Hagyjuk az elszáradt növényi részeket a növényeken?
Aktuális kerti munkák közé tartozik az elszáradt növényi részek kérdése is: vajon vágjuk-e le őket, vagy hagyjuk a növényeken? Olvasói levelek sokasága érkezik a témában évről évre.
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb vita van a kertbarátok körében, hogy vajon melyik irány az igazi, hiszen van, aki puccra tarolja ilyenkor a kertet, és minden elszáradt növényi részt levág. A másik csoport meg azt képviseli, hogy mindent hagyjunk úgy, ahogyan van, és ne vágjuk le az elszáradt növényi részeket. Kinek van igaza?
Évekig én is levágtam ősszel, ami elszáradt a kertben
Éveken át én is alaposan visszavágtam mindent, és azt gondoltam, hogy a “Tiszta udvar, rendes ház” elve szerint ez így van jól. Aztán egyszer csak belefutottam sünbe, madárba a gallyak között.
Ez jó 10 évvel ezelőtt volt, azóta teljesen megváltozott e téren a gondolatom, hiszen saját szememmel láttam, hogy mennyire fontos a búvóhely a kertben.
Nem kell mindent uraljunk
Bár még csak az utóbbi évtizedben lett divat, hogy a természetet élni hagyjuk a magánkertekben, azért nem árt tudni, hogy nem kell mindent uraljunk. A kert pontosan ez. A díszkert is lehet környezettudatos és fenntartható, emellett rendkívül szép és esztétikus.
A biodiverzitás alapja, hogy minden élőlénynek helyet teremtünk, és eközben szépet alkotunk a természettel együttműködve.
Az elszáradt növényi részek között és növényi részeken rengeteg élőlény tud megbújni, elrejtőzni. Ezért ha levágjuk az elszáradt növényi részeket, akkor pontosan ezeket a rejtekhelyeket szüntetjük meg.
Dinamikus kertkép télen is
A télről mindenkinek a kopasz, sivár kert jut eszébe. De mióta ebben az új szellemben meghagyjuk az elszáradt növényi részeket, azóta teljesen más a téli kert is.
A meghagyott növények akár van hó, akár nincs: nagyon szépen mutatnak télen is. Ha megfelelő növénytársítással dolgoztunk, akkor a kert ugyanolyan lépcsőzetességet mutat, mint nyáron, csak annyi különbséggel, hogy most nem virágos és zöld az egész kert, hanem a barna és a sötét színek jellemzik inkább.
Éppen ezért lenne fontos, hogy játékosságot vigyünk bele a kertbe: játszhatunk a kéregmintákkal, kéregszínekkel, a hajtások formájával (göndörfűz például), vagy a színes hajtásokkal, mint a somoknál, ahol a pirostól a sárgáig választhatunk.
Az örökzöldek is ilyenkor érvényesülnek igazán, hiszen a fő zöld színt adják. De ha örökzöldeknél is belevisszük a játékosságot, akkor még izgalmasabb összhatást érünk el, és akár ki is emelhetik a le nem vágott, de elszáradt növényi részeket díszágyásokon belül.
