Hol találkozhatunk a természetben vele?

A természetben igen sokfelé megtalálható. Főleg azokat a bolygatatlan területeket szereti, ahol évről évre biztonságban van és maximum kaszálják a területet. Egy nagyon szép egybefüggő gyöngyikeültetvényt pár évvel ezelőtt egy miskei Csengődi meggyültetvényben fotóztam, ahol majdnem 80 hektáron a virágzási időben ezer és ezer kék virág bújt ki egyik napról a másikra a földből. Csodálatos látványt nyújtott.

A homokos talajokon, a közepesen kötött és agyagos talajokon is előfordul, eredeti élőhelyéből adódóan. Közép-Ázsiából, a Kaukázusból, a Földközi-tenger vidékéről származnak. A legismertebb a kertekben az örmény gyöngyike liláskék virágzatával. Ezenkívül 40 különböző faj és fajta létezik, akad köztük kék, rózsaszín, fehér, sőt két virágszínben díszítő változat is. Ezek most már kaphatók is a hazai kertészetek polcain is.

Míg az örmény gyöngyike nem illatos, vannak illatos fajták is: Muscari aucheri ‘Blue Magic’, az örmény gyöngyike ‘Blue Spike’ fajtája, az epergyöngyike ‘Album’ és a sárga gyöngyike ‘Golden Fragrance’ fajtája.

Valóban igénytelen?

Növény esetében nem szeretem ezt a kifejezést, hogy egy növény igénytelen, mert valójában ugyanúgy vannak igényei, csak jobban tud alkalmazkodni, és ha megtalálja magának a megfelelő helyet, akkor könnyen és gyorsan szaporodik, kiváló lesz a fagytűrése, plusz öntözést sem igényel. Ültetési ideje is a hideg hónapokra esik, ősszel, októbertől egészen decemberig.

A gyöngyike különösen jól mutat növénytársításokban, akár más hagymásokkal is. Mivel a kertben a kék szín ritka, így például a gyepbe vetve is izgalmas tavaszi látvány lesz.

Mi legyen elvirágzás után?

Klasszikusan a nőnap körül jelenik meg a boltok polcain, mert az egyik legkisebb cserepes dísznövény, amit ajándékoznak még a nagy cégek is. Emlékszem sok évvel ezelőtt a multicégek százszámra rendelték be az alig 5-8 cm-es cserepekben a gyöngyikét a kertészetünkből. De amint elvirágzott, sok esetben a növény a kukában landolt, mert elmúlt díszítő értéke.

Elvirágzás után a hagymát hagyjuk pihenni. Nem is kell levágni róla az elszáradó részeket, mivel az elszáradás során a hagyma feltölti magát a téli pihenőre és a tavaszi kihajtásra.

Ha van kertünk, akkor ezeket a hagymákat ősszel tegyük el a földbe, így a hideghatást is megkapja, ami a virágzáshoz kell is.

Ha nincs kertünk, akkor hűvös helyen, akár a hűtőszekrény zöldséges fiókjában is tárolhatjuk, majd február végén, március elején tegyük cserépbe újra, öntözzük meg és gyönyörködjünk a kibújó hajtásokban, virágokban. Egy erkélyen is jó helyen lehet ilyenkor már egy cserép gyöngyike.