mellett szabad a kertbe ültetni!

A nadragulya virágzása, eredete és jellemzői

A nadragulya (népies nevén álomhozófű, farkasbogyó, farkascseresznye, mérges cseresznye, bolondítófű, szép asszony füve, veszett fű, ördögfű) a Burgonyafélék családjába tartozik, és széles körben elterjedt Európában, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él. Jellemzően félárnyékos erdei tisztásokon találkozhatunk vele, mivel főként tápanyagban gazdag, nitrogéndús talajban terem. Évelő gyógynövényként a nadragulya általában felfelé növekszik, a magassága pedig 50 és 150 cm között mozog. A gazdagon elágazó szárú nadragulya bokornak vöröses-zöld színű és finoman szőrös a szára.

A nadragulya tojás alakú, ép szélű, nyélre futó levelei, szürkészöld színűek, finoman szőrösek és körülbelül 15 cm hosszúak. A növény a július-augusztus közötti virágzási időszakában látványos, harang alakú virágokat hoz, amelyek kívül – különösen a csúcson – barnás ibolyaszínűek, a tövüknél pedig sárgászöldek. Virágából augusztus és október között fényes feketés-lilás bogyótermés fejlődik. Mérgező hatása ellenére a nadragulya rendkívül értékes az ökoszisztéma számára. Virágait dongók, méhek, sőt pillangók is látogatják és beporozzák. Ezenkívül a növény termése számos madár számára táplálékul szolgál a téli hidegebb, táplálékban szegény hónapokban.

A nadragulya meghatározó ismertetőjegyei

• 50-150 cm magas, felálló növekedésű, elágazó növény.
• Vöröses-zöld szára van finoman szőrös, elágazó hajtásokkal.
• Szürkészöld színű, szőrös, ovális-lándzsa alakú levelei vannak.
• Virágai többnyire lilás színűek és harang alakúak.
• Fekete és mély bíborvörös színű bogyója a cseresznyére hasonlít.

A nadragulyához hasonló növények

Ha az erdőben vagy a természetben járva egy ismeretlennek tűnő, lilás-feketés bogyós cserje kerül a szemünk elé, jobb, ha nem esszük meg a termését – akkor sem, ha úgy véljük, ilyet már láttunk. Vannak ugyanis olyan növények, amelyeknek a termése könnyen összetéveszthető a nadragulya mérgező bogyóival:

• Szeder/ áfonya (Vaccinium spec.) A vad áfonya (Vaccinium myrtillus) különösen alakjában és színében hasonlít a nadragulya bogyóihoz.
• Fekete törpeberkenye (Aronia melanocarpa). Bár a Fekete törpeberkenye (Aronia) nem őshonos Európában, mégis találkozhatunk vele a kertekben.
• Josta (Ribes x nidigrolaria). A josta levelei egyértelműen különböznek a nadragulya leveleitől, de a termése hasonló.
• Vadcseresznye (Prunus avium) A Vadcseresznye általában fás ágakon lóg, és vöröses árnyalatú, de túléretten feketés-vörös lehet a színe, akár a nadragulya bogyói.

El lehet ültetni a nadragulyát?

A fiatal nadragulya növényeket gyakran nehéz megtalálni. Lehetőség van azonban magvakat vásárolni és otthon felnevelni a növényt. A nadragulyát azonban nem ajánlott a kertbe ültetni. Mivel a növény fényes fekete termése nagyon ízletesnek tűnik, és az íze is kellemes, fennáll a veszélye, hogy elsősorban a gyerekek falatoznak belőle, akik számára már néhány szem is halálos lehet. Bár a méregnek ma már létezik ellenszere, a mérgezéses esetek túlnyomó többsége halállal végződik. A nadragulyát nem véletlenül választották 2020-ban „Az év mérgező növényének”.

Megjegyzés: Kevesen tudják, de egyes madarak téli táplálékforrásként használják a nadragulyát, mivel immúnisak a növény mérgére.

A nadragulya felhasználása

Az ókorban és a középkorban bizonyos pszichés hatásokat tulajdonítottak az Atropa belladonnának. Már akkoriban észrevették ugyanis, hogy hallucinogén összetevői vad, víziókkal teli, izgatott elmeállapotot indukálnak, valamint szédülést, álmatlanságot és lokális bénulást okoznak. A nadragulyamérgezésben meghalt emberekről ezzel együtt azt írták, hogy holttestük látványosan felpuffadt és bekékült. Évszázadokkal később a nadragulya mérgező hatásait orvosilag is igazolták és dokumentálták.

Az Atropa belladonna bogyójából készült esszenciát az emberi szervezetre gyakorolt mérgező hatása ellenére sok nő használta kozmetikumként a középkorban a pupillák tágítására. Napjainkban a nadragulyát terápiás szerként használják az orvostudományban. Alkaloidái képesek az ember központi idegrendszerének egyes részeire hatni és bár bénulást is okozhat, kis mennyiségben görcsoldó hatású. Ezért nagyon kis dózisban alkalmazható epilepszia vagy asztma kezelésére, de kólika, valamint székrekedés esetén is. Diagnosztikai célokra is használják, illetve látászavarok esetén a szemészeten, szemcseppek alkotóelemeként. A nadragulya, mint gyógynövény, magas toxicitása mellett is értékes fitoterápiás szernek számít. Mindezek ellenére szakorvosi felügyelet nélkül sose próbálkozzunk házi készítésű nadragulya-termékek fogyasztásával, mert a természetben előforduló növények ingadozó mennyiségű hatóanyagot tartalmazhatnak, a nadragulya túladagolása pedig akár halálos kimenetelű is lehet.

Mennyire mérgező a nadragulya?

A nadragulya erősen mérgező növény. Méreganyaga, az L-hioszciamin többek között szívritmuszavart, nehézlégzést és légzéselégtelenséget okozhat. A nadragulya elfogyasztása után már negyed óra múlva jelentkezhetnek a tünetek – a pulzus emelkedésével kezdődően, amelyet a beszélgetés, valamint a nevetés kényszere kísér –, majd bőrpír, nyálkahártya-szárazság és látászavarok következnek. A kezdeti izgalom hallucinációkká fokozódhat, a rosszullét eztán a fent említett bénulásokba torkollik. Ezt narkózisszerű alvás kíséri, amely végzetes lehet. A halálozási arány ebben az esetben körülbelül 10%-osnak tekinthető. Az egyéntől függően már 10 bogyó elfogyasztása is végzetes lehet egy felnőtt számára. Gyermekeknél, kutyáknál és macskáknál már 3-5 bogyó is halált okozhat. Mivel az egész növény (beleértve a leveleket, a szárat, a virágot és a gyökereket is) mérgező és méreganyagai akár a bőrön keresztül is felszívódhatnak, a nadragulyához kesztyű nélkül tilos hozzányúlni.

A cikket fordította: Ordódy Eszter