Egyre több hazai kertész ülteti el ezt a derékmagasságig megnövő, évelő, látványos virágot hozó növényt, amely nem csak mutatós, de rendkívül kellemes illatot is áraszt. Változatos formavilágának köszönhetően sokan ültetik el szegélynövényként vagy utcák, házak előtti zöldterület díszeként a gyógynövényként is igen kedvelt cickafarkot.
A cickafark (Achillea spp.) az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj, a cickafark nemzetség legismertebb tagja. Népies elnevezése: egérfarkúfű, pulykafű, ezerlevelűfű, cickafarkkóró.
A cickafark történelmi múltja
- Az ókori Európában és Ázsiában művészeti, szépészeti, kulináris, gyógyászati, sőt mágikus célokra is felhasználták a cickafark virágát.
- A legenda szerint Akhilleusz a trójai háború során sebesült katonáinak kezelésére használta, gyógynövényként.
- Még a neander-völgyi emberek korából származó bizonyítékok is alátámasztják a temetkezési rituálékban való felhasználását: az iraki shanidari temetkezőhelyen a tudósok már az 1920-as években megkövesedett, cickafarkból származó virágport találtak.
- A közönséges cickafarkot (A. millefolium), valamint a modern fajtáit és hibridjeit napjainkban is előszeretettel használják gyógynövényként, tea, kenőcsök, borogatások, tinktúrák, fürdők és illóolajok formájában.
- A Cickafark (Achillea) nemzetségnek közel 100 faja van. Európa és Ázsia rétjein, legelőin, útjai mentén tömegesen fordulnak elő.
- Wanda MacLachlan és társai, a Marylandi Egyetem Cooperative Extension Service munkatársai szerint az A. clypeolata, A. filipendulina, A. millefolium, A. ptarmica és A. taygetea fajtákat keresztezték, így jött létre a mai fajták többsége.
- A cickafark különösen nagy virágai, erős szára és széles színválasztéka miatt kedvelt a virágkötészetekben, hisz meseszép rusztikus csokrokat és asztaldíszeket készíthetnek belőle.
- A kiskertekbe leginkább az A. millefolium és az A. filipendulina fajtákat javasolják.
- Az A. millefolium, a közönséges cickafark, más néven cickafarkkóró virágai sugárvirágok, melyek 4–9 mm széles sátorozó bugákat alkotnak, a fészkek 4-6, fehér vagy rózsaszín sugárvirágból állnak. A növény 20–80 cm magasra is megnőhet.
- A cickafark olyan erőteljesen terjed, hogy egyes régiókban invazívvá válhat, ezért alaposan fontolja meg, mikor és hová ülteti el a növényt.
Jószagú cickafark
A Jószagú cickafark (A. filipendulina), közismert nevén páfránylevelű cickafark vagy sárga cickafark az egyik legkedveltebb fajta. A vadon élő növénynek 10 centiméteres mustársárga virágfejei vannak. A termesztett fajták különböző sárga színárnyalatúak, virágaik átmérője akár 15 centiméter, magasságuk pedig elérheti a 120 centimétert is.
A különböző Achillea-fajok felfelé álló szára figyelemre méltóan merev, erőteljes és fűszeres illatú. A középzöldtől az ezüstzöldig változó levelei puhák, enyhén szőrösek.
Figyelmeztetés:
Kérjük, ne feledje, hogy a cickafark allergiás reakciót válthat ki azoknál, akik érzékenyek az Őszirózsafélék család tagjaira. Emellett toxikus hatású a macskákra, kutyákra és lovakra nézve.
Szaporítása
Ezt a színes évelő növényt magvetéssel, a meglévő növények osztásával vagy dugványozással lehet szaporítani. Vegyük sorra ezt a három módszert!
- Magvetés
Az első évben virágzó növényekhez februárban vagy márciusban kezdheti el csíráztatni a magokat beltéren vagy üvegházban. Vesse el a magokat jó vízelvezetésű virágfölddel ellátott magtálcákba. A csírázás egy-két hetet vesz igénybe. A magok csírázásához ideális hőmérséklet 18-20 Celsius-fok, az optimális páratartalom pedig 90%-os. A csírázás után a hőmérsékletet 12-15 Celsius-fokra lehet csökkenteni. Ekkor a palántákat ritkítsa meg, a legerősebb növényeket ültesse önálló cserepekbe, majd használjon magas nitrogéntartalmú műtrágyát a csomagoláson található útmutató szerint.
Alternatív megoldásként a magokat közvetlenül a kertben is elvetheti 1 cm mélyre, miután az utolsó fagyok elmúltak. Egyszer, közvetlenül a magok kicsírázása után használjon magas nitrogéntartalmú műtrágyát. Virágokra a második évben számíthat.
- Osztás
Kora tavasszal új növényeket hozhat létre a már kifejlett növények osztásával. Ennek a módszernek az az előnye, hogy az osztás révén az anyanövény tulajdonságait tökéletesen meg lehet ismételni. Válasszon egy két-három szárú növényrészt, és vágja le egyenesen a vastag rizómákon keresztül.
- Dugványozás
A dugványok szaporításához fogjon egy éles kést, és vágja le a legerősebb tavaszi hajtásokat a harmadik vagy negyedik levélelágazásnál lefelé, körülbelül 15 centiméter hosszúságban. Távolítsa el az alsó két levelet, hogy láthatóvá váljon a csupasz szár. Helyezze a szárat virágföldbe, például vermikulit vagy perlit és tőzegmoha keverékébe. Ültesse üvegházba vagy más napos helyre, ahol alacsony a páratartalom és körülbelül 10-14 Celsius-fokos a hőmérséklet. Amint az új növekedés láthatóvá válik, a növények meggyökeresedtek, és készen állnak a kertbe való átültetésre.
A cickafark termesztése
- A cickafark egy szívós, hideg- és szárazságtűrő évelő növény, amely júniustól szeptemberig virágzik. Lapos küllemű sugárvirágai több apró virágból állnak, némelyiknek kontrasztos a közepe.
- A növény termesztéséhez válasszon napfényes helyet. Az ideális talaj homokos, és átlagos vagy szerényebb minőségű. A cickafark egy olyan növény, amely nem kedveli a szerves anyagokban gazdag talajt. Termékeny talajban is megél, de ott általában túl gyorsan fejlődik, ami azt eredményezheti, hogy a szára gyenge lesz és később a nagy virágfejek alatt meghajlik.
- A talaj pH-értékének 4,0 és 8,0 között kell lennie. A 6,4-es értéket tartják optimálisnak. A talaj pH-értékének meghatározásához végezzen talajvizsgálatot.
- A talaj minősége lehet gyenge, de a vízelvezetésnek kiválónak kell lennie. A cickafark nem az a növény, amelyik elviseli a pangó vizet – és a párás körülményeket sem kedveli.
- A cickafark száraz meleg levegőn fejlődik a legjobban. Vannak azonban olyan nemesített hibrid fajták, mint a Galaxy és a Seduction, amelyek kedvelik, ha egy kis nedvesség éri őket.
- A növények átlagosan 60 és 120 centiméter közötti magasságúak, bár egyes nemesített fajok (a vadon élő fajoknál) rövidebbek lehetnek, és vannak olyan hibridek is, amelyek akár 180 centiméter magasra is megnőhetnek. A növények szélessége 30 centiméter és 90 centiméter között változik.
- Az ültetési hely kiválasztásakor mindenképpen vegye figyelembe a növény felnőttkori méretét. A cickafarkfajták erőteljes növekedésűek, a végleges méretüket csak a növekedés második évében érik el.
- Akár magról, akár osztással vagy dugványozással hoztunk létre új növényeket, azoknak hetente körülbelül 2,5 cm vízre van szükségük, hogy erős, mélyre kapaszkodó gyökereket eresszenek. Ha legalább heti 2,5 cm eső esik, akkor a további öntözés kihagyható.
- A cickafark egy viszonylag szárazságtűrő növény. Ha azonban tartósan száraz időszak következik be, inkább öntözze meg, minthogy próbára tegye a növény tűrőképességét.
Termesztési tippek
Ha egyszer már megtelepedett, egy olyan ellenálló növény, mint a cickafark, dinamikusan fejlődik a kertben, különösen akkor, ha nem feledkezik meg a sikerhez szükséges három legfontosabb lépésről:
- Szükség esetén válasszon nedvességtűrő fajtákat.
- A gyenge talaj jobb, mint a gazdag, hiszen elősegíti a kisebb méretű, mérsékelt növekedési ütemű növények fejlődését.
- A „szárazságtűrő” jelző nem azt jelenti, hogy soha nem szabad öntözni a növényeit.
Ha optimális körülmények között lát neki a cickafark termesztésének, egy kis gondoskodásért cserébe a növényei éveken át színes virágokkal fogják meghálálni a törődést.
Metszés és karbantartás
Ha jó helyre ülteti el a növényeit, és időnként esik az eső, akár egy egész nyarat is átvészelhet pótlólagos öntözés nélkül. Hosszan tartó szárazság esetén azonban érdemes lehet elővenni a slagot, különösen az elsőéves növények esetében.
Ha cickafarkot termeszt, meg fogja ismerni a növényt. Általában két fő virágzási hullám van; az egyik tavasszal, a másik később a nyáron jön el. A növényeket az első virágzási hullám után mélyen, körülbelül a felére kell visszavágni, hogy az általános formát megtartsa, és a növényt további virágzásra ösztönözze. Az elszáradt virágszárakat a virágzás után is eltávolíthatja annak érdekében, hogy megakadályozza az önvetést, további virágzásra ösztönözze a növényt és rendben tartsa a növények küllemét.
A szezon végén ugyanakkor az elszáradt virágszárakat meg is hagyhatja, hogy azok elhullajtsák a magjaikat, vagy levághatja őket azért, hogy kiszárítva csokorba rendezze őket, de a földig is visszavághatja őket – nem fog ezzel kárt okozni a növényeknek.
A legtöbben nyáron vágják le a színes virágokat, az utolsókat pedig meghagyják a téli hónapokra a hazánkban áttelelő állatoknak. A növények a téli hónapokban nyugalmi állapotba kerülnek. Amennyiben úgy dönt, hogy meghagyja a szárakat, akkor késő télen vagy kora tavasszal, az új hajtások megjelenése előtt mindet felgereblyézheti. Kérjük, vegye figyelembe: a cickafark által elhullajtott magok nem feltétlenül reprodukálják annak az anyanövénynek a tulajdonságait, amelyről lehullottak.
Körülbelül háromévente érdemes a növényeket megosztani, hogy megfiatalítsuk őket, és növeljük a köztük lévő légáramlást (a betegségek elkerülése érdekében). Az új osztásokat a kertben máshová ültetheti, vagy odaajándékozhatja a barátainak. A legjobb időpont az osztásra vagy a teljes növények átültetésére a tél vége vagy kora tavasz, amikor az új hajtások először megjelennek, de még a vegetációs időszak teljes beindulása előtt járunk.
A magasra növő fajták és a túl termékeny talajba ültetett fajták esetében a stabilitás érdekében karózásra lehet szükség.
Kiválasztandó fajták
A cickafark termesztési kisokos után itt az idő, hogy megnézzünk néhányat a legszebb és legélénkebb színárnyalatú fajták közül:
- „Cerise Queen”
Az A. millefolium ‘Cerise Queen’ egy igen népszerű cickafark fajta. A virágok sötét rózsaszínűek, középen pedig fehérek. A kertészek nagyra értékelik, mert élénk színét akkor is megtartja, amikor más fajok a nyári hőségben fakóvá válnak. A növény szárai szerényen, mindössze 60 cm magasra nőnek, és kisebb, tömött növényt alkotnak, amelynek középzöld lombozatúak. - „Gold Plate”
Az A. filipendulina ‘Gold Plate’ egy páfránylevelű fajta, a faj jellegzetes mustársárga virágaival. Ez a vadvirág továbbfejlesztett változata, amely kivételesen nagy, 15 centis virágfejekkel büszkélkedhet. Ugyanilyen lenyűgözőek a 120-150 cm magas szárai, amelyek a páfrányszerű, ezüstös-zöld alaplevelek közül emelkednek ki. - „Paprika”
Az A. millefolium „Paprika” a közönséges cickafark aranyszínű közepű, téglavörös fajtája. A nyári kertben kecsesen elhalványul a rózsaszín és a krémszínű árnyalatok felé. Ennek a fajtának a virágai közepes méretűek és 5-8 cm átmérőjűek. A középzöld lombok a 60 cm magas szárakon ülnek. De bármilyen színt és magasságot is választ, a cickafark szépséges, bársonyos virágfejei biztosan kitűnnek majd a nyári kertben.
Kártevők és betegségek kezelése
A cickafark nem különösebben érzékeny a kártevőkre vagy a betegségekre. Az egészséges növényeknél általában a lehető legkevesebb probléma adódik. Azok azonban, amelyeket kevésbé optimális körülmények között nevelnek, az ebből fakadó „stressznek” köszönhetően sebezhetővé válhatnak, és hajlamosabbak lehetnek a kártevők és betegségek okozta sérülésekre.
Ha termékeny talajba ültette a cickafarkot, túl sok nedvesség éri a növényt, vagy nincs biztosítva a megfelelő légáramlás, akkor szembe kell néznie azzal, hogy esetlegesen problémák merülhetnek fel – amelyek a következők lehetnek.
Kártevők
A kártevők, amelyekre érdemes odafigyelni, a következők:
– Levéltetvek
– Poloskák
– Tajtékoskabóca-szerűek
Ha a slaggal való locsolás nem mossa el őket, akkor rovarölő szappannal vagy neem olajjal lehet elpusztítani ezeket a kártevőket.
Betegségek
A levelek, szárak és gyökerek károsodása esetén el kell távolítani az érintett növényeket, illetve a parlagon hagyni őket, különösen, ha a fertőzés talajból terjed. A gombás megbetegedések megfékezése érdekében használjon gombaölő szereket. Ha a növényei torzulás, elszíneződés, satnyulás vagy hervadás jeleit mutatják, lépjen kapcsolatba olyan szakemberekkel, akik segítenek a betegségek megfékezésében.
A következő betegségekre kell odafigyelni:
Szürkepenész (botritiszes betegség)
A szürkepenész néven is ismert botritiszes betegség a Botrytis nemzetség különböző fajai által okozott gombafertőzés. A tünetek közé tartoznak a barna, elhalt területek a szárakon, a virágokon és a lombozaton. Leginkább nedves körülmények között fordul elő.
Levélfoltosság
Egy másik gombás fertőzés, a levélfoltosság barna foltokat eredményez a lombozaton. Ezt a Septoria vagy Alternaria nemzetségek különböző fajai okozzák. A nedves körülmények és a növények közötti légáramlás hiánya hozzájárul ehhez a betegséghez.
Lisztharmat
A lisztharmat gyakori gombafertőzés, amely fehér porszerű anyagként jelenik meg a növények lombozatán. Kezelje neemolajjal, vagy súlyos fertőzések esetén próbálkozzon gombaölő szerrel.
Gyökérrothadás
A Rhizoctonia solani vagy Pythium spp. a talajban élő gombák által okozott gyökérrothadás nem reagál jól a gombaölő szeres kezelésekre. A növények nem fejlődnek, a gyökerek és a szárak pedig megfeketednek vagy megbarnulnak. A fertőzött növényeket távolítsa el és semmisítse meg, lehetőleg távol a kert többi növényétől.
Rozsda
A szárakon és leveleken rozsdaszínű spórák jelennek meg, amelyeket a Puccinia cnini-oleracei gomba okoz. A környező szövetek megbarnulhatnak, és súlyos fertőzés esetén a növekedés elmaradhat.
A cickafark felhasználása
A cickafarknál szívósabb kerti virágot nem is kívánhatnánk. Ha egyszer megtelepedett, kevés vizet igényel, és annyi dolgunk van vele, hogy időnként levágjuk az elnyílt (vagy épp virító) virágait. A cickafark fajok és fajták remekül illenek a kisebb-nagyobb ágyásokba, kiskertekbe, konténerekbe és vegyes szegélyekbe.
Nemcsak a kártevő rovarokat, például a szúnyogokat és a kullancsokat tartják távol, hanem vonzzák a hasznos beporzókat, köztük a méheket és a pillangókat, valamint a madarakat, amelyek kártevőkkel, így például levéltetvekkel táplálkoznak. Erős illatukkal a növényevő állatokat, például az őzeket és a nyulakat is elriasztják, ezért vidéki kertekbe, veteményesek szegélynövényeként is alkalmazhatók. Gyökérzetük mélyre nyúlik, és olyan alapvető tápanyagokat szív fel, mint a kalcium, a réz, a magnézium, a foszfor és a kálium, amelyek előnyösek a szomszédos növények, például a fűszernövények és a zöldségek számára.
Használja a cickafark alacsonyan növő fajtáit fű helyett talajtakaróként, vagy termessze napos réteken. Ültesse a növényt alacsony vízigényű, kevés karbantartást igénylő kertrészre, ahol jól megfér olyan, más, homokos talajt kedvelő növényekkel, mint a Méhbalzsam, az Árvacsalán, a Macskamenta, a Kúpvirág, az Iringó, a Bíborka, a Levendula, a Zsálya és a Kék szamárkenyér. Ha pedig szeret virágot tartani a házában, értékelni fogja a frissen vágott és kiszárított cickafarkot a vázáiban.
Gyorstalpaló termesztési útmutató
Növénytípus: | lágyszárú évelő növény |
Virág / lombozat színe: | rózsaszín, piros, fehér, sárga; középzöld, ezüst-zöld |
Őshonos: | Ázsiában, Európában, Észak-Amerikában |
Vízigény: | alacsony |
Fenntartása: | csekély költségű |
Szezon: | nyár, késő tavasz, nyár |
Talajtípus: | homokos, átlagos vagy gyenge |
Fényigény: | napigényes |
Talaj pH: | 4,0-8,0; 6,4 a legjobb |
Növekedési ütem: | Gyors/ mérsékelten gyors növekedés |
Talaj vízelvezető képessége: . Távolság: | Jól vízelvezető képességű legyen 30-60 centiméter |
Társnövények: | méhbalzsam, árvacsalán, macskamenta, kúpvirág, iringó, bíborka, levendula, zsálya és a kék szamárkenyér. |
Ültetési mélység: | 1,2 cm (vetőmagok) |
Vonzza: | jótékony beporzók, madarak |
Magasság: | 60-120 centiméter |
Felhasználása: | ágyások, pillangókertek, konténerek, vágott és szárított virágok, talajtakarók, rétek, vegyes szegélyek, tengerparti kertek. |
Terjedelem: | 30-90 centiméter |
Család: | őszirózsafélék (Asteraceae) |
Tolerancia: | hideg, szárazság, hőség, rossz talaj, só, szél. |
Nemzetség: | Cickafark (Achillea) |
Kártevők és betegségek: | levéltetű, lisztharmat, gyökérrothadás, levélfoltosság, rozsda, gomba, szürkepenész. |
Szaporítása: | Magvetés, dugványozás, osztás |
Természetes élőhelye: | Európa és Ázsia rétjein, legelőin, útjai mentén tömegesen fordul elő. |
Minden kertnek van egy túlságosan napos része…
Minden kertnek van egy túlságosan napos része, amely nem ideális szinte semmilyen növényhez, mert túl sokat süti a nap, vagy túl gyenge minőségű a talaja. Lehet, eddig valóban nem is tudott itt semmit sem nevelni, de most Ön is láthatja, hogy a cickafark tökéletes lehet erre a területre. Ültessen cickafarkot, és meglátja, a növény valósággal beássa magát erre a helyre és évről évre szebb formát ölt, ráadásul meseszép virágokkal ajándékozza meg Önt. Higgye el, imádni fogja a virágok bársonyos tapintását és messziről érezhető illatát!
A cikket fordította: Ordódy Eszter